Ahhoz, hogy az alkotmány érvénybe lépjen, a szavazati joggal rendelkezők több mint felének kell voksolnia, megfigyelők szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy ez megtörténik.

Belgrádban ugyanis - és ezt az új alkotmányba is belefoglalták - Szerbia részének tekintik a már évek óta ENSZ-igazgatás alatt álló, külön életet élő Koszovót, aminek egyenes következménye, hogy ott is meg kell tartani a referendumot.

Ha ez egyáltalán sikerül a szerb közigazgatás alól visszavonhatatlanul kikerült tartományban, a helyi albánok nyilván bojkottálni fogják a szavazást, mint tették azt az utóbbi évek összes választása és referenduma során.

Emiatt nagyon fontossá válik, hogy a 6,5 millió szerbiai választónak mintegy 60 százaléka leadja a voksát. Így lesz meg ugyanis - a koszovóiakat is magába foglaló, 7,6 millió nevet tartalmazó választói névjegyzékre vetített - több mint 50 százalékos részvétel.

Ha azonban a népszavazás jóváhagyja az alkotmányt, akkor - vezető politikusok nyilatkozatai szerint - még ebben az évben megtartják Szerbiában a parlamenti választásokat.

Elfogadott alkotmány ugyan még nincs, de a választási kampány gyakorlatilag már el is kezdődött: megfigyelők szerint ebbe illeszkedik a G17 Plus kormánypártnak az a vasárnap bejelentett döntése is, hogy - mivel az Európai Unióval nem folytatódtak a stabilizációs és társulási tárgyalások, mert a kormány képtelen volt kézre keríteni Ratko Mladic háborús bűnökkel vádolt tábornokot - kivonul a kormányból, és képviselői sem vesznek részt a továbbiakban a törvényhozás munkájában.

A liberális közgazdászokból alakult, miniszterelnök-helyettest, egészségügyi, mezőgazdasági és pénzügyminisztert adó párt már májusban, a tárgyalások megszakadásakor közölte, hogy október 1-jén kiválik a kormányból, ha addig nem jön létre a párbeszéd folytatásának a feltétele. Brüsszel ez utóbbit egyetlen mondatban fogalmazza meg: el kell fogni, és ki kell adni a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a háborús bűnök miatt körözött Mladic boszniai szerb tábornokot.