Infostart.hu
eur:
375.11
usd:
319.91
bux:
132888.2
2026. április 12. vasárnap Gyula

Hírszerzési botrány: tudták, hogy kit rabol el a CIA

Tovább dagad a német hírszerzés körüli botrány. Kiderült: a BND tudott arról, hogy a CIA elrabolt egy német állampolgárt, de erről csak azután tájékoztatta a német kormányt, hogy az amerikaiak rájöttek a tévedésre, és szabadon bocsátották a libanoni származású német férfit.

A hírszerzés eddig azt hangoztatta, hogy csak 2004 nyarán értesült az ügyről, miután a CIA ismételt kényszervallatások után elengedte Kaled Al-Maszrit, és akkor azonnal tájékoztatta a kancellári hivatalt is - jelentette az InfoRádió németországi tudósítója.

A hírszerzés működésének ellenőrzésével megbízott parlamenti bizottság azonban kiderítette: a BND munkatársa Szkopjéban már 2004 januárjában tudott arról, hogy a CIA 2003. december 31-én elrabolta Kaled Al-Maszri libanoni származású német állampolgárt.

A férfit Macedóniában ejtette foglyul a CIA, majd egy titkos afganisztáni börtönbe szállította, mert azt hitte róla, hogy iszlám terrorista. Miután kiderült a tévedés, Albániában szabadon bocsátott Al-Maszrit.

A belügyminiszter védi a hírszerzést


A német belügyminiszter személyesen vette védelmébe a támadások középpontjába került hírszerző szolgálatot. Wolfgang Schäuble kijelentette: nem lehet elítélni az intézményt, amiért egyik szkopjei ügynökétől kapott értesülését nem továbbította azonnal a kancellári hivatalnak.

Az eset azonban újabb érvet szolgáltat az ellenzék számára a hírszerzés ostorozására, valamint arra, hogy követelje tevékenységének fokozottabb parlamenti ellenőrzését.

A "rutinmegfigyelés kultúrája" van kialakulóban?

Időközben megszólalt a Nemzetközi Újságíró-szövetség vezetője is, aki felkérte az Európai Bizottságot, valamint az Európai Parlamentet, hogy derítse ki: létezik-e összehangolt politika az Európai Unión belül a biztonsági szervek között az újságírók megfigyelésére.

A német hírszerzés felügyeletét ellátó parlamenti bizottság jelentése szerint ugyanis az eredetileg kizárólag külföldi felderítéssel megbízott BND német újságírókat szervezett be gyanúsnak tűnő kollégáik megfigyelésére.

A hírszerzés eddig azzal érvelt, hogy a lépéssel csak azt akarta megtudni, hogy hol szivárognak ki bizalmas értesülések a szervezetről.

A Nemzetközi Újságíró-szövetség vezetője szerint azonban úgy tűnik, hogy több uniós országban is a "rutinmegfigyelés kultúrája" van kialakulóban, ami igencsak veszélyezteti a sajtószabadságot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétharmadnál a részvétel – itt vannak 3 órai adatok
ilyen még nem volt

Kétharmadnál a részvétel – itt vannak 3 órai adatok

A választásra jogosultak 66,01 százaléka, 4 968 713 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 15 óráig. Sosem volt még ilyen.

Több helyen komoly sorbanállás alakult ki, volt, ahol spanyolul beszélgettek a szavazók

Az országos átlagot meghaladó választói aktivitás és az átjelentkezők magas száma miatt jelentős várakozási idő alakult ki több szavazókörben. Budakalászon nemzetközi megfigyelők előtt rögzítettek adminisztrációs hibát, míg Budapest több kerületében a parkolás és a bejutás is nehézségekbe ütközik.
inforadio
ARÉNA
2026.04.13. hétfő, 18:00
Virág Andea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Választás 2026: az egész világ Orbán Viktor és Magyar Péter párharcára figyel, stressztesztnek nevezik a voksolást

Választás 2026: az egész világ Orbán Viktor és Magyar Péter párharcára figyel, stressztesztnek nevezik a voksolást

A magyar országgyűlési választás a nemzetközi sajtó értelmezésében messze túlnőtt egy szokásos belpolitikai erőpróbán: egyszerre lett a magyar gazdasági és társadalmi elégedetlenség, a választási rendszer működése, valamint az európai hatalmi és geopolitikai törésvonalak tesztje. A külföldi lapok eltérő hangsúlyokkal, de feltűnően egy irányba mutatva írnak arról, hogy a voksolás tétje nemcsak az, milyen kormány alakul Budapesten, hanem az is, milyen pályára áll Magyarország viszonya az Európai Unióhoz, a külső szövetségi rendszerekhez és a saját intézményeihez. Ezt a rendkívüli figyelmet a történelmi részvétel lehetősége is erősíti, amely a választást nemcsak politikai fordulóponttá, hanem a magyar társadalom mozgósítottságának ritka erejű pillanatává is teszi.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. április 12. 14:46
2026. április 12. 12:17
×
×