Ali Laridzsáni teheráni delegációvezető hangsúlyozta: a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget és nem az ENSZ Biztonsági Tanácsát tekintik a lehetséges megoldás fórumának.

A Biztonsági Tanács 15 tagja hétfőn ül össze; a tanácskozás előtt New Yorkban egyeztet az iráni atomprogramról a BT öt állandó tagja és Németország külügyminisztere.

A múlt héten Kína és Oroszország nem támogatta az ügyben benyújtott amerikai-brit határozati javaslatot, mert Peking és Moszkva attól tart, hogy olajválságot idéz elő, ha túl nagy nyomást gyakorolnak Iránra.

George Bush amerikai elnök szerint a nemzetközi közösség egyetért abban, hogy Iránnak nem szabad rendelkeznie atomfegyver gyártására alkalmas nukleáris technológiával.

Az amerikai elnök úgy vélte: az állásfoglalás egy Irán elleni koalíció alapját képezi, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Washington továbbra is diplomáciai úton szeretné rendezni a válságot.

Közben az iráni urándúsítás befejezését kikényszerítő határozat elfogadását sürgette a francia elnök és a német kancellár. Jacques Chirac és Angela Merkel telefonon tárgyalt az este.

Izrael megelőzheti a BT-t

Latman Tamás nemzetközi jogész az InfoRádióban úgy vélekedett, hogy sem jogilag, sem gyakorlatilag nem befolyásolná jelentősen az események menetét, ha Irán felmondaná az atomsorompó szerződést.

A jogász ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy adott esetben Izrael nem várná meg a Biztonsági Tanács döntését, hiszen alapvető létfeltételeit látja veszélyben az iráni atomprogram miatt.

Az Egyesült Államok szempontjából Irakhoz képest más a helyzet, egy esetleges katonai fellépés nem ütközne olyan heves európai ellenkezésbe, mint Irak esetében, ugyanakkor Irán keményebb ellenfél, és a csapás veszélybe sodorhatja az Egyesült Államok közel-keleti pozícióit - tette hozzá Latman Tamás.