A tervezet második része nem kapta meg a jóváhagyáshoz szükséges kétharmados többséget. A testület három órán át tartó vita után szavazott.

A határozat szerint a múlt században hatalmon lévő kelet-közép-európai totalitárius kommunista rendszereket kivétel nélkül az emberi jogok tömeges megsértése jellemezte.

A rendszerek bukását nem követte megfelelő vita, ezért a közvélemény nincs eléggé tisztában a kérdéssel.

A dokumentum felkéri az országok kommunista, vagy posztkommunista pártjait, hogy vizsgálják meg saját múltjukat, és határolódjanak el a rezsimek bűneitől.

Ezt követően jött volna a határozati tervezet második része, az ajánlás.

Ebben arra kérték volna a miniszteri bizottságot, hogy hozzon létre egy független szakértői bizottságot. Az országokat pedig arra, hogy vezessenek be egy emléknapot a kommunizmus áldozataira emlékezve, és hozzanak létre egy múzeumot is.

Ennek elfogadásához már kétharmados többségre lett volna szükség, amit nem sikerült elérni.

A javaslat komoly vitát váltott ki. A magukat kommunistának nevező pártok képviselői botrányosnak tartották a kezdeményezést, amelyet a nyugat-európai szocialista pártok képviselői is elutasítottak. A jobboldali és a liberális képviselők szükségesnek tartották a határozatot.

Németh Zsolt fideszes képviselő, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke azt mondta: a határozati javaslat a kommunizmus bűneit és nem az eszméjét ítéli el. Úgy vélte, hogy a határozat elfogadásával lehetőség lenne a túlélők erkölcsi, jogi kártérítésére is.

Szabó Zoltán MSZP-s képviselő, a magyar delegáció vezetője korábban azt mondta: a határozati javaslatot vissza kellene utalni a bizottságokhoz.

Eörsi Mátyás (SZDSZ) a parlamenti közgyűlés liberális frakciójának vezetője pedig úgy vélte, hogy szükség van a kommunizmus bűneinek szisztematikus feltárása. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem az elveket, hanem a bűnöket kell elítélni.