A húsvét a kereszténység legnagyobb, legfontosabb ünnepe, nevezik is az ünnepek ünnepének. A keresztény hit alapjaihoz, alapvetéséhez kapcsolódik, és ezért ez a kiemelt fontosság?

Így van, Szent Pál fogalmazza meg az egyik levelében, hogy ha nem támad föl Krisztus, akkor nincs értelme a mi tanításunknak, és nincs értelme a ti hiteteknek. Vagyis a kereszténység fundamentális hittétele a legfontosabb, az, hogy Jézus Krisztus emberként és istenként meghalt a kereszten, és feltámadt, és ezzel megváltotta az emberiséget.

Elsősorban tehát vallási ünnep, de azért a nem hívők számára is nagyon fontos a húsvét, a nagypéntektől húsvét hétfőig terjedő időszak, és nyilván nem pusztán annak okán, hogy ez munkaszüneti nap.

Így van, már a kezdetekkor sem feltétlen csak keresztény ünnep. Például az, hogy angolul a húsvét easter, meg németül ostern, ez egy germán tavaszistennőre utal. Ez egy tavaszünnep volt, és egy csomó szokása ehhez kapcsolódik, ami vagy független a kereszténységtől, vagy a kereszténység is reflektált ezekre a tavaszköszöntő megtisztulást, a termékenységet elősegítő szokásokra is.

Már a pogány világban is ugyanúgy megvoltak ezek.

A másik eredet az a zsidó vallás pészah ünnepe, és tulajdonképpen ez határozza meg a dátumát is, hiszenpészah az niszán 15-én köszönt be, ami igazából az első tavaszi holdtölte. Amikor a kereszténységben hosszas vita után, hogy mikor ünnepeljék meg a megváltást, Jézus halálát és feltámadását, akkor végül is arra jutottak, és azóta is nagyjából ez az irányadó, hogy a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap. Ez persze kicsit más a katolikusoknál, meg más az ortodoxoknál, néha egybe is eshet, néha meg nagy eltérések vannak.

Mennyire kell visszalapozni a történelemkönyvekben vagy a történeti feljegyzésekben, ha megpróbáljuk feltérképezni a húsvét magyarországi történetét?

Valójában a kereszténység felvételének a pillanatában ez már jelentős ünnep volt. Érdekesség, hogy amikor Géza fejedelem követeket küldött a német-római császárhoz, az éppen húsvétkor volt, amikor kért térítőket Magyarországra. I. László királyunk idejében a szabolcsi zsinat volt az, amelyik meghatározta az ünnepeket, és a XI. században már a húsvétot négynapos nagy ünnepként említik, és az előtte lévő böjttel a középkorban már nagy magyar ünnep volt.

Az évszázadok során mindig is ünnep volt, de ha a mi közelmúltunkra gondolunk vissza, akkor például a nagypéntek csak néhány esztendeje ünnep munkaszüneti napként is, és a szocializmus éveiben volt egy időszak, amikor a húsvéthétfő is munkanap volt.

Valóban,a XX. század negyvenes éveinek legvégén az új, kommunista rendszer alaposan átírta a magyar ünnepek jegyzékét. A megelőző időszakban 15-16 munkaszünetes ünnep volt, ezek jó része persze vallási ünnep, és ebből a Rákosi-rendszer idején lett hat-hét munkaszünetes nap, tehát majdnem harmadolta ezeket, és ebbe beleesett egy időben a karácsony második napja, december 26, és a húsvéthétfő is. 1956 után a Kádár-rendszerben visszaadták. Nyilván '56 után volt néhány ilyen gesztus, mint például az, hogy a Ferencváros futballklubot ismét Ferencvárosnak lehetett nevezni, vagy hogy a húsvéthétfőt visszakapták az emberek, de kétségtelen, ha a húsvét napjait nézzük, nagypéntek, nagyszombat, húsvétvasárnap és -hétfő, akkor bizonyos értelemben a húsvéthétfő az, amelyik a legkevésbé kötődik vallási, liturgikus eseményekhez.Az ünnep jellege az egyházban sem erős, inkább a világi szokások adják az ünnep jellegét.

Nézzük akkor egy kicsit részletesebben is húsvét előtti időszakot. Ide tartozik már a böjt is.

Így van. A húsvétot megelőző időszak a nagyböjti időszak, ami kicsit hosszabb is, mint 40 nap, mert vasárnap hagyományosan nem lehetett böjtölni.Ez hamvazószerdától, tehát a farsang legvégétől indul, és régen azért ezt elég szigorúan vették: nemcsak hústilalom volt, hanem például a magyar nyelvben fehér eledelnek nevezett termékek, tehát tejtermékek, tojás tilalma is volt, és nemcsak a péntekekre vonatkozott, ahogy ma, hanem az egész nagyböjti időszakra.

Maga a húsvét szó is a hús elvétele?

Ez nagyon érdekes, mert beszéltem arról, hogy az angolban meg a németben a pogány tavasztündér vagy tavaszistennő. A legtöbb európai nyelvben a pészah változataira utal a neve, olasz, spanyol, skandináv nyelvekben is. Bizonyos szláv nyelvekben a nagy éjszaka. És a magyar az egyetlen, amelyik a böjt végével hozza ezt összefüggésbe. A húsvét azt jelenti, hogy megint lehet húst enni. Véget ér ez a böjti időszak, bár voltak, akik úgy magyarázták, hogy ez valójában a feltámadást jelenti, merthogy Krisztus ismét magához vette a húsát. Egy XVII. századi egyházi személy,magyarázta ezt, Telegdy püspök, de ez nem tűnik nagyon valószínűnek, sokkal valószínűbb az, hogy az emberek a negyven napos böjt után húst ehettek. És azért ennek örültek.

Nagy csütörtök az utolsó vacsora emléknapja. Liturgikus szabályok mellett mi minden kapcsolódik ehhez a naphoz?

Egyfelől a nagyhét tele van liturgikus eseményekkel, de másrészt népszokásokkal is. Nagycsütörtök a hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, bár ez azért vitatott és kérdéses is lehet, de ekkor van az utolsó vacsora miséje is. Például nagycsütörtökhöz kapcsolódott az, amit régebben a fejedelmek, királyok tettek, ma meg a pápa, hogy tizenkét koldusnak, szegény embernek, bűnösnek megmossa a lábát, és megcsókolja. Ferenc pápa a börtönökbe is elment tavaly, tavalyelőtt, de ezt például Ferenc József is gyakorolt a szegény emberekkel, tehát ez például egy nagycsütörtöki szokás. Vagy népszokásként lehet emlegetni, ezt inkább azért fiatal fiúgyermekek űzték, a Pilátus-verést. Pilátus az egyik fő bűnös Jézus Krisztus halálában, és összegyűjtöttek mindenféle rossz szerszámot, faalkotmányt, ócska fabútort, és botokkal ezeket össze-vissza törték, mondván, hogy ők verik Pilátust. Keletkezett egy nagy halom fahulladék, és ez volt a nagyszombati tűzszentelés alapanyaga. De Pilátus-verésnek van egy gonoszűző zajkeltés jellege is, ez egy olyan népi hagyomány, több ünnepen is megvan, hogy a zaj által elűzzük a gonoszt, és ez összefonódik a kereszténységgel. Például az is egy zajkeltés, hogy a harangok Rómába mennek, csütörtöktől elhallgatnak, és akkor nagypénteken kereplővel jelzik azt is, hogy a csonka mise van. Így függ össze a gonoszűző zajkeltés meg a keresztény hit bizonyos része.

A Pilátus-verés mára inkább a kalendáriumokban feljegyzett szokás, vagy ezt tartják még valahol?

-Ezt nehéz megmondani, őszintén szólva, mert ugye mert az ezekről a szokásokról készültek feljegyzések jelentős részben 50-60-100 évesek. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy van, ahol éppen ezek nyomán igyekeznek felújítani bizonyos szokásokat.

Nagypénteken elhallgatnak a harangok, mindez a keresztény világ, a keresztény ember fájdalmára utal elsősorban?

Igen.A nagypéntek a gyász napja. A nagypéntek a legszigorúbb böjtnap, még azok a keresztény vallások is gyakorolják, ahol egyébként a böjt nem szokás.

Ez a szigorúság mit jelent? Hogy csak kenyér és víz?

Van, ahol három szem búza. Elég szigorú. Nagyon nagy egyéni eltérések vannak, nincs előírás ilyen értelemben, hogy nagypénteken sokkal szigorúbban, inkább arról van szó, hogy ezt betartják az emberek.

Hagyomány szintén, és talán ez nagypéntekhez kapcsolódóan a nagypénteki passiójáték. Mikortól, vagy milyen formában volt ez jelen? Vagy egyáltalán Magyarországon ez mikortól volt fellelhető?

A barokk korból tudunk már sok adatot, a XVII. századtól van számos följegyzés. A leghíresebb talán a csíksomlyói ferencesek passiójátékai, amelyet évről évre tartottak, és amiből aztán készült a nyolcvanas években a híres színházi előadás, a Csíksomlyói passió. De voltak egyéb passiójátékok is, például a Vízivárosban a Szent Anna templom, a mai Batthyány tér környékén, ott eljátszották, amint Jézus a kereszttel megy a Golgotán, és azt is, hogy korbácsolják őt. Állítólag a hidegkúti parasztok voltak azok, akik eljátszották a római katonákat elég kegyetlenül. Voltak, akik önmagukat korbácsolták, ezt aztán be is tiltotta az egyház, mert ez egy véres történet.

Ha tovább haladunk a húsvéti napok sorában, egyértelműen a várakozás ideje a nagyszombat?

Igen.Szokták mondani, hogy a nagyszombat a várakozás, amikor reszket a pokol. Mindenki várakozik az örömteli feltámadásra. Ennek van egy megtisztulás része is. A megtisztulás amúgy is egy nagyon fontos eleme a húsvétnak, és egy csomó szokásban, meg liturgikus eseményben is visszatükröződik. Hagyományosan például a nagy bűnösök vezeklése az a nagyböjti időszak, és amikor visszaengedik őket a templomba, ez még az ősegyházban volt, akkor ez a húsvét napja, amikor a vezeklőknek megbocsátanak, mert megtisztulnak a bűneiktől. De ez fizikailag is így van, húsvét előtt kitakarítják a házakat, sok helyen ilyenkor meszeltek például, vagyis hogy lélekben és testben és környezetben is tisztaság fogadja. A szentgyónás is, amelyik a bűnöktől való megtisztulást jelenti, húsvét előtt kötelező. Legalább egyszer egy hívő katolikusnak húsvét előtt kell gyónnia és szentáldozáshoz kell járulnia, mert megtisztul a bűneitől.

Maga a feltámadási szertartás, húsvét vigíliája szorosan kapcsolódik nagyszombathoz, és természetesen a szertartás utáni körmenet. Erről mi mondható el?

Pénteken feszítik keresztre Jézus Krisztust, és sokan nem értik, mert benne van a hitvallásban is, hogy harmadnapra föltámadott. Akkor hogy lehet, hogy már szombaton föltámadt, hogy jön ki így a három nap? Valójában úgy jön ki, hogy a szombat este, amikor besötétedik, az már vasárnapnak számít, hagyományosan emiatt vasárnap a feltámadás napja, még akkor is, ha maga a szentmise szombat este van, de vigíliának is hívják, hiszen éjszaka történik, a vasárnapon virradó éjszaka. Ez érdekes volt, mert az évszázadok során egyre előrébb csúszott ez a vigília, és sokszor már szombat reggel volt, és el is halványodott kicsit a jelentősége ennek. VI. Pál pápa volt az, aki ismét nagy hangsúlyt helyezett rá, és az ő előírása az, hogy a feltámadás vigíliáját sötétedéskor lehet csak elkezdeni. Ez nálunk a szocializmusban nem nagyon tudott érvényesülni, mert ott engedélyt kellett kérni a körmenetekre, és nem szerették a hatóságok, ha nagyon sötétben zajlik.Olyan is volt, amikor április negyedikéree esett nagyszombat, és akkor volt egy előírás, hogy ne zavarja április 4-ét, ezért délután háromig be kellett fejezni mindenhol a körmenetet.

Már az öröm napja, az öröm ünnepe a feltámadás jegyében a húsvétvasárnap?

Vasárnap hajnalban, szombat éjjel megtörténik a feltámadás, és azt látjuk, hogy ez az örömünnep egyszerre vallási jellegű is, de a tavasz, a vegetáció megindulása, a böjtből való kiszabadulás ünnepe is. Spirituálisan meg egyébként is egy nagyon átélhető örömünnep. Ehhez kapcsolódnak azok a szokások is, amelyek részint vasárnap, részint húsvéthétfőn voltak. Kevesen tudják, hogy rendeztek húsvéti bálokat, ahol a 40 napos böjt után végre lehetett jókat enni, meg táncolni.

Húsvétvasárnap?

Igen, vasárnap és hétfőn. Tudniillik a böjt nemcsak azt jelentette, hogy nem szabadott húst enni, hanem például a hangszerek sem szólalhattak meg, nem lehetett táncolni.

Ez kicsit az önmegtartóztatás időszaka is volt?

Mindenben. Néhány helyen alkoholt sem fogyasztottak például ebben az időszakban. Tehát ez egyfajta felszabadulást is jelentett, nemcsak a megváltás ünnepét jelentette, hanem felszabadulást a nagyböjt szigorú előírásai alól.

Húsvéthétfő is az öröm napja, de ennek a napnak már egyházi, liturgikus jelentősége nemigen van. Leginkább hagyományok, népszokások kapcsolódnak a húsvéthétfőhöz?

Igen, és ráadásul ezek azok a népszokások és hagyományok, amelyek részint mind a mai napig élnek, a polgári szokásrendszer részévé váltak. Vasárnap például voltak határkerülő, Jézus Krisztus szobrát kereső menetek, eldugták valahol a határban a feltámadt Jézus szobrát, és akkor az emberek mentek, és kutatták föl, és amikor megtalálták, akkor nagy örömmel vitték be a templomba.A határkerülésnek különböző mágikus hasznot is tulajdonítottak. Voltak olyan népi szokások, amelyeket a városban meg a modernitásban már nem nagyon gyakorolnak az emberek. De a húsvéthétfő a maga piros tojásával, a locsolkodás szokásával, az étkezéssel, a vendégeskedéssel, a köszöntőkkel, majd a XIX. századtól a képeslapküldéssel egy olyan polgári szokásrendszer, ami vagy változatlanul, vagy némiképp elhalványulva, de mind a mai napig azért része az ünnepnek.

Nyilván a locsolkodás, ami a legmarkánsabban jelen van. Húsvéthétfőt vízbevető hétfőként is említik, de ez hogyan kapcsolódott éppen a húsvéthétfőhöz?

A megtisztulás a húsvéthoz szorosan kötődő dolog, és a víz nyilván elősegíti ezt. A locsolkodásnak van egy ilyen szimbóluma is, a megtisztulás. A víz az életet is jelenti, ez a locsolkodó versekben is benne van, ahol a virág a lány, akit azt meg kell locsolni. És természetesen van egy termékenységi mozzanata is.

Erre utal az is, hogy a lányok szoknyája alá is öntöttek vizet?

Így van.Tudjuk, hogy ez faluhelyen elég sokáig eléggé szilaj szokás volt: egy vödör vízzel nyakon önteni a lányokat, miközben ha egy korai márciusi húsvétkor elég hideg is volt.

Ez jellemzően magyar hagyomány és szokás? Ennek nagyon máshol példáját, mintáját nem nagyon látjuk?

De azért van a régióban, nem egy egyedülállóan magyar szokás ez, de nálunk azért jellemzőbb, és nyilván nem egy egész Európára kiterjedő szokás. Nagyon szilaj szokás volt, és aztán ez is finomodott, a XIX. század vége felé már megjelent a rózsavíz, aztán a kölnivíz, nyilván egy városi lakásban már nem lehetett vödörrel megöntözni.A húsvéti köszöntőkben is azért visszaköszönnek ezek a szimbólumok.Ez egy népköltészet, mert nem nagyon tudjuk a húsvéti köszöntők szerzőit, és vannak olyanok, amelyek még XIX. századiak, amelyekben megjelenik még a keresztény mozzanat is, de aztán vannak olyanok, amelyek kifejezetten a szexuális vonatkozásokat hangsúlyozzák, általában törekednek a komikumra, jópofaságra.

Ezek a klasszikus locsolóversek, de igyekeztek mindig az aktuális élethelyzetet, az aktuális történéseket valamilyen módon beleszőni ezekbe a locsolóversekbe.

Ez egyébként a komikum egyik forrása is, hogy aktualizálják a locsolóverseket.Hagyományosan azért ez a húsvétköszöntőből nőtt ki. Egy csomó ünnepünk olyan, amikor fiatal emberek vagy lányok végigjárják a falut, köszöntőt mondanak, és ezért valamifajta ajándékot is kapnak. A locsolásnak is ez a forgatókönyve, hogy mondanak egy köszöntőt, locsolnak is, de egy csomó köszöntőben utalnak arra, hogy várják a piros tojást, vagy várják a pénzt, amit a köszöntésért kapnak, a vendéglátást, kalács, bor, sonka. Ilyen klasszikus köszöntő voltak más ünnepek alkalmából is, de ez megmaradt a városban is, a többi nem nagyon maradt meg, de a húsvéti locsolkodás köszöntője megmaradt.

A locsolásért cserébe kapott piros vagy hímes tojás, a tojás szintén szimbolikusan kapcsolható a húsvéthoz, ahogy a sonka, meg a kalács is. A tojásnak mi is a szimbolikus jelentősége, ha húsvétról van szó?

-Mindennel kapcsolatban, ami a húsvéthoz kötődik, mindig lehet mondani egy keresztény szimbólumot, mindig lehet mondani egy profán szimbólumot, meg egy nagyon praktikus meggondolást. A tojást keresztény szemszögből a feltámadás metaforájának is tekintették, akkor valaki azt mondja, hogy a fehérje az Ószövetség, a sárgája az Újszövetség, tehát sokféle szimbolikát láttak bele. Nyilván egy termékenységszimbólum, és a forma tökéletessége az, ami szintén méltóvá teszi az ünnepet, de van egy nagyon praktikus eleme is: tavasszal jól tojnak már a tyúkok, és a böjtben meg nem nagyon lehetett tojást sem enni, ott volt egy csomó tojás, amivel valamit kellett kezdeni, és így megjelent ajándékként, befestették, rajzoltak rá hímes tojásot, játszottak vele, vannak ilyen tojásjátékok húsvéthétfőre, például összeütötték a tojásokat, és akinek eltört a tojás, az vesztett, akinek meg nem, az nyert, vagy különböző dobálózós játékok voltak a tojással. A tojás emiatt is lett a húsvét ikonikus rekvizituma.

Mindezt hagyományosan vidéki, falusi, paraszti közegben szoktuk elképzelni, de ha visszatekintünk, akkor ezek beépültek a társadalom más rétegeibe és a városi közegbe is? ?

Az ajándékozás például olyan szokás, ami mind a mai napig jelen van, bár most már inkább csak a gyerekeket szokták megajándékozni csokinyúllal, meg sokszor játékkal is, de az ajándékozás régebben is azért jelen volt. A locsolkodás a másik, bár ott azért van némi elhalványulás, a XX. században mindenki elvárta azt, hogy a férfiak meg a fiúk meglocsolják az ismerős vagy rokon hölgyeket, most ez azért már nincs teljesen így.Annak idején a húsvéthétfőn tele volt az utca fiatalemberekkel, akik mentek locsolkodni, és sokszor eléggé be is voltak rúgva már, mert mindenhol megkínálták őket. Az újságok írták is a szocializmus időszakában, hogy vigyázzanak, nem szabad alkohollal kínálni a kiskorúakat, de azért megkínálták őket.

Az ajándékok keresése kint a szabadban, a fűben, úgy tudom, például német nyelvterületről eredeztethető, és ezt Magyarországon is ezt több helyen gyakorolják. Ha megnézünk külföldi példákat, akkor ott milyen szokások kapcsolódnak húsvéthoz?

Például a nyúl jelensége se magyar, ez német nyelvterületen is van. A kertben elrejtett tojásokról azt is mondják, hogy azt a nyúl tojta, ami valójában biológiai nonszensz, de mégiscsak van rá több magyarázat. Vannak, akik azt állították, hogy valójában ez onnét ered, hogy a nyúl eredetileg madár volt, csak büntetésből elvették a szárnyait. A tojás is olyan szimbólum, ami nem a magyar húsvét sajátossága, hanem egy sokkal szélesebb körű, hiszen mind a keresztény húsvét, mind pedig a tavaszköszöntés elég egyetemes az európai civilizációban is.

Kevesebbet szoktunk beszélni sportesemények és húsvét összefüggéseiről, de úgy tudom, hogy húsvéti futballtornát is rendeztek Magyarországon a múlt században évtizedeken keresztül húsvétvasárnap és húsvéthétfőn, ráadásul külföldi csapatok részvételével. Ez viszont mára teljesen kikopott.

Sportversenyek, vetélkedés, kimenni a természetbe, ezek fontos elemei a húsvétnak. 1908-tól 1965-ig rendezték ezt a húsvéti tornát, vasárnap és hétfőn, egymás után játszották a meccseket. Két magyar csapat, Újpest, Ferencváros, MTK, vagy akkor Hungáriának is hívták, illetve a másik oldalon általában két osztrák csapat, vagy volt úgy, hogy két cseh. Vagy Budapesten vagy Bécsben rendezték a meccseket, telt ház, 30-40 ezer néző előtt, és azt is hozzá kell tenni, hogy a két világháború között meg az ötvenes években is ezek a világ legjobb csapatai voltak, úgyhogy jó húsvéti szórakozást nyújthattak. Nyilván a '60-as években azért tűnt el, mert akkor jöttek be az európai kupaküzdelmek.

Ön gyakorló tanárként, a Toldy Ferenc Gimnázium igazgatójaként a tizenévesek körében hogy látja, mennyire reflektálnak ezekre a hagyományokra vagy szokásokra?

Nyilván a család meghatározó ebben. Nyilván a vallásosság általában elősegíti ezt, hiszen ott eleve van egy ilyen típusú indíttatás. Az emberi közösségek nem tudnak meglenni közösségi ünnepek nélkül. Nyilván ezek az ünnepek mindig változnak, alakulnak, a szokásrendszerük is, de ez egy olyan emberi, lelki igény, ami minden nemzedék számára megkerülhetetlen.Azért fontos, hogy a saját hagyományainkat, a saját ünnepeinket is megmutassuk a gyermekeinknek, hiszen ezek azok, amelyeket az őseik is megünnepeltek, és ami a magyar kultúra részét képezi.