Tudom, hogy nem könnyű, de kérlek, idézd fel, hogyan éltétek meg a háború kitörését, mi történt az első napokban?

Teljes zavarodottság uralkodott, hiszen erre sem lelkileg, sem fizikailag nem lehetett felkészülni. Az első két napot az otthonunk melletti iskola pincéjében töltöttük, rengeteg emberrel, különböző korú gyerekekkel, állatokkal. Csak néhány percre szaladtunk haza vízért és élelemért, aztán mentünk vissza az óvóhelyre. Egy rémálom volt, amiről senki sem hitte el, hogy valóság. Mégis, senki sem tört össze, nem sírt, mindenki segítette és támogatta a másikat.

Utána a kisbabáddal és édesanyáddal Magyarországra menekültél. Hogyan éltétek meg azt az időszakot?

Nehéz és félelmetes volt számunkra, mint minden ember számára, aki kétségbeesetten menekült a borzalmak elől, amelyek sajnos a mai napig tartanak.

Később úgy döntöttél, hogy visszatértek Ukrajnába. Miért jutottál erre az elhatározásra?

Három hónapot töltöttünk Magyarországon. Azért döntöttünk a visszatérés mellett, mert semmilyen ország nem helyettesítheti az otthont.

Gondoltál a visszatérés óta arra, hogy mégis külföldre költözz?

Időnként gondolok rá, de nem akarok elköltözni, hiszen itt, Ukrajnában van az életem, amit hosszú évek alatt építettem.

Hogyan látod, azok az ismerőseid, akik a migrációt választották, megtalálták a számításaikat?

Ez nagyon egyéni kérdés, mert mindenki élete másképp alakul. Sokan vannak, akik a folyamatos támadások ellenére is visszatérnek Ukrajnába.

Személyes emberi veszteséget is el kellett már szenvedned a háború miatt?

Háború idején minden egyes, az ellenség által kioltott élet a személyes veszteségemnek számít, hiszen sok ukrán áldozza az életét az otthonunk és mindannyiunk védelmében.

Remélem, nem haragszol meg érte, de mielőtt Magyarországra érkeztél, nekem fogalmam sem volt, hogy híres színész vagy a hazádban. Mesélj, kérlek, arról, hogyan kerültél erre a pályára és mi mindent csináltál eddig?

Több mint húsz évvel ezelőtt kerültem ebbe a szakmába, amit nem lehet két mondatban összefoglalni. A szüleim színészek, és egyik osztálytársuk a színházi főiskoláról az elsők között kezdett el ukrán nyelven szinkronizálni. Ő hívott meg, hogy próbáljam ki magam a mikrofon mögött. Nagyon boldog vagyok, mert imádom a munkámat. Rengeteg filmet, sorozatot, rajzfilmet és reklámot szinkronizáltam. A legismertebb szerepeim között van az Avatarban Zoë Saldaña, a Titanicban Kate Winslet, a Mamma Mia!-ban Amanda Seyfried; az Alice Csodaországban, az Ocean's 8, az Interstellar és a Nyomorultak című filmekben Anne Hathaway, A csodálatos Pókemberben Emma Stone, illetve az Éhezők viadala sorozatban és a Vörös verébben Jennifer Lawrence karaktere, de én szinkronizálom ukránra Natalie Portmant is. Színészként az a legjelentősebb sikerem, hogy még mindig szükség van rám a szakmában, és rám bízzák a legnagyobb hollywoodi színésznők szinkronizálását.

Olyan híresség vagy Ukrajnában, akit megismernek az utcán, akitől szelfiket és bulvárinterjúkat kérnek?

Néha felismernek a hangom alapján, de ez ritka. Interjúk viszont gyakrabban előfordulnak.

A közösségi médiában nagyon sokat posztolsz a szinkronszínészi munkádról.

Igen, a legfontosabbakat megosztom a közösségi oldalaimon. Van egy remek weboldalunk (kinobaza.com.ua), ahol a legtöbb munkám megtalálható, még olyanok is, amelyeket már el is felejtettem.

@dubbing_actress Думаю цей серіал не потребує додаткового опису «Величне століття. Роксолана» #роксолана #величнестоліття #гюрем #султан #султансулейман #гюремсултан #hurem #hurremsultantiktok #hurremsultan #ibrahimpasa #sultansuleyman #foryoupage #fyp #foryou #viral #viralvideo #pourtoiti #mahidevransultan #meryemuzerli #nurbanusultan #hurremim #mihrimahsultan #thehungergame #lucygrey #snow #балладапроспівочихпташок #peetamellark #tomblyth #дубляж #дубляжукраїнською #dubbing #dubbingactor #дубляжфільмів #актордубляжу #диктор #озвучка #voiceactor #voiceovers ♬ оригінальний звук - Юлія Перенчук

Filmekben, színházakban is játszottál vagy játszol?

Egy évig dolgoztam színházban, még nagyon régen, de főszerepet játszottam, Euridikét Jean Anouilh darabjában.

A háború alatt is működik az ukrán filmgyártás? Készülnek új ukrán mozifilmes, tévés produkciók?

Szerencsére működik, de a témák nagyon megváltoztak. Többnyire a jelenünkről szólnak. Vannak projektek, de nem olyan mennyiségben, mint korábban.

Kereslet van most a kultúrára, a filmre, a szórakozásra Ukrajnában?

Nagyon nehéz eljutni a színházakba és az élő koncertekre! Az emberek hiányolják az élő előadásokat, a személyes kapcsolatot. Mindannyian szeretnénk „kiélni” magunkat, érezni, mert senki sem tudja, mit hoz a holnap. Ez örömmel tölt el, mert minden nehézség ellenére az élet megy tovább!

Ugyanolyan bevételhez jutsz most, mint a háború előtt?

Sajnos nem.

A háború miatt vélhetően létszámhiánnyal is meg kell küzdeni a szakmátokban, igaz?

Igen, sokan elmentek, de sokan érkeztek is a szakmába. Ez természetes folyamat. Ráadásul korábban nem volt ennyi kurzus, ahol szinkronszínészetet lehetett tanulni, most viszont bárki kipróbálhatja magát a mikrofon előtt.

A háború hogyan alakította át az ukrán kulturális életet? Művészként milyen változásokhoz, nehézségekhez kell alkalmazkodnod?

A háború mindenre hatással van. Még mindig alkalmazkodunk, mert a folyamatos légiriadók összezavarják a forgatások, a felvételek menetrendjét.

Minden nyitva van? A mozik, a színházak, a koncerttermek, a múzeumok ugyanúgy folyamatosan működnek, mint a háború előtt?

Nem ugyanúgy, de mindenki próbál működni, mert máshogy nem lehet!

@dubbing_actress

#цьогодня

♬ оригінальний звук - Юлія Перенчук

A mindennapi élethez szükséges feltételek – például az étel, az ivóvíz, az áram, a fűtés, a közlekedés, az internet – folyamatosan és megfelelő mértékben biztosított?

Nagyon szorgalmas emberek vagyunk, így minden alapvető infrastruktúra működik a mindennapi élethez.

Ezt a sok veszélyes, félelmetes körülményt ki lehet zárni néha a gondolataidból? Van olyan pillanat, ami engedi, hogy elfelejtsd, miben kell élnetek?

Sajnos nem igazán. Csak a mikrofon előtt tudok „kikapcsolni” a félelmetes valóságból, de mostanában egyre gyakrabban előfordul, hogy munka közben megszólal a légiriadó, így egyre nehezebb teljes mértékben élvezni bármit is.

Tudom, hogy ilyen butaságot csak egy békében élő kérdezhet, de meg lehet szokni egy háborús helyzetet?

A háborút nem lehet és nem szabad megszokni. Soha nem is fogunk hozzászokni! Boldog, teljes életet fogunk élni a saját földünkön.

Hogy van a gyermeked? Már jó nagy lehet.

A gyermekem az én személyes univerzumom! És én, mint sok ukrán anya, tanár, nevelő, mindent megteszek azért, hogy teljes értékű gyermekkora legyen.

Édesanyaként ez hogy megy? Hogyan tudod menedzselni háborús viszonyok között a gyermeknevelés sokféle teendőit?

Nem könnyű, de sikerül. Alkalmazkodunk.

2023-ban az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij aláírta azt a törvényt, amely a hivatalos karácsonyi ünnepnapot december 25-re helyezi át, ezzel eltörölve a korábbi dátumot, január 7-ét. Hogyan tudtok készülni az idei karácsonyra és mire számítasz, milyen lesz megélni?

Lesz ünnep! Sokféle karácsonyi, újévi eseményt szerveznek. Már most elkezdték felállítani a karácsonyfákat a városban. Számomra ez egy családi ünnep, így a családom körében fogjuk megünnepelni.

Magyarországon a laikusok, de még a szakértők közül is sokan azt mondták 2022-ben, hogy ez egy úgynevezett villámháború lesz. Ti is ezt gondoltátok?

Nem vagyok jártas a politikai előrejelzésekben. Én csak azt szeretném, hogy ez a borzalom minél hamarabb véget érjen.

Van közmegegyezés arról Ukrajnában, hogy milyen lenne egy igazságos béke? Arról, hogy miként lehetne lezárni ezt a háborút?

Bármilyen módon, csak az embereink ne haljanak meg.

Mit vársz, mit remélsz 2025-től?

Mint minden ukrán, mi is csak győzelmet és békét szeretnénk. Ez az egyetlen közös vágyunk, és hiszem, tudom, hogy ez nagyon hamar megvalósul!

(Köszönjük az interjú elkészítésében nyújtott segítséget Turányi-Vadnay Szabolcsnak.)