Mit hozott a 2021-es év a Richternek? Mert nekünk sok nehézséget.

Sok szép feladatot hozott nekünk, mozgalmas, dolgos év van mögöttünk, sok szép eredményt tudunk magunk mögött. Az év nehezen indult, különösen amiatt, hogy nálunk a járvány harmadik hulláma inkább csak a nehézségeket fokozta annak ellenére, hogy sokan úgy képzelik, a gyógyszeriparban biztosan ez egy nagyon kedvező fejlemény. A működésünk, a gyártás elsősorban, nem akadozott ebben az időszakban sem. Nagyon büszke vagyok arra, hogy végig sikerült a betegellátást, az alapellátásban forgalmazott készítmények folyamatosan rendelkezésre álltak a legsúlyosabb járvány idején is, viszont mélyen érintett minket a nagyon ingadozó kereslet a termékeink iránt. Ehhez alkalmazkodnunk kellett, de végül is az első kilenc hónapban a tavalyinál jobb eredményeket tudtunk elérni, és ez a tendencia, bízom benne, hogy az év végéig kitart.

Miért volt ingadozó a termékek iránti kereslet? Inkább azt lehetett tapasztalni, hogy az emberek megpróbálnak minden elérhető gyógyszert fölvásárolni.

Ez még így volt tavaly, a járvány legelején, egy felhalmozású célú készletépítgetés volt mindenhol megfigyelhető, aztán volt egy visszaesés, és aztán egy normálisabb szintre beállt. De aztán amikor jött az idei év, azt éreztük, hogy nem fogynak úgy a gyógyszerek, mint ahogy kellene, és ez valószínűleg még mindig annak a felhalmozásnak volt a következménye, amit tavaly láttunk. Május után érzékeltük azt, hogy megindul a kereslet, de azt megelőzően az orvoslátogatási tevékenységünket is valamennyire vissza kellett fognunk, egyáltalán az orvos‒beteg találkozások alacsonyabb szintre álltak be, és az influenzaszezon is elmaradt. Ezek összeadódva okoztak olyan ingadozó keresletet, amihez nekünk nehéz volt alkalmazkodnunk. Nagyon magas készletszintet tartottunk végigazért, hogy véletlenül sem legyen hiány semmiből.

Prognózisuk szerint mikorra simulhat ki a helyzet?

Amióta a fizikai távolságtartás kevésbé hangsúlyos, azóta normalizálódást tapasztalunk mi is. Viszont az is látszik, hogy nem szűnt meg teljesen a maszkhasználat, a rendezvények kerülése, a tömeges érintkezések és a nemzetközi utazások ritkultak, tehát a régi kerékvágásba nem kerültünk még vissza, de a jövő év remélhetőleg el fogja ezt hozni.

December 9-én jelentették be, hogy egy új, úgynevezett bioszimiláris készítménnyel jelenhet meg a Richter az Egyesült Államokban. Ez mikor fordul termőre?

Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy az idén, annak ellenére, hogy alig volt lehetőség utazni, nagyon komoly nemzetközi tranzakciókat, szerződéseket, együttműködéseket sikerült életbe léptetni vagy útjára indítani. Japánban fejlesztjük majd a skizofrénia elleni készítményünket az AbbVie-vel közösen. A december 9-i bejelentés alapja bioszimiláris termékjogok átadása volt a Hikma cégnek. 2025 körül jár le ennek az originátor készítménynek a szabadalma, különböző földrajzi területeken ez máshol, más időpontban történik meg, és akkor fogjuk tudni elkezdeni szállítani.

Mit kell addig még csinálni? Ez most a vizsgálatoknak egyes meg hármas fázisában van. De azt olvastam, hogy igazából már hozhat pénzt a Richternek viszonylag hamar.

Igen, hiszen a termékjogok licencbe adásáról beszélünk, tehát az a fejlesztési ütemterv, amiben megállapodtunk a Hikma céggel, valóban tartalmaz kifizetéseket a mi irányunkba, és még sok munka van, ami ehhez kapcsolódik vagy ennek fejében el kell végezni, hiszen fázis 1, fázis 3 vizsgálatokat kell a bioszimiláris készítményen végezni. Ezek több éven át tartó klinikai vizsgálatok, majd törzskönyvezés és piacra hozatal következik 2024-2025 körül.

A fejlesztés, tehát maga a tudományos munka, a Richternél zajlik?

Igen, ezt a készítményt a kollégáim gyártották le először. Ez egy másolat, úgynevezett bioszimiláris, tehát egy biohasonló készítménye az originátornak, az eredetinek, ami a jövő szempontjából nagyon lényeges tendencia. Ezek a biologikumoknak nevezett nagymolekulás gyógyszerek nagyon drágák és jelentős terhet jelentenek a társadalombiztosításnak. Egyre nagyobb arányban lesznek kiváltva biohasonló, hozzájuk hasonló makromolekulákkal, és ezt gyártották le nálunk a Richterben a biotechnológiai igazgatóságunk kutatói. Ezt a technológiát tudtuk a Hikma felé felmutatni. Ha akarják, ezt Amerikában ők eladhatják.

Ez a Richter portfoliójához passzol? Nőgyógyászati, idegrendszeri készítményekről ismerjük leginkább a Richtert, ez meg teljesen más területen alkalmazandó.

Valóban így van, sem a nőgyógyászati, sem pedig a központi idegrendszeri portfolióba nem illeszkedik, viszont van egy harmadik nagyon fontos törekvésünk, ez pedig a reumatológia, és egy bioszimiláris készítmény már most is van a piacon, terrosának hívják, nagyon sikeres termék lett az elmúlt néhány évben. Japánban is jelen vagyunk többek között ezzel. Ezek majdnem kizárólag injekciós készítmények, és ebbe a sorba illeszkedik a most szóban forgó denosumab is.

Említette, hogy a Covid-járványnak volt olyan szakasza, ami a Richter életét is megnehezítette. A Covid-terápiában alkalmazott gyógyszerek gyártásával foglalkoznak még? A remdesivirről annak idején beszéltünk, mondvánaz üzletileg nehezen értelmezhető folyamat.

Remdesivirt már nem gyártunk. Addig végeztük ezt a tevékenységet, amíg az átoltottság nemhogy a mai szinten nem volt, de még el sem kezdődött, tehát emiatt súlyos, középsúlyos állapotban jelentős számban kerültek magyar betegek kórházba, és nem volt megoldott a remdesivir-ellátás, miközben világos bizonyítéka volt annak – többek között a mi adataink is ebbe az irányba mutatnak –, hogy a szer hatásos és nagyon jelentősen rövidíti a kórházi tartózkodás időtartamát. Nekünk ez kötelességünk volt, illetve a tudásunk, kapacitásunk is rendelkezésre állt ahhoz, hogy ezt a hiányt betöltsük. Ilyen hiányról most nem tudok, ezért nem is aktuális most a remdesivir-gyártás.

Kifizetődő volt?

Nullás volta Remdesivir-projekt a mi szempontunkból. A társadalom szempontjából pedig tízmillárdos nagyságrendű érték keletkezett.

Más, a Covid-terápiában alkalmazott gyógyszerek gyártásával foglalkoznak?

Nem gyártunk mást, egy olyan gyógyszerjelölttel foglalkoztunk, ami fúziós protein, szintén biologikum. Az ELTE-vel, illetve a Pécsi Tudományegyetemmel közösen végeztük el ennek a tulajdonképpeni üzemesítését. Az ipari léptékű gyártását végeztük mi, a lényege az, hogy megköti a vírust és ezáltal nem tud a vírus kapcsolódni azokhoz a receptorokhoz az emberi szervezetekben, amelyeken utána aztán a szaporodását biztosítja. Nem jutott még emberi, humán fázisba ez a készítmény. Egyelőre dolgozni kell még vele, mielőtt klinikai vizsgálatba mehet, de a preklinikai adatok rendkívül biztatók voltak.

A jövőre nézve egy lehetőség a Richter számára?

Igen, ezt a típusú fúziós proteint tudnánk hosszú távon is gyártani, viszont még messze van ennek az életciklusa abban az értelemben, hogy a fejlesztési ütemterv még nagyon-nagyon távoli piacra hozatalt vetít előre egyelőre, úgyhogy ezen még nem gondolkodunk olyan sokat.

Hogy oldották meg a gyárban a Covid elleni védőoltásokat? Kötelező volt?

Nagyon fontos volt nekünk – egyrészt a munkavállalóink egészségének szempontjából, másrészt azért, hogy biztosítani tudjuk a folyamatos működést – az, hogy minél kevesebben kapják el a Covidot, ne alakuljanak ki gócok az üzemekben, laborokban, raktárakban, ahonnan nem lehet hazaküldeni a kollégákat otthonról dolgozni. Nemrég nyílt meg annak a lehetősége, hogy mint munkáltató a munkavégzés feltételeként a védettséget előírjuk. Éltünk is ezzel a lehetőséggel, január 15-től olyanok dolgozhatnak nálunk, akik rendelkeznek védettséggel. A jogszabály fizetés nélküli szabadságot tesz lehetővé azoknak, akik ezt nem vállalják. A mi kollégáinknál jobban nagyon kevesen látnak rá arra a folyamatra, ahogy a gyógyszerminőségről gondoskodik egy cég, ahogy a gyógyszerengedélyeztetés zajlik, illetve ahogy a mellékhatásoknak a nyilvántartása, nyomon követése történik. Tehát nálunk a bizalom a gyógyszeripar készítményei iránt sokkal nagyobb, mint egy átlagos munkahelyen.

Mennyire nehéz egy ilyen vezetői döntés? Nyilván azzal is számolni kell, hogy mi van, ha a három, kulcspozícióban dolgozó emberből kettő valami miatt nem kívánja fölvenni.

Nagyon bízom benne, hogy a működési kockázatainkat olyan szinten tudjuk kezelni, hogy nem néhány ember jelenlétén múlik a Richter működőképessége…

Milyen most a Richter termékportfoliója?

Ha terápiás területenként nézzük, akkor nagyjából ez a négy terápiás terület van: reumatológia, központi idegrendszer, nőgyógyászat, illetve a kardiovaszkuláris készítmények teszik ki a maradékot. A nyolcvan százalékát ez a négy termékcsoport nagyjából lefedi. Ebből a nőgyógyászati termékportfolió a legnagyobb a bevételi számokat tekintve. A kardiovaszkuláris portfolió döntően itt a régiónkban, illetve a posztszovjet térségben van forgalomban. A legnagyobb termékünk egy a központi idegrendszer betegségeire hatni tudó készítmény. Amerikában futotta be a legnagyobb karriert, ez a cariprazine. A maradék eléggé szétaprózódott, ez jellemző általában a gyógyszergyárakra, egy széles termékportfolióban a maradék húsz százalék megoszlik kisebb indikációk között.

Az egyesült államokbeli termelés, illetve az eredmény a legrobusztusabb része a Richter portfoliójának? Tehát az hoz a legtöbbet?

Ha egy piacot meg akarunk jelölni, akkor igen, ha egy terméket, akkor is. Azért azt hozzá kell tenni, hogy originális készítmény lévén a szabadalma az évtized végén lejár, tehát ilyen értelemben nem a legrobusztusabb pontja mégsem a működésünknek. Több lábon állunk nagyon erőteljesen, a régió és a posztszovjet térség alapellátásában betöltött szerepünk az egyik, a másik a nőgyógyászat, ami ennél is nagyobb volument képvisel. Az egész világon forgalmazzuk a nőgyógyászati készítményeinket. Biotechnológia van emellett és a központi idegrendszer a negyedik, ami kétségkívül ilyen szempontból a legkoncentráltabb portfoliónk, hiszen egy termék és egy piac nagyon erőteljesen van itt képviselve. A leggyorsabban növekvő viszont egyértelműen a nőgyógyászati portfoliónk.

Van-e terv további termék fejlesztésére vagy licenc vásárlására?

Folyamatosan, ez minden gyógyszergyárnak feladat, így nekünk is. Az idén is nagyon jelentős számban teljesítettünk olyan fejlesztési mérföldköveket, amelyek közelebb visznek minket a termékportfolió bővítéséhez. Sok új készítményt indítottunk piacra, ezek közül kiemelnék kettőt, mindkettőt licencben vettük külföldről, nőgyógyászati készítményekről van szó. Az egyik egy ötödik generációs fogamzásgátló tabletta, a másik pedig egy méhmióma elleni készítmény. Ilyenünk már volt korábban. Sajnos, akkor nagyon alacsony számban előforduló mellékhatások következtében fel kellett függeszteni ennek a forgalmazását, de a Richter nem adhatta fel azt az ambícióját, hogy a méhmiómának gyógyszeres kezelését biztosítani fogja, és ez most végre eljött ez a pillanat, hogy sikerült egy újabb termékkel a piacra jönni.

Lehet egy gyógyszergyár életében azzal a kockázattal számolni, hogy az alkalmazás után előfordulhatnak ritka számban korábban ki nem derült olyan esetek, amelyek miatt az engedélyező hatóság mégis más döntést hoz? Ezt kalkulálják, amikor terveznek egy terméket?

Ennek egyetlen ellenszere van, egy kellően diverzifikált és kellően sok lábon álló működés, egy olyan stratégia, ami biztosítja, hogy ne legyenek olyan koncentrált kitettségek, amelyek miatt egy cégnek a létét veszélyeztetné egy ilyen helyzet. Határozottan lehet állítani, hogy nem vágott minket földhöz az esmyával kapcsolatos hatósági intézkedés. Tudtuk folytatni a nőgyógyászati ambícióinkat, és meg tudtuk tartani annak ellenére, hogy akkor ez a nehézség valóban egy jó évre lekötötte a figyelmünket.

A nőgyógyászati termékek mely területeken vannak piacon?

A nőgyógyászatban a mi ambíciónk az, hogy a földrajzi Európában legyünk piacvezetők az évtized végére, de ez nem jelenti azt, hogy csak itt vagyunk jelen termékekkel. Ausztráliában például viszonylag új keletű a jelenlétünk. Latin-Amerikában is egy elég komoly nőgyógyászati termékportfolió van, annál is inkább, mert körülbelül egy évvel ezelőtt sikerült nyélbe ütni egy fogamzásgátló tapasz átvételét a Johnson and Johnson cégtől, és annak a forgalma jelentős részben Latin-Amerikában összpontosul.

Latin-Amerika meglehetősen nagy, milyen országok vevők erre leginkább?

A legfontosabb országok Mexikó és Brazília. Utóbbiban folyamatosan fejlődünk. Mexikóban pedig – most már azt mondhatom – elég komoly forgalmat bonyolítunk le, különösen az után, hogy a fogamzásgátló tapasz birtokunkba került.

Ilyenkor egy helyi céggel kell megállapodni, aki az ottani bevezetést csinálja vagy a Richter mindent maga csinál, akár Mexikóban is?

Latin-Amerikában a Richternek saját szervezete van, tehát itt, amikor a fogamzásgátló tapasz témája a kérdés, egy már bevezetett termékről van szó, „mindössze” az a feladat, hogy a mi kereskedelmi szervezetünk még szélesebb körben elérhetővé tudja tenni ezt a terméket ott is.

Ennek mekkora a költsége? Hogy kell elképzelni a terjeszkedést egy Mexikó nagyságrendű országban?

Minden országban más a marketing és a kereskedelem feladata. Más csatornák érdekesek. Ettől aztán nagyban függ az is, hogy mekkora létszámmal, illetve milyen ráfordítással lehet vagy érdemes a piaci munkát végezni. Az is nagyon különbözik egyébként, kontinensek között pláne, de még azon belül is, hogy melyik orvos írja föl, egyáltalán fel kell-e írni egy-egy készítményt, vagy pedig vény nélkül kapható.

Piacvesztés volt az elmúlt évben?

Piacvesztésről nem beszélhetünk az elmúlt évben egyáltalán. Itt inkább csak az influenzaszezont említeném meg még egyszer, ott megéreztük egy termékünk forgalmán, hogy visszaesett a kereslet.

Ebben az évben nem tudjuk, hogy lesz-e influenzaszezon, mert egyelőre nincs itt, pedig december eleje, közepe van már. Hogy számolnak vele?

Én úgy készülök, hogy lesz, mert ha nem úgy készülnénk, akkor esetleg hiányt idéznénk elő a készítményekből a piacon.

Mert akkor nem gyártanának?

Így van, ezt nem engedhetjük meg magunknak. A betegek azt nem néznék jó szemmel, ha mi arra spekulálnánk, hogy majd megint nem lesz, és nem lennénk készen arra, hogy kezeljük ezt a problémát.

Milyen várakozásaik vannak 2022-re?

A nőgyógyászatban nagyon komoly terveink vannak, és végre elértük azt, hogy a termékportfoliónk nagyon jelentősen meg tudott újulni. Van öt olyan készítményünk is, amelyből jelentős növekedést prognosztizálunk a jövő évre. Tudtuk az elmúlt években is, hogy nőgyógyászatban van rövid- és középtávon a legjobb esélyünk komolyan növekedni, és 2022-ben, azt látom, ez valóra is válhat. Itt a két, az idei második félévben piacra indított nőgyógyászati eredeti készítményünk felfutását várjuk, illetve három olyat, ami már egy ideje a portfoliónkban van, de azt reméljük, hogy tudunk növekedni velük tovább.

Itt vannak már polcon olvasható nevek?

A méhmióma elleni ryeqo-ról beszélek, illetve a drovelis fogamzásgátlónkról. A fogamzásgátló tapaszunk a fertilitás kezelését szolgáló készítményünk, illetve még egy méhen belüli eszközünk van, ami szintén fogamzásgátlásban használatos. Ezek azok, amikről azt gondolom, hogy jövőre komoly potenciált várhatunk.

Milyen piacokon indulhat meg leginkább?

Európa és azon belül is Nyugat-Európa lesz ezúttal a fő hajtóereje a növekedésnek, de például Latin-Amerikában is jók az esélyeink.

A méh, a fogamzásgátlás, a női gyógyászati betegségek teljes portfolióját megpróbálja lefedni a Richter? Rengeteg betegsége van, sajnos, a fogamzó szerveknek a nőknek is.

Igen, de ezek négy-öt jól elkülöníthető kategóriába oszthatók, és mi mindegyikkel kiemelten foglalkozunk. Tehát a meddőség kezelése, a fogamzásgátlás, a mióma, illetve a fertőzések, ezekre a problémákra valamilyen választ adnunk kell tudni és tudunk is most már.

Elsők akarnak lenni a nőgyógyászati betegségek területén mint gyártó, fejlesztő Európában? Ez egy reális cél?

Én azt hiszem, hogy igen. Már most sem vagyunk, Oroszországot is ideértve, messze ettől a céltól, hiszen nagyjából holtversenyben a másodikok vagyunk, jelentős a lemaradásunk a piacvezetőhöz képest, de mi vagyunk az a cég, amelyik tényleg innovációt hoz erre a területre, ezért bízhatunk abban, hogy tudunk piaci részesedést is növelni, nemcsak egyszerűen a piaccal együtt növekedni.

Az innováció pénzkérdés?

Az egyik összetevője a pénz, a másik a tudás, és a sebességgel együtt mind a három kell ahhoz, hogy az ember ténylegesen az értékteremtés szintjén meg tudja ezt valósítani.

Ezt a Richter egyedül csinálja? Vagy már együttműködik, vagy régen is együttműködött, de jobban együttműködik a hazai kutatás-fejlesztés szereplőivel, egyetemekkel például?

Mindenkivel együttműködünk, aki ötletet, fejlesztést, terméket tud hozni ebbe a kategóriába, és valóban mindkét olyan készítmény, amit most a piacra vittünk-viszünk, licencátvétel útján került hozzánk. Az együttműködés, a partnerkapcsolatok nagyon lényegesek voltak abban, hogy ez lehetővé vált.

A tudományos műhelyekkel, egyetemekkel való együttműködés zökkenőmentesen megy?

Tapasztalom, hogy nem könnyű a két gondolkodásmódot összeegyeztetni, összebékíteni, megtalálni azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek egy produktív együttműködésnek az alapjául szolgálhatnak. Az egyetem gyakran abból indul ki, mivel mindent oktatni kell, ezért mindent kutatni is kell, a gyógyszergyár pedig nagyon fókuszál, mert tudja, hogy világviszonylatban egy közepes méretű cégnek hol vannak a határai. Mi nem tudunk mindent a világnak nyújtani, meg kell találnunk azokat a piaci szegmenseket, ahol világszínvonalon tudunk alkotni. Ez az elmúlt 120 évben mindig sikerült, most is így van, viszont így nehéz összekapcsolódni azokkal a kutatóhelyekkel, amelyeknek esetleg a fókusza nem ilyen éles vagy más.

Az számít valamit ebben a működésben, hogy a Richter magyar gyógyszercég? A kutatás, a fejlesztés, a menedzsment itt van Magyarországon. Ez előny vagy hátrány, netán adottság?

Biztos, hogy adottság, abból nyugodtan kiindulhatunk. A magyar gyógyszeriparnak nagyon komoly hagyományai vannak. Ebben sok minden közrejátszott, például az is, hogy a KGST-ben a munkamegosztás így alakult ki, de az biztos, hogy ezek az ipari hagyományok nagyon sokat segítenek, és az az ökoszisztéma, ami minket körülvesz, valamint a felsőoktatásban lezajlott modellváltás kapcsán meg is mozdult egy kicsit, forrásokkal és célokkal gazdagodott ez a szféra. Most tényleg arra nyit lehetőséget, hogy ezek az együttműködések a korábbinál intenzívebbek legyenek.

Be is indultak ezek az együttműködések vagy még mindenki csak inkább ízlelgeti, hogy hogyan lehetne együttműködni? A Richter részvényeinek egy jelentős része alapítványokhoz került az államtól, a Matthias Corvinus Collegium alapítványához, a Budapesti Corvinus Egyetemhez meg a Semmelweis Egyetemhez. Itt az az érdekesség, hogy az ottani fenntartó alapítványnak ön az elnöke, tehát látja, hogy a Richter-részvények osztalékával mi történik. Tehát van együttműködés már?

Van és még több lesz. A felsőoktatási intézmények a modellváltás kapcsán olyan célokat kaptak a közfeladat-finanszírozási szerződésekben, amelyek éppen abba az irányba mutatnak, hogy növelniük érdemes az ipari együttműködéseiket, a kutatás-fejlesztési, innováció típusú tevékenységüket. Érdekeltté váltak abban, hogy a korábbinál sokkal jobban keressék a közös pontokat az ipari partnerekkel. Határozottan érződik, hogy valami megmozdult.

De jobban is értenek már ahhoz, hogy az ipari partnerekkel keressék a kapcsolatot?

Amellett, hogy érdekeltté váltak, talán azt is el lehet mondani, hogy jobban odafigyelnek az egyetemek arra a vertikumra, amire rá tudják hordani azt a szellemi outputot, ami keletkezik náluk. Ez nem jelenti azt, hogy az alapkutatás háttérbe kellene hogy szoruljon, ez egy fals szembeállítása az alapkutatásnak és az alkalmazott kutatás-fejlesztésnek. Egyszerűen arról van szó, hogy figyelembe veszik-e azt az értékláncot, amihez nekik valamilyen hozzájárulásuk lenni tud.

A Richter részvényeinek jelentős része alapítványokhoz került. Biztosítva van az ellenség kivásárlás ellen a Richter?

Kétségkívül volt egy átmeneti időszak, amikor a korábbinál lényegesen kevesebb biztosíték volt a tekintetben, hogy tud-e olyan kézbe kerülni a részvények egy része akár, ami utána egy ellenséges kivásárlást tud megalapozni. Nagy megnyugvás, hogy ez az időszak mögöttünk van bőven, és az alapítványoknál olyan helyre kerültek a részvények, ahol lehet tartósan arra számítani, hogy a hazai irányítás fenn tud maradni és a függetlenséget meg tudjuk őrizni.

A Richter részvényeinek jelentős része külföldi kézben van, de nem egyben, hanem sokban. Megértették, megemésztették ezt a helyzetet? Nincsenek már kérdéseik?

Igen, úgy látom, hogy voltak ezzel kapcsolatban érdeklődő kérdések. Nagyon fontos továbbra is a nemzetközi befektetők számára, hogy ha a Richter nem akar külföldi szakmai befektetőt, akkor hazai állami befolyást se kelljen figyelembe vennie, viszont ez teljesül, így azt hiszem, hogy meg tudtuk nyugtatni őket ezzel kapcsolatban.

Jelentős kifektetőnek számít a Richter?

Magyar viszonylatban nagyon nagy cégnek számítunk, a top 10 magyar vállalat egyike vagyunk és az egyik legnagyobb kifektető, bár nem szeretem annyira ezt a kifejezést.

A befektető ellentéte.

Külföldi befektetéseket nagyon jelentős számban és értékben hajtunk végre. Az elmúlt húsz évben ez folyamatos volt, én 2016 óta vagyok a Richterben, azóta két nagyon jelentős akvizíción vagyunk túl. Körülbelül 250 millió dollár értékű mind a kettő, ezek az eszközök Magyarországon olyan értéket képviselnek és olyan külföldről beáramló jövedelmet biztosítanak, ami különösen mostanában, ahogy a fizetési mérleget elnézem, nagyon jól jön a nemzetgazdaságnak.

Mekkora kockázatként tartják számon a forint árfolyamát, a rubel árfolyamát, a dollár árfolyamát?

Kilencven százaléknál nagyobb arányban külföldről származik a Richter bevétele, úgyhogy nekünk nagyon fontos, hogyan alakulnak a devizák. Igyekszünk különböző technikákkal kezelni ezeknek a hatását a jövedelmezőségünkre. Ezek részben olyan megoldások, hogy költségeink is keletkezzenek ilyen devizákban, és akkor ezek szembeállthatók egymással. Ettől még a rubel leértékelődése az elmúlt hét-nyolc évben nagyon komolyan érintette a Richter jövedelmezőségét, ezt ellensúlyoznunk kell az orosz piacon való növekedéssel, és ez nagyon nagy részben sikerült is.

Az orosz piac mennyire bejárt a Richter számára? Az ország ugyan hatalmas, de a Richter meg nagyon régóta van az orosz piacon, ott vannak, mondjuk, Szverdlovszkban is.

Szverdlovszkban ott vagyunk. Egyébként 1954 óta vagyunk ott kereskedelmi tevékenységgel, és 1996 óta gyártóegységgel, bár csak a 2000-es évek elején indult be ott a beruházás. Az orosz piacon a Richter az egyik legjobban beágyazott gyártó. Az ottaniak gyerekkorából ismert, a háztartásban gyakran használatos név a Gedeon Richter, tehát ott egy nagyon komoly brandnek számít a Richter név. Földrajzilag is lefedjük az egész orosz piacot. Hozzá kell tenni, hogy a távol-keleti régiók nagyon gyéren lakottak, és az utóbbi időben azért igyekeztünk koncentrálni azokba a csomópontokba a hálózatunkat, ahol jelentősebb vásárlóerő lakik. Például a legnagyobb egységünk Jekatyerinburg és környékén található, ami egyáltalán nem mondhatnám, hogy közel van ide.

Az életszínvonalnak van inkább hatása a gyógyszerfogyasztásra, a politikai kockázatnak, a napi életvitelnek?

Oroszországban az életszínvonalnak is van, mert a társadalombiztosítás rendszere nem olyan kiterjedt, mint amilyet Magyarországon megszoktunk, tehát sokkal nagyobb arányban kell a saját jövedelmükből áldozni a gyógyszervásárlásra az oroszoknak, mint akár nekünk, akár az Európai Unió tipikus országaiban. Megérzik a jövedelem-visszaesést, és az elmúlt hét-nyolc évben az orosz társadalomban a reáljövedelem, sajnos, lefelé ment inkább. Ennek is volt fékező hatása az ottani tevékenységünkre, az ottani eredményeinkre, meg annak is, hogy szankciókat léptettek életbe az orosz piacon. Nagyon törekednek arra, hogy saját ipart építsenek föl, és ez jelentős részben sikerült is, így a helyi verseny lényegesen élénkebb, mint valaha volt.

A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány elnöke, ez a Semmelweis Egyetemet tartja fent, amely egy Európa szintjén jól ismert, nagyon jó minőségű intézmény. Mit lehet ehhez hozzátenni az új fenntartással?

A Semmelweis Egyetem a legjobb adottságokkal rendelkezik talán az összes magyarországi egyetem közül arra, hogy a modellváltásból származó előnyöket ki tudja használni. Azok a tervek és ambíciók, amelyeket az egyetem vezetése kitűzött maga elé, így elérhetővé válnak. Az a csoda, hogy a korábbi rendszerben is ilyen szépen tudott az egyetem haladni a rangsorokban.

Szabadabban fog gazdálkodni? Abban mindig benne van a hiba meg a kockázat lehetősége is úgy, hogy az állam már nem áll ott mögötte, hogy egy rossz döntésért helytálljon.

Ez igaz. Viszont másképpen nem is igazán lehet egy szervezetnek vagy intézménynek a jövőre vonatkozó vállalásokat tenni. Az a csoda szerintem, hogy az elmúlt öt évben a Semmelweis Egyetem anélkül volt képes ilyen jelentős eredményeket felmutatni, hogy a jogszabályi környezet egyébként egy másik működési módra kényszerítette. Úgyhogy szerintem itt inkább arról van szó, hogy az egyetem számára ez az út, amelyen eddig is próbált haladni, most megnyílt és az esélyek sokkal jobbak, mint voltak.

A Semmelweis Egyetem nagyszámú külföldi hallgatót is fogad, tehát európai, sőt világszínvonalat kell tartania. A számokban mi fogja megmutatni, hogy az alapítványi fenntartás az jobb, mint az állami fenntartás? Mit kell majd figyelnünk és mikor?

Évekre bontva vannak olyan célértékek, amiket az egyetem vezetői maguk elé tűztek, illetve vállaltak az alapítvány, illetve a finanszírozó felé. A külföldi hallgatók számát is ide lehet sorolni, illetve a pályázati forrásokhoz való hozzáférést, ide tartozik az ipari együttműködések volumene, az a szám, amit figyelni kell. A tudományos teljesítménynek a fokozódását is. Három fő dimenzió mentén megfogalmazhatók még célkitűzések, ezek a kutatás, a betegellátás, illetve az oktatás, ezeknek a minőségét fogjuk a következő években javítani és ezeknek a paramétereknek a figyelését fogja többek között az alapítvány is nagyon szorosan követni.