Online ingyenes programokkal, viszont bemutatókkal, világsztárokkal debütál április első felében a Müpa szervezésében a Bartók Tavasz – Nemzetközi Művészeti Hetek. Úgy fogalmazott, hogy régi adósságot törlesztenek ezzel az új összművészeti fesztivállal. Mi is ez az adósság?

Ez Bartók Béla személye irányában egy törlesztés, az egész élete, a kapcsolatai, a modernizmus, amit szintén képviselt, olyan izgalmas személyiséget mutat és olyan örökséget hagy ránk, amivel foglalkoznunk kell. Gondoljunk bele, más országnak, ha lenne ilyen géniusza, akkor már régóta róla neveznének el ilyen nagyszabású fesztivált. Bartók Béla a névadója, és a legjelentősebb művei évről évre fel fognak csendülni világhírű magyar és külföldi előadók jóvoltából, aztán a XX. század eleje, az ő környezete is megjelenik, és ez elér máig, jó pár olyan program is lesz ezen a fesztiválon, amely a mai értelmezését mutatja meg ennek a briliáns örökségnek.

Most egy aktualitáshoz is kapcsolódik mindez, hiszen 140 éve született Bartók Béla és az őszre tervezett Liszt Nemzetközi Kulturális Fesztivál is évfordulóhoz kötődik, hiszen Liszt születésének 210. évfordulójához kapcsolódik, de mindkét fesztivált a tervek szerint évről évre megrendezik majd?

Így van, és a két dolog össze is kapcsolódik, hiszen Liszt Ferenc alapította a Zeneakadémiát, ami a zenei kultúránknak kiapadhatatlan forrása: ami Lisztből áradt, abból jön Bartóknak, Kodálynak és a magyar zenei életnek a mai napig egy olyan DNS-vonulata, amelyre nagyon büszkéknek kell lennünk és nagyon óvnunk kell, mert ez egy hatalmas érték. Ehhez a folyamathoz csatlakozik be ez a két nagy fesztivál. Ez a kultúrmisszió mellett a kulturális turisztikai irányt is nagyon erősíti. Ha elkezdjük felépíteni az itteni Liszt-márkát és Bartók-márkát, ami nagyon jól cseng a világban, akkor tényleg sokan fognak ide utazni, hogy megnézzék ezeknek az embereknek a környezetét, hogy hol alkottak, és hova juttatják el a mai alkotókat.

Pandémia idején indítani egy új kulturális eseménysorozatot, egy fesztivált nem kockázatos? Még ha az online térben is zajlik majd?

Rettenetesen kockázatos, de a pandémia alatt a mindennapjaink is nagyon kockázatosak, mégis arról kell hogy szóljon minden tevékenységünk, hogy reményt és hitet adjunk az embereknek a művészeten és a művészeken keresztül, hogy élni kell, túl kell élni ezt a szörnyű korszakot. Most ez egy különlegesség, hogy el kell indítani egy nemzetközi művészeti hetet, és mi ezt a furcsa helyzetet próbáltuk úgy kiaknázni, hogy a hátrányból lehetőséget építsünk. Mivel a Müpának nagyon régi tapasztalata van a streamelésben, egy évvel ezelőtt át tudtunk állni minden nehézség nélkül, először még csak a korábbi koncerteknek a sugárzására, amikor már lehetett, akkor az élő streamelésre. Most egy nagyon érdekes formát választottunk: a különböző helyekről, ahol ezek a sztárok élnek, próbálnak, fellépnek, fogunk streamelni. Mondjuk, Vaszilij Petrenko és a Royal Philharmonic Orchestra a Royal Albert Hall színpadáról adja a koncertjét. Rene Jacobs és a Kammerorchester Basel Svájcból fog bejelentkezni, a milánói Scala zenekara pedig magából a Scalából. A fesztivált, ha itthon tartottuk volna normális körülmények között, akkor a maximum teremkapacitásokkal tudtuk volna elindítani. Most a streamen keresztül sokkal több emberhez el tud jutni.

Ez most egy nemzetközi együttműködés?

Pontosan. Volt egy szerződésünk, mondjuk, a John Eliot Gardinerékkel, a Monteverdi kórussal a János-passióra, de mivel nem utazhatnak ide, ezért ezt a koncertet mi lebonyolítjuk velük, csak Angliában, az oxfordi Sheldonian Theatre-ben. Mégis összekapcsolódik a streameken keresztül a fesztivál többi bemutatójával, így egy ritkaságszámba menő európai fesztiválbevezetőt tudunk kreálni. Most egy kicsit még feltételes módban, mert annyi minden változhat az április 2-i időpontig, folyamatos tervezésben vagyunk és mindig az A, B, C verziók közül valamelyiket választjuk. Mindenesetre ez most egy nagyon érdekes megoldásnak tűnik, és világszerte bárhol nézhetik majd ezeket a koncerteket.

A hazai bemutatók közül mire érdemes majd figyelni?

A jövő évben elkezdődik egy nagyon izgalmas folyamat, mert kilép a városi fesztivál jellegéből a Bartók Tavasz, és egy országos fesztivállá fog válni, és a kultúra iránt rajongók nemcsak Budapestet ismerhetik meg ezen keresztül, hanem jó pár vidéki nevezetességünket. De idén is jó pár bemutatót szervezünk. Talán az egyik legfontosabb, hogy idén 95 éves Kurtág György, két évvel ezelőtt A játszma vége című operája a Scalában hatalmas világsikert aratott, és Gyuri bácsinak volt még egy álma, hogy Budapesten is bemutassák, úgyhogy sikerült Pierre Audi világhírű rendezőt rábírni arra, hogy tulajdonképpen ugyanazokkal a szereplőkkel valósítsuk meg itt a Müpa színpadán is ezt a nagyszabású bemutatót. Aztán csodálatos dolog, hogy ismét színpadra áll az újjáalakult Kelemen Quartet, és elképesztő vállalkozásba kezd a fesztivál kapcsán: Bartók valamennyi vonósnégyesét megszólaltatja. Vashegyi György az Orfeo zenekarral és a Purcell kórussal egy nagyon érdekes Mozart-estet fog bemutatni. De ez egy összművészeti fesztivál, a Szegedi Kortárs Balett, a Győri Balett és a Pécsi Balett is egy-egy nagyon érdekes produkcióval jelentkezik a fesztiválon, valamint a Magyar Nemzeti Táncegyüttes is premierre készül.

Lesz külső helyszín is, a Budai Vár terasza, ide is szerveznek majd online közvetítendő programokat?

Több elképzelésünk is van még külső helyszínekre. A Savoya-terasz azért jött szóba, mert lenyűgöző háttérdíszletet mutat. Itt helyezünk el két produkciót. Az egyik Charlie életműkoncertje, a másik fellépő pedig a Bagossy Brothers Company lesz. Egy erdélyi csapat, ha nem is direktben, de kapcsolódik a bartóki örökséghez.

A Bartók Tavasz – Nemzetközi Művészeti Heteket április 2. és 18. között rendezik. A hagyományos Budapesti Tavaszi Fesztivál is lesz az idén ugyancsak április első felében, de már kizárólag a fővárosi önkormányzat szervezésében. Ez amolyan szakítás, akár konfliktusokkal is kísért válás, vagy csak másban gondolkodnak?

2014-től szervezte a Müpa a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központtal közösen a Budapesti Tavaszi Fesztivált. A legutóbbi együttműködési szerződés 2020-ban lejárt, és számunkra nagyon fontos volt, hogy ennek a két ünnepelt művészzseninknek legyen fesztiválja, és az is nagyon fontos szempont volt, hogy ez túlmenjen egy városi fesztivál keretein, így született meg a döntés, hogy mi ezt a két új fesztivált fogjuk szervezni. A 2014 és 2020 közötti időszak nekünk egy fantasztikus sikertörténet, erre nagyon büszkék vagyunk, és az itt megszerzett tudást most átemeljük a Bartók Tavaszba, illetve a Liszt-ünnepre.

A járványhelyzet okán most nehéz kulturális turizmusról is beszélni, de majd békeidőben azért ez is szempontja lesz a Bartók Tavasznak?

Ez nagyon erős szempontja lesz, sőt, tulajdonképpen már ezt a bevezető művészeti heteket is arra fogjuk kihasználni az online térben, hogy invitáljuk az embereket Magyarországra azzal az üzenettel, hogy most online vagyunk együtt, de nagyon reméljük, hogy már a Liszt-ünnepen személyesen is találkozhatunk. Nagyon fontos a turisztikai szektornak is, hiszen jó pár olyan pozíciót kell felvenni, amivel hogyha elmúlik ez a szörnyű helyzet, akkor azonnal el tudjon indulni.

Bartók és Liszt nevét úgy említette mint kulturális világmárkákat. Tegyünk hozzá még Haydn nevét, aki csaknem három évtizeden keresztül élt, alkotott Fertődön, és a tervek szerint most a fertődi Esterházy-kastélyban létesül a Haydneum, a régizene-központ. Ön kapott megbízást ennek a programnak az előkészítésére, koordinálására. Hol tart ez a folyamat?

Ez a projekt az előkészületi fázisnál tart, hogy elkezdődhessen a tervezés. Magyarország legfantasztikusabb főúri kastélyáról beszélünk, a versailles-i kastély mintájára épített barokk kerttel, Európa egyik szórakoztatóközpontja volt a maga idejében. Esterházy Fényes Miklós, aki az itt bemutatott ünnepségek kapcsán kapta ezt a jelzőt, Haydnnel egy olyan 29 éves periódust alkotott itt közösen, amelynek rengeteg hozománya lett a magyar és európai kultúrában. Ez a fantasztikus értékhalmaz bemutatást érdemel. Egy olyan témaparkot szeretnénk létrehozni, ahova, ha becsöppen bárki, úgy érzi magát, mintha megérkezett volna a XVIII. századba Esterházy Fényes Miklós vendégeként, és jó pár napot itt úgy tud végigélni, hogy ennek a korszaknak az értékeibe bele tud nézni. Egy olyan kulturális halmazt tudunk összepakolni, ami szinte Európában egyedülálló.

Vajon versenyeznünk kell majd Ausztriával? Mert a Fertő-tó túlpartján, Kismartonban igencsak komoly Haydn-kultusz van.

Én nem gondolom, hogy ez egy versengés. Az is egy Esterházy-birtoknak volt a része, de mégis a fénye, a pompája itt volt Eszterházán. El kell kezdeni ezt a fantasztikus örökséget úgy feldolgozni és összerakni, ahogy például Salzburgban a Mozarteum végezte ezt Mozart kapcsán, és tulajdonképpen egy egész év programozható különböző eseményekkel. Vannak az Esterházy-mulatságok, kerti rendezvények, és van egy csúcsprodukció, amit szeretnénk minden évben nyáron, hétvégeken bemutatni, az pedig Mária Terézia Eszterházára érkezése, ami egy lenyűgöző, a mai nyelven mondva show volt annak idején.

Most így 2021 kora tavaszán, épp a járvány harmadik hullámának kellős közepén mi a helyzet filmes területen?

A pandémia mellett is elég szép mennyiségben forgattak itt külföldi produkciók. Volt egy időszak elmúlt tavasszal, amikor kivonultak, de az élet nem állt meg, az előkészítési munkák zajlottak, és jó páran vissza is jöttek. Elindítottunk két másik irányt is, elkezdtünk koprodukciós projektekkel is foglalkozni. Most már eredménye is van, hogy a 71. Berlinálén Nagy Dénes Természetes fény című kiváló alkotása, amely négy ország koprodukciójában született, ott van a legjobbak között. A másik lényeges kezdeményezés volt, hogy a magyar produkciókat hogy tudjuk helyzetbe hozni. A nyáron megítélt egymilliárd forintot mi arra használtuk ki, hogy a színházaknak kiírtunk egy pályázatot, hogy a különböző társulatok a saját embereikkel és háttérszekcióikkal dolgozva hozzanak létre produkciókat. Ezek nem lefényképezett színházi előadások, hanem televíziós filmeket kellett készíteni.

Hol lesz mindez látható? Kínálkozik a tavaly ősszel indult Filmio.

Ezeknek a produkcióknak jó része magyar televíziós forgalmazású vagy direktben a Filmión lesz látható. Nagyon fontos, mert rengeteg új színészt tudunk felfedezni a vidéki vagy egyáltalán a színházi színészek közül. Új helyszíneket és teljesen új szituációkat képzeljünk, igazi vérfrissítése lesz a magyar mozgóképnek.

Az elkészült mozifilmeket mindenki tartalékolja, halasztják a bemutatókat, így van ez a magyar filmekkel is. Igen nagy harc lesz, amikor megnyitnak a mozik. Hogyan látja ezt?

Egy nagyon izgalmas korszak lesz, de nagyon nehéz. Versengeni kell a hollywoodi hullámmal, amibe beleragadtak James Bondok. Ebben a dömpingben kell kidugni a fejünket, és azt mondani, hogy mi is itt vagyunk a magyar produkciókkal és koprodukciókkal. Jó pár mozi és forgalmazó az éhhalál szélére került, kitaláltunk olyan programokat, hogy tudjuk őket segíteni. Ez nem egy önzetlen segítség volt, pontosan azért találtuk ki ezeket, hogy a későbbiekben ők segítsék a magyar film újraindulását. Ha nem is tud egy komolyabb moziperiódust végigvinni egy magyar film, de utána közvetlenül a Filmión is megtekinthetik. Májusban elindul a Filmiónak az a verziója, hogy nem kell egész hónapra előfizetni, hanem mintha mozijegyet venne az ember, befizet egy filmre. A másik nagyon lényeges történet, hogy a filmszemlét átalakítjuk nyártól, reményeink szerint ezt nem fogja a pandémia keresztbe szervezni, és átköltöztetjük Magyar Mozgókép Fesztivált Veszprémbe é a balatoni régióba. Veszprémben lennének a televíziós kvázi premierek, Balatonalmádiban az animációs filmek és Füreden pedig a játékfilmek. Aztán egy nagy, közös díjkiosztó lenne Balatonfüreden, vörös szőnyeggel, eleganciával, méltó helyszínen szeretnénk ünnepelni a magyar mozgóképet.