Más elánnal keresik most a vakcinát, hogy több mint két hetet otthon töltött koronavírussal?

Egyik barátom mondta viccesen, hogy nekem már teljesen mindegy, legalábbis a következő hat hónapra, de természetesen, mivel az oltóanyag jelenti egyedül az igazi megoldást, ezért most a Külügyminisztérium erőit alapvetően a vakcinatárgyalásokra fordítjuk.

Melyik fajtából mennyit kötöttek le? Egyáltalán, hogy megy ez a folyamat?

Két részre kell bontani a vakcinatárgyalások folyamatát. Egyrészt az Európai Unió tagjaiként részesei vagyunk az európai hozzájárulással zajló fejlesztéseknek és a vakcinák közös vásárlási folyamatának, másrészt pedig Európai Unión kívüli szereplőkkel magunk tárgyalunk, így az orosz, a kínai, illetve az izraeli vakcinafejlesztéseken is rajta tartjuk a szemünket. Három fejlesztés jutott el abba a fázisba, hogy az Európai Unió különböző mennyiségeket kötött már le az oltóanyagokból, összesen 12 millió adag oltóanyag megvásárlására köteleződött el Magyarország az európai uniós és egyesült államokbeli projektek kapcsán. Én most úgy látom, tavaszra érhetünk el oda, hogy ezek a vállalatok már nagy mennyiségű szállítást tudnak vállalni. Még mindig feltételes módban kell fogalmazni, mert a harmadik klinikai tesztfázis még mindegyik oltóanyag esetében folyamatban van, és ezeknek az eredménye döntő fontosságú lehet. Oroszországban a hat hónapos harmadik klinikai tesztfázis felét a múlt hét előtt érte el, és a félidei jelentés 92 százalékos hatékonyságot igazolt, Kínában pedig a kormány hamarosan megadhatja az engedélyt a harmadik tesztelési fázis lezárására, és ezt követően, ha a szükséges engedélyek megszületnek, akár már az idei esztendőben jelentősebb mennyiségű szállítás is elképzelhető.

Ha a világ vakcinatermelési kapacitását végesnek tekintjük, nem fordulhat elő, hogy az Európai Unió vagy más államok felvásárolják egymás elől a véges kapacitás egy részét?

A kapacitás biztosan véges lesz. Az oroszokkal például nemcsak adásvételről tárgyalunk, hanem arról is, hogy adott esetben orosz gyártási technológia felhasználásával mi itt, Magyarországon is előállítsunk oltóanyagot. A piaci szereplők 15-17 hónapban nevezték meg azt az ideálisan rövid időtartamot, amely szükséges ahhoz, hogy egy új technológiával egy vállalat elindítsa egy új oltóanyag gyártását. Tehát nemcsak hogy véges a vakcinagyártási kapacitás világszerte, hanem ez egy időben felfutó folyamat is, ezért fontos, hogy szerződéseket kössünk már előre, ezért fontos, hogy ott legyünk az első tárgyalók között, ezért fontos, hogy Oroszországból Magyarországra érkezett elsőként Európában minta az oltóanyagból. Hogy a magyar emberek a lehető leggyorsabban kapjanak biztonságos oltóanyagot. És az is fontos, hogy választási lehetőségük legyen, hiszen az oltás nemcsak hogy ingyenes, de önkéntes is lesz természetesen.

Miféle szerződéssel lehet elérni azt, hogy a sor elején legyünk akkor is, amikor már késztermékről lesz szó?

Uniós szinten vannak kontingensek, amelyekből le lehet kötni mennyiségeket, de olyat még senki nem mondott, hogy február 16-án 18 órakor várhatjátok az első szállítmányt. Ami a keleti irányt illeti, ott első európai országként kezdtünk tárgyalni, és mivel először érkeztünk, a sor elején állunk. Tavasszal az egész világ keleten állt sorban, hogy lélegeztetőgépet, maszkot, védőruhát vegyen, és most is ott áll sorban azért, hogy gyógyszert vegyen. A favipiravir gyógyszert Kínából meg Japánból tudjuk megvásárolni, és a gyógyszerellátás is fontos, mert azoknak, akik már benne vannak a bajban, erre a gyógyszerre van szükségük, hogy a tüneteik ne súlyosbodjanak

Tavasszal a lélegeztetőgép-piac tűnt kissé vadnyugatinak. Időnként az is előfordult, hogy államok rekvirálták mások szállítmányait. Ugyanerre kell készülni a vakcinapiacon is?

Nehéz ezt előre jelezni. Most azért több gyártó is a képben van, nyilvánvalóan a sebesség fog dönteni, mert mindenki azt akarja, hogy minél előbb oltóanyaghoz jusson. Remélem, hogy itt most azért a szerződéses keretek nagyobb súllyal esnek latba, mint néhány esetben tavasszal.

Kásler Miklós miniszter azt mondta, bárhonnan is jön a szállítmány, a vakcina teljes vizsgálaton fog átmenni. Mikorra számítják az első adható vakcinát?

Ha erre a kérdésre választ tudnék adni, akkor a bölcsek köve itt lenne zsebemben. Nagyon dühítőnek találom azokat az álhíreket és félrevezetéseket, amelyek arról szólnak, hogy itt valamilyen keleti vakcinát majd a magyar embereken próbálnának ki, magyar embereket használnak fel kísérleti alanyokként. Ez szemenszedett hazugság, mert Magyarországon megvannak azok a jogszabályok, amelyek világosan körülírják, hogy egy oltóanyagot vagy bármilyen gyógyszert milyen módon lehet forgalomba hozni és a betegeknek adni. Magyarországon két hatóság van, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-egészségügyi Intézet és a Nemzeti Népegészségügyi Központ, amely rendelkezik jogosultsággal arra, hogy magyarországi forgalomba hozatalt engedélyezzen oltóanyagoknak vagy gyógyszereknek. Oroszországból is megérkezett a vakcinaminta, ezt a szakemberek majd megvizsgálják, de ez nem úgy történik, hogy kizárólag fizikai kontaktus alapján eldöntik, hogy az egy jó oltóanyag vagy sem. Egy nagyon vaskos dokumentációt tanulmányoznak a szakemberek, amely leírja az összetételét a vakcinának, a vele elvégzett vizsgálatokat, fejlesztéseket, kísérleteket. Oroszországból megérkezett a tíz adag vakcina, de az mit sem ér akkor, ha nem érkezik meg mellé a vaskos dokumentáció. Ennek a jelentős része már itt van. A kínaiakkal is folyamatos kontaktusban vagyunk, ott három céggel egyeztetjük lépésről lépésre, hogy a gyógyszerészeti hatóságunk és a Népegészségügyi Központ igényei szerint melyik dokumentum mikor tud megérkezni, mert ott is bizonyos kísérleti fázis még zajlik, és az abból fakadó tanulságokat, eredményeket bele kell tenni a dokumentációba.

Leszünk olyan helyzetben, ha már lesz több hatékony és biztonságos vakcina, akkor lehet majd válogatni közülük?

Természetesen önkéntes és ingyenes is lesz az oltás, és mivel három helyről már rendeltünk vakcinát, és két, illetve három másik esetben pedig tárgyalunk, ezért minden bizonnyal lesz több termék is Magyarországon, amely közül adott esetben majd választani lehet. De akkor lesz majd több termék, ha legyártották meg ha a hatóságaink engedélyezték.

Szerez be Magyarország még több jól működő, jó minőségű tesztelő anyagot?

Pénteken megindult a csoportos tesztelés, amelynek keretében 370 ezer teszt elvégzésére kerül sor a szociális, egészségügyi és oktatási intézményekben. Természetesen ennek is van eszközigénye, körülbelül húsz forrásból vásároljuk jelenleg a teszteket, de csak a minőségbiztosítási elvárásoknak megfelelő teszteket vásároljuk meg.

Még tart a koronavírus-járvány. Látják már, hogy milyen gazdasági hatásai lesznek, ha egyszer vége lesz?

A világjárvány nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági szempontból is komoly kihívásokat tartogat, hiszen ahogy az emberek életét és egészségét veszélyezteti, úgy veszélyezteti az emberek munkahelyeit is, amit szintén meg kell védenünk. Az európai országok jelentős részében két számjegyű visszaesés várható, a világgazdaság globálisan is visszaesik. A magyar gazdaság az elmúlt tíz év megfeszített munkájának köszönhetően már egy életerős, ellenálló gazdaság, és amikor tavasszal beütött az első hullám, akkor nagy vita volt arról, hogy a magyar állam milyen módon segítse a magyar gazdaságot. Voltak, akik azt erőltették, hogy szociális alapon osszunk pénzt, hogy növeljük meg a munkanélküli segély időtartamát, mértékét. Mi ezt elutasítottuk, mert az embereknek nem a segély jelenti a megoldást, hanem az, hogy van munkájuk, ezért mi nem a munkanélküliség finanszírozása mellett döntöttünk, hanem a munkanélküliséggel szembeni harc finanszírozása mellett. Azokat a vállalatokat támogatjuk, amelyek fejlesztéseket hajtanak végre azért, hogy ne kelljen elbocsátani senkit. 975 vállalattal kötöttünk ilyen megállapodást, összességében 369 milliárd forintnyi beruházást hajtottak végre, ezzel 215 ezer munkahely megvédésére nyílt lehetőség. Szerdán újabb keretet nyitunk meg, újabb 50 milliárd forinttal fogjuk támogatni azokat a vállalkozásokat, amelyek hajlandók további fejlesztéseket végrehajtani azért, hogy a versenyképességük növelése nyomán olyan piaci pozícióba kerüljenek, hogy ne kelljen elbocsátaniuk senkit. Az európai uniós szabályok alapján 800 ezer euró lehet a maximális támogatás egy vállalatnak, és a pályázati támogatás a teljes beruházás egyharmadát fedezheti.

Van-e valami mintája annak, hogy hogyan alakul át az egymással egyébként kapcsolatban lévő országok külgazdasági viszonyrendszere?

Rendkívül éles, globális verseny indult meg a világgazdasági kapacitások újraelosztásáért. Az első hullámban egy csomó vállalat arra kényszerült, hogy bezárja bizonyos gyárait, leépítse a termelését, visszafogja a teljesítményét, és mára világossá vált, hogy ezek a kapacitások nem nyitnak újra automatikusan, sőt, nem is biztos, hogy újranyitnak. A vállalatok is nyomás alá kerültek, csökkenteniük kell a költségeket, növelniük kell a hatékonyságot, ezért keresik azokat a beruházási helyszíneket, ahova inkább elviszik vagy ahol felépítik újra azokat a kapacitásaikat, amelyeket leépítettek az első hullám idején. Ebbe a kapacitás-újraelosztási világversenybe mi beneveztünk, és eddig a nyertesek oldalán vagyunk, hiszen számos vállalattal tudtunk megállapodni arról, hogy az új világgazdasági korszakban szükséges kapacitásait Magyarországon hozza létre. Augusztus végén jártam Kínában, és azóta öt nagy kínai beruházást tudtunk bejelenteni Magyarországon, összesen 100 milliárd forint értékben, de emellett éppen hétfőn egy nagy amerikai szoftverfejlesztő vállalat az új globális termékfejlesztési központját Budapestre hozta, és szerencsére az elmúlt időszakban is több olyan tárgyalási folyamatot nyitottunk meg, amely még az év vége előtt lezárható, és nagy magyarországi beruházásokban fog véget érni.

Mi van abban a csomagban, amit Magyarország tud ajánlani?

A képzett munkaerő már alapfeltétel, de nagy versenyelőnyünk a rendkívül alacsony adók rendszere. Az, hogy 15 százalékos személyi jövedelemadó és 9 százalékos társasági adó van, egyértelmű vonzerő a beruházók számára. Egyértelmű vonzerő az, hogy a szociális hozzájárulási adót július elsejétől vágtuk meg újabb 2 százalékkal. Abszolút előnyünk az, hogy van egy olyan széles körű beruházásösztönzési rendszer, amely pénzügyi támogatást biztosít a beruházások mellé, emellett ott az infrastrukturális fejlettség, a földrajzi elhelyezkedés és a politikai stabilitás. Magyarországon stabil politikai rendszer van, ezért biztosak lehetnek a partnereink abban, hogy a velünk kötött megállapodásokat, az általunk tett ígéreteket mi hiánytalanul betartjuk.

Működőtőke-vonzás ügyében mi együtt mozgunk a kelet-közép-európai országokkal?

A verseny kiszélesedett, két-három esztendővel ezelőtt, amikor versenyeztünk egy-egy beruházásért, akkor az utolsó három-négy helyszín között általában a másik három visegrádi ország egy vagy több helyszíne is szerepelt. Ma már ez nincs így. A visegrádi és kelet-európai országok mellett nekünk latin-amerikai, délkelet-ázsiai, észak-afrikai, közel-keleti országokkal kell versenyeznünk. Mindenki beruházásokért hajt, mert ebben a helyzetben a beruházások aranyat érnek, hiszen részben új munkahelyeket teremtenek, részben segítenek megőrizni az addigiakat. Amíg konjunktúra volt, addig nem volt ennyire éles a verseny a beruházásokért, ha egy ország sikertelen volt egy beruházásnál, akkor szinte azonnal jött a következő. Most ez nem így van. A beruházások ritkultak, ezért aranyat érnek, értékük megnőtt, és ezért fontos, hogy nekünk legyen a legszélesebb beruházásösztönzési rendszerünk, a legalacsonyabb adóink, a legstabilabb politikai rendszerünk, mert ezek jelenthetnek olyan versenyelőnyt, amellyel egy-egy beruházásért folytatott versenyt az utolsó pillanatban el lehet dönteni.

Honnan jönnek most a beruházások?

A keleti vállalatok jelentős mértékben megerősödtek. Mondjuk 2007-ben a világon végrehajtott valamennyi beruházás 80 százalékát nyugatról, 17 százalékát keletről finanszírozták, az a tavalyi esztendőben már úgy alakult át, hogy 55 százalékát finanszírozták nyugatról és 45 százalékot keletről. A keleti beruházó vállalatok szerepe, jelentősége, ereje folyamatosan nő. Ennek több oka van, egyrészt ott a munkaerő nagyobb számban áll rendelkezésre, ami a termelés beindításának és üzemeltetésének fázisaiban fontos. Van tőke mögöttük, és a technológiai fejlettség szempontjából is számos olyan terület van, ahol már minimum versenyképesek a nyugati vállalatokkal, vagy inkább adott esetben technológiailag túl is haladták őket. Ennek következménye az, hogy európai, amerikai vállalatokat szinte folyamatosan vásárolnak fel kínai cégek. Magyarországon 16 nagy kínai vállalat van jelen, de abból csak kettő volt eredetileg is kínai, 14 valamilyen globális felvásárlásnak lett a következménye. Azt is látni kell, hogy az autóipar globális átalakulásában a keleti vállalatok hatalmas szerepet játszanak, az elektromos autóiparban a koreai, japán és kínai vállalatok vezető szerepet töltenek be. Ezért mi nagyon sok energiát fektetünk abba, hogy a világ akkumulátorgyártási kapacitásának nagy része jöjjön Magyarországra. Természetesen a hagyományos európai, transzatlanti kapcsolatainkat sem szabad elhanyagolni, a keleti gazdasági kapcsolatok nem kiváltói, hanem kiegészítői a hagyományos gazdasági kapcsolatainknak. Továbbra is a németek jelentik a legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon, az amerikaiak is egyre inkább megtalálják újra Magyarországot a beruházási térképen.

Az a tapasztalat, hogy az jó, ha egy országnak van gyártási kapacitása olyasmire is, amire korábban nem is gondolt, tartós tapasztalat marad?

A tavasz azt mutatta meg, hogy azok az országok voltak a legkevésbé kiszolgáltatottak, amelyek olyan gyártási kapacitásokat tudtak működésbe léptetni, amelyek békeidőben talán értelmetlennek tűnnek. Ki gondolta volna korábban, hogy lélegeztetőgépből nem elég néhány száz darab? Ki gondolta volna korábban, hogy néhány hónap alatt több mint százmillió maszkot kell vásárolni? Vagy ki gondolta volna, hogy a légi teherszállításnak olyan jelentősége lesz, mint soha korábban? Azt láttuk, nemcsak kezelni fontos ezeket a válságokat, hanem legalább annyira fontos levonni a következtetéseket is, és egy ilyen következtetés volt, hogy saját gyártási kapacitásokkal kell rendelkezni. Már tudunk maszkot gyártani, világszínvonalú lélegeztetőgépeket tudunk előállítani, és ezért jó, hogy vettünk teherszállító repülőgépet, mert innentől kezdve nem leszünk másokra ráutalva, sőt, mi leszünk abban a pozícióban, hogy eladni, szolgáltatni tudunk.

Úgy tűnik, hogy nincs elérhetetlen közelségben a megállapodás az unió következő keret-költségvetéséről meg a Next Generation EU segélyalapról. Mi kell még hozzá ön szerint?

A kölcsönös tisztelet. Itt lenne az ideje, hogy leszámoljunk azzal a téveszmével, amit sajnos bizonyos politikai és gazdasági szereplők sikeresen építettek fel, hogy az európai uniós források a nyugat-európai barátaink nagyvonalúságából, jófejségéből jönnek létre és mintegy humanitárius adományként kerülnek átadásra a közép-európai országoknak, mi meg legyünk érte hálásak, és fogjunk be a szánkat. Az európai uniós források létrejöttéhez mi, magyarok is nagymértékben hozzájárultunk, meg a csehek, meg a szlovákok, meg a lengyelek, meg az összes közép-európai ország. Ez a mi pénzünk is, és mi azt nem szeretnénk, ha arról, hogy mi a saját pénzünket használhatjuk-e, valaki valahol valamilyen elvek mentén valamilyen döntést hozhat, hogy kiadja-e az engedélyt. Ki, miért, milyen alapon, milyen szempontok szerint? Ugyanis, amit itt jogállamisági köntösbe bújtatnak, az nem jogállamiság, hanem zsarolás, és ezt mi a saját bőrünkön tapasztalatunk az elmúlt esztendőkben. Magyarországon demokrácia van, Magyarországon jogállamiság van. Az más kérdés, hogy a liberális mainstreamnek nem tetszik az, hogy nem liberális politikai ideológia mentén zajlik az ország életének szervezése. De ezt meg bízzák a magyar emberekre, akik viszont világos döntést hoztak 2010-ben és ’14-ben és ’18-ban is. Ezzel a felhatalmazással a kormány szervezi az ország életét a magyar emberek elvárásai szerint. Ezt nem tudják megemészteni, és ezt bujtatják jogállamisági köntösbe és akarnak leszámolni azokkal a politikai rendszerekkel, amelyek például nem fogadnak be migránsokat vagy amelyek a nemzeti érdeket tekintik elsőnek vagy amelyek nem a nihilizmus, hanem a kereszténység alapján szervezik a maguk életét és döntéshozatalát. Helytelen volna, ha ilyen ideológiai, politikai, migrációs kérdések jelentenék az előfeltételét annak, hogy valaki a közösen előállított forrásokból részesül-e.

Érzékenyebbek most erre az érvelésre azok az országok vezetői vagy az Európai Parlamentnek azok a képviselői, akik keményen ragaszkodnak a jogállamisági feltételekhez?

Az elmúlt évek nem arról szóltak, hogy két lábon a földön állva a józan ész és a tények alapján zajlottak volna ezek a viták. 2015-ben egy minőségi változás következett be az európai politikai térben, a tömeges illegális migráció új helyzetet állított elő. Az Európai Unió történetének legsúlyosabb kihívásával szembesült, egy valódi, nem a távolban lévő, biztonsági és kulturális kihívással szembesültünk. Akkor mi, magyarok világossá tettük, hogy itt nem a határok kinyitása, nem az illegális migránsok beengedése, nem az európai identitás feladása jelenti a megoldást, hanem az, hogy fenntartjuk a jogot arra, hogy mi dönthetjük el, hogy milyen országot és milyen Európát akarunk, mi dönthetjük el, hogy kiket engedünk be, és a határainkat megvédjük. Utólag, főleg a terrorcselekmények fényében, kiderült, hogy nekünk igazunk volt. És ez egy olyan új helyzetet teremtett, amely zárójelbe tette a viták ésszerűségét, hidegfejűségét, tényekre való alapozottságát, és egyfajta sértődött, politikai, ideológiai küzdelemmé alakultak át ezek a viták.

Továbbra is Takács Szabolcs a washingtoni magyar nagykövetjelölt? Őt még szeptemberben nevezték meg, de azóta fordult az amerikai elnökválasztás várható kimenetele.

Nemhogy jelöltünk, hanem nagykövetünk, ugyanis megérkezett Takács Szabolcs az állomáshelyére. Megkapta az úgynevezett agreement-t, hogy az adott ország elfogadja az illető személyt a másik ország nagyköveteként, és készen áll arra, hogy fogadja a saját országában és számára a diplomáciai pozíciót biztosítsa. Tehát Szabolcs megkapta az amerikai nagykövetség elfogadó dokumentumát, már ki is érkezett Washingtonba, az állomáshelyére. A következő aktus a megbízólevél átadása az adott ország vezetőjének. Most ez nem teljesen világos, hogy milyen menetrend szerint fog megtörténni, de a lényeg, hogy a nagykövetünk már újra a helyén van.

Ilyenkor nem kell új amerikai elnökhöz új nagykövet?

Természetesen nem.

Más posztokon tervez-e változást a közeli jövőben a külképviseleteken?

Minden évben van váltás, tekintettel arra, hogy négy, illetve öt évre kapják a megbízásukat a külszolgálatra érkezők. Általában azt képviselem, hogy mindaddig, amíg valaki jól dolgozik és nincsen rá nagyobb szükség máshol vagy nincs a helyére jobb jelölt, csak azért nem váltok, mert négy vagy öt esztendő letelt. Ha a nagykövet jól dolgozik, marad, ha nem, akkor meg hazajön.

A minisztériumban lesz változás?

Ott nem tervezek.

Anthony Blinken lehet az új amerikai külügyminiszter. Milyen együttműködésre készül?

A külpolitikánk alapfilozófiája a kölcsönös tisztelet, mi megadjuk a tiszteletet és azt természetesen el is várjuk. Ha nem találkozunk tiszteletteljes megközelítéssel, akkor azért arra reagálni szoktunk, de mi mindenkivel jó kapcsolatra törekszünk. Az Egyesült Államok mindenkori elnökével, mindenkori külügyminiszterével is arra törekszünk, hogy jó legyen az együttműködés. Így volt ez a Trump-kormányzat alatt is, akkor sikerrel jártunk, hiszen Donald Trump elnökkel, illetve az adminisztrációjával kifejezetten jó, sőt, baráti kapcsolatot tudtunk felépíteni, és reméljük, hogy jó lesz az együttműködés a következő amerikai adminisztrációval is. Nekünk ez az érdekünk, mi ennek megfelelően fogunk dolgozni, és reméljük, hogy a másik oldalról lesz erre fogadókészség. Az az amerikaiak dolga, hogy eldöntsék, ki vezesse őket, nem a mi dolgunk.

Az amerikaiakkal folyamatban lévő fegyverzetüzletet befolyásolhatja bármilyen módon, hogy nem Donald Trump marad az elnök?

A megállapodás megszületett, és mivel ez nem adminisztrációhoz kötődő, ezért természetesen a megállapodás végrehajtása, függetlenül a választástól, meg fog történni.

Mire számít, változhat-e az Egyesült Államok Ukrajna-politikája?

Nem gondolnám, hogy változna az amerikai Ukrajna-politika, tekintettel arra, hogy a külügyminisztérium személyi állománya sem fog jelentős mértékben változni, hiszen egy-egy amerikai adminisztrációváltásnál a felső szint cserélődik, de ugyanazokkal az emberekkel dolgozunk együtt a bürokratikus vagy a szakmai szinteken. Mi sem fogunk változtatni az Ukrajna-politikánkon. Továbbra is támogatjuk Ukrajna területi integritását és szuverenitását, ugyanakkor elvárjuk, hogy az ukránok tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot, tartsák tiszteletben a kötelezettségeiket és tartsák tiszteletben a kárpátaljai magyarság szerzett jogait. Azt a politikai megközelítést javaslom, amit akár a szerbekkel, a szlovákokkal, részben a románokkal sikerre tudtunk vinni, hogy sokkal jobb jóban lenni, mint rosszban. A kárpátaljai magyaroknak is az lenne a jó, ha jóban lennénk az ukránokkal. Én mindent meg is teszek ennek érdekében. Aktuálisan a harmadik ukrán külügyminiszter kollégával dolgozom együtt, a lehető legjobb kapcsolatot próbálom felépíteni. Amikor beteg lettem most, felhívott, hosszasan beszéltünk, érdeklődött, hogy vagyok, jobbulást kívánt, tehát van egyfajta emberi kapcsolat közöttünk. Akkor abban állapodtunk meg, hogy az ukrán helyhatósági választások nyomán előállt politikai turbulenciát, amikor ők azt mondták, hogy mi beavatkoztunk a választási kampányukba, magunk mögött hagyjuk, a pozitív elemekre és az előremutató együttműködésre fókuszálunk. Most ehhez képest Grezsa István miniszteri biztost nem engedték be Ukrajnába reggel, sőt, azt közölték vele, hogy három évre kitiltották Ukrajnából.

Ezek a legfelsőbb szinteken dőlnek el?

Nyilvánvalóan nem valamilyen bürokrata hozott ilyen döntést, ez egy felső szintű döntés, ami nem illik bele abba a megállapodásba, amit talán két vagy három héttel ezelőtt telefonon kötöttünk az ukrán kollégával, Dmitro Kulebával. Utasítottam is a területet felügyelő helyettes államtitkárunkat, hogy rendelje be az ukránok budapesti nagykövetét, fejezze ki a tiltakozásunkat, kérjen magyarázatot. Azt szeretném, ha a magyar–ukrán együttműködés továbbra is a kölcsönös tiszteleten alapulna. Mi minden támogatást megadunk a Magyarországon élő ukrán közösségnek, és azt várjuk el, hogy az ukrán barátaink is adjanak meg minden támogatást a Kárpátalján élő magyaroknak, tartsák tiszteletben a jogaikat. Egy csomószor elhangzik, amikor az ukrán kollégával találkozunk, hogy legyen Kárpátalja ukrán–magyar közös sikertörténet. Egyetértek. Több tízmilliárd forintnyi fejlesztési forrást adtunk már Kárpátaljának, több tízezer munkahelyet tudtunk megőrizni, teremteni. Amikor bajban voltak, mindig segítettünk, lélegeztetőgépet vittünk, víztisztításhoz szükséges eszközöket küldtünk, ehhez képest ilyen barátságtalan lépéssel kellett szembesülnünk. Erre magyarázatot követelünk, ezt visszautasítjuk, tiltakozunk.

Putyin–Orbán találkozó erre az évre előkészületben van?

A miniszterelnök úr és Oroszország elnöke minden évben szokott találkozni, általában az év második felében, hogy megvitassa a kétoldalú kapcsolatok állását. Az idei évben ez kevésbé valószínű, mert a világjárvány még a legfelső szintű találkozók megtartását is rendkívüli mértékben elnehezíti. Ha minden jól megy, és a világjárvány nem szól közbe, akkor pénteken kerül sor a magyar–orosz kormányközi vegyes bizottság ülésére, amit magyar oldalról jómagam elnöklök, orosz oldalról pedig az egészségügyi miniszter, Mihail Murasko. A dolgok jelenlegi állása szerint jön pénteken Budapestre, de most már minden nemzetközi találkozóval kapcsolatban nagyon óvatosan kell hogy fogalmazzak, mert a világjárvány alapvetően tud felforgatni menetrendeket. A videós egyeztetések megint előretörtek, természetesnek kell ezt tekinteni, ugyanakkor az ilyen videós egyeztetéseknek a sikeressége közel sincs pariban a személyes megbeszélések sikereivel.

Mit nem lehet egy védett videovonalon megcsinálni, amit személyesen meg lehet beszélni?

Gondoljon bele, amikor 27-en ülünk virtuálisan egy asztal körül. Nem látja az ember a másik reakcióját, nem tud adott esetben azonnal visszajelezni, még ha ketten vagyunk is, ha nem személyesen találkozunk, akkor azért mindenki óvatosabban fogalmaz, nem látjuk egymás gesztusait, nem érezzük a reakciókat. A normál életben is mennyivel jobb valakivel személyesen találkozni, mint két LED-falnak beszélni.

Két új szervezetet kapott a magyarországi hírszerzés egyébként is bonyolult rendszere. Az egészségügyi hírszerzés erősítését tervezik?

A hírszerző tevékenységnek is egészen új korszakába léptünk, ezért fél éven belül már a második új központját hoztuk létre az Információs Hivatalnak, amely a hírszerzéssel foglalkozik és az én minisztériumomhoz tartozik. Májusban egy oktatási központot állítottunk föl, hogy az új világpolitikai, világgazdasági korszak kihívásaira tudjuk felkészíteni hírszerzőinket. Hétfőn pedig egy olyan kríziskezelő központot adtunk át, amely a nap 24 órájában, a hét hét napján képes arra, hogy a beérkező információk elsődleges feldolgozása azonnal megtörténjen, és ha a döntéshozatalhoz szükséges, akkor a miniszterelnök és a kormány tagjai számára azonnal továbbküldhető és használható legyen. A hírszerzések előtt új feladatok állnak, ezek részben az egészségügyhöz, részben a gazdasághoz kapcsolódnak.

Mennyire tágítja a nagy diplomácia lehetőségeit az, hogy Magyarország nagy sportrendezvényeket hoz magyar területre, vagyis a sportdiplomácia erősödik. Ez a diplomáciát is erősíti?

Hogyne, a diplomáciának ezek a szoft elemei, amelyek a tudományhoz, kultúrához, sporthoz kapcsolódnak, felbecsülhetetlen értékkel bírnak. Az, hogy Magyarország labdarúgó-Eb-t rendez, hogy a Nemzetközi Úszóliga döntő küzdelmeit Magyarországon rendezhettük, hogy egy sor olimpiai kvalifikációs Európa- vagy világbajnokság itt került, illetve kerül megrendezésre, ezek mind-mind Magyarország elismertségét, értékét növelik a világban. Ezek olyan reklámfelületek, amelyek megfizethetetlenek. Plusz az itt járó embereknek meg tudjuk mutatni magunkat, akik aztán visszajönnek. A legendás magyar vendégszeretet, Budapest szépsége, az ország szépsége mind-mind olyan értékeink, amelyeket meg kell mutatni és aztán majd ki kell használni.