Hogy dolgozik járványhelyzetben a bizottság?

Mi is alkalmazkodunk a rendszabályokhoz, csak a feltétlenül szükséges személyes találkozókra kerül sor. Tulajdonképpen a teljes bizottsági állomány otthonról dolgozik, beleértve a biztosokat is.

Bővítési ügyekben kell ilyenkor utaznia?

Hát kellett volna! Nekem a lehető legrosszabbkor jött ez a bezártság, de igyekszem pótolni videokonferenciákkal. Folyamatos kapcsolatban vagyok szinte az összes országgal. Lerövidíti jelentősen a távolságot a videokapcsolat, talán segített is, hogy gyorsan mindenkivel kapcsolatot tudjunk létesíteni és segíteni tudjunk.

Mi az, amit nem lehet videokonferencián megcsinálni, csak személyesen?

Nyilván vannak olyan érzékeny ügyek, amit egy videokonferencia keretében nehéz megbeszélni, de nagyjából szinte mindent el tudunk végezni. A lényeg az, hogy a munka és az eredmény is meglegyen.

Pontosan mi a biztosi portfóliója?

A portfólióm az Európát körülvevő szomszédsági régió támogatása és segítése, illetve ezekhez a régiókhoz kapcsolódó európai politikának a továbbvitele. Első és legfontosabb talán a Nyugat-Balkán, ahol csatlakozó országok is vannak, amelyek már hosszabb ideje tárgyalnak a belépésről. Aztán ott a keleti partnerség, ami szintén egy heterogén közösség hat országgal, Ukrajnával, Moldáviával, Georgiával, Örményországgal, Azerbajdzsánnal, illetve Fehéroroszországgal, és van a rendkívül heterogén déli szomszédság, az arab országok, Marokkó, Algéria, Líbia, Tunézia, Egyiptom, és aztán a Közel-Kelet országai, Jordánia, Izrael, palesztin területek, Libanon, és a szintén csatlakozó Törökország.

Van menetrendje, hogy ezeken a területeken mikorra mit kell elérni?

Van, az elnök asszonytól kaptam egy megbízólevelet, és abban van fölsorolva, hogy mit is kellene elvégezzek.

Hol tartana, ha nem lett volna két hónap járvány?

Nem akarok dicsekedni, egyelőre időarányosan szerintem teljesítettünk, sőt, talán egy kicsit előrébb is tartunk. Úgy indul ez a levél, hogy kezdjük meg a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, illetve állítsuk vissza a bővítéspolitikát az európai, politikai közbeszéd és a tárgyalások középpontjába. Ezt a munkát elvégeztük. Márciusban az állam- és kormányfők is megerősítették ezt, megvan az az új tárgyalási eljárásrend, ami ehhez szükséges volt. Tavaly októberben kudarcba fulladtak ezek a tárgyalások, és ezt kellett kirántani a gödörből. Szerintem ez egy nagyon nagy siker. Emellé kellett egy beruházási, gazdasági tervvel előállni a Nyugat-Balkán számára. Nagy vonalakban a tagállami vezetők már ezt is jóváhagyták, most a részletes tervekkel kell jönnie a bizottságnak. Ezzel is előrehaladtunk, és ezentúl volt egy megrendelésem a keleti partnerséget megújító tervek bemutatására, ezt is megcsináltuk még márciusban az utolsó krízis előtti kollégiumi ülésen.

Az hogy dől el, hogy melyik ügyben éppen milyen álláspontot kell képviselnie mint biztosnak?

A bizottságban mindig testületi döntések vannak. Nyilván a saját területemen igyekszem magam tenni javaslatokat a képviselendő álláspontra, amit utána a kollégiumi testülete hagy jóvá, illetve dönt el. Nyilván az elnöknek óriási szerepe van ebben, hiszen a megbízólevelében meghatározta az alapvető irányokat, ezek mentén igyekszem én is minden javaslatomat bemutatni.

Milyen szabályok vonatkoznak arra, hogy a delegáló kormánnyal a biztosnak milyen kapcsolatot lehet vagy kell tartania?

Elég világos szabályok vannak a szerződésben. A kormány jelöl, de nem delegál, és onnantól fogva minden kormánytól teljesen egyforma távolságot kell tartania a biztosnak.

Hogy kívánja kezelni a bizottság azt a helyzetet, amely a német alkotmánybíróság legutóbbi döntése után előállt?

Ez egy nagyon kritikus döntés, majdnem példátlan is. Azok a határozott üzenetek, amelyek ebben a döntésben vannak, mint például, hogy Németország területén az Európai Bíróságnak egy meghatározott ítélete nem végrehajtható, egyelőre példa nélküli. A múlt heti kollégiumi ülésen már tárgyaltunk erről a kérdésről, ki is adott a bizottság egy világos és egyértelmű közleményt, hogy az uniós jog értelmezésének privilégiuma az Európai Bíróságot illeti meg, és még az alkotmánybíróságok is kötelesek ezt tudomásul venni és követni. Elnök asszony egyértelmű volt, azt mondta, hogy egyetlen lehetőséget sem lehet kizárni, magyarán kötelezettségszegési eljárás vagy esetleg más eljárás is szóba jöhet.

Felkészültek arra, hogy ezután más nemzeti alkotmánybíróságok is sokkal könnyebben fognak ilyen álláspontra helyezkedni?

Nem kívánok itt jóslásokba bocsátkozni. Szerintem egyértelmű a jogi helyzet. Mindenesetre ez egy rendkívül érzékeny pont, hiszen nemcsak arról van szó, hogy egy alkotmánybíróság hozott egy ilyen határozatot, hanem arról is, hogy az eurózónás válságkezelés egy rendkívül fontos intézkedése is érintett.

Milyen kérdésekben célszerű egyáltalán fenntartani az uniós jogok elsőbbségét a nemzeti jogokkal szemben? Ez a vita előkerülhet megint?

Nagyon könnyen. És van még egy dolog, amiről kevesen beszélnek. Nem írott jog az sem, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez. Ez is egy a bíróság által kifejlesztett jogelv volt, ami utána elismerést és alkalmazást nyert minden tagállamban, különösen igaz ez az Európai Bíróság ítéleteire. Tehát ez egy olyan íratlan jog, ami egy kontinentális jogrendszerben nehezen értelmezhető, de mégis elfogadott, és mindenki által eddig alapelvként elfogadott és követett szabálya volt az uniós jognak, és egyben egyébként a nemzeti alkotmányoknak is.

Ha ez megváltozik, eljöhet egy olyan pont, amikor nem nagyon van értelme az uniós jogot fenntartani?

Az Európai Unió egy jogközösség. Ha ezt az alapelvet kikezdjük, az nagyon messzire tud vezetni.

Elvezethet oda, hogy nincs értelme az egésznek?

Ez nagyon jó kérdés. Nem tudom, hogy én erre tudok-e válaszolni. Az egész európai építkezés alapját jelenti ez a jogközösség és az, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállamokban.

Az EU27-ek vezetői április végi videokonferenciájukon felkérték a bizottságot egy gazdasági újjáépítést szolgáló program sürgős előterjesztésére. Hol tart a program előkészítése?

A megrendelést követően azonnal hozzáláttunk a munkához. A vezetők egyben irányt is szabtak annak, hogy ennek a tervnek hogyan kell kinéznie. Elsősorban arról szól a feladat, hogy segítsük és találjuk meg azt a megoldást, amellyel a Nyugat-Balkán gazdasági válságkezelése és az európai tagországok válságkezelése közösen végezhető, magyarán a gazdasági újjáépítést is összehangoltan végezzük. Azokat az alapfeltételeket kell első körben biztosítani, amely bármilyen gazdaságépítéshez és gazdaságműködéshez szükséges, másrészt pedig azok a kis és közepes vállalkozásokat célzó gazdaságfejlesztési irányokat, amelyek a leginkább hozzájárulnak a munkahelyek és a gazdasági növekedés helyben történő növekedéséhez, és ezen túl természetesen meg fogjuk nézni azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek az unió belső politikájához kapcsolódhatnak.

Az országok ajánlhatnak területeket vagy programokat, ahol értelmesen lehet elkölteni a pénzt, vagy az unió választja majd ki, hogy hova tesz plusz forrást?

Ez csak együttműködésben kivitelezhető. Én is már beszélgetésben vagyok ezekkel az országokkal, hogy közösen azonosítsuk azokat a területeket, ahol a leghatékonyabban tudjuk fölhasználni a forrásokat. Mondok egy példát: a régióban mindig rendkívül magas a szénerőműveknek az aránya. Ez nagyon komoly környezet- és egészségkárosodással jár, de gyorsan lehetne változtatni, ha ezeket a szenes erőműveket ki tudnánk gyorsan vezetni.

Látják már, hogy a programnak, ha kész van, honnan származik majd a forrása?

Az elsődleges forrásunk a többéves pénzügyi keret lesz. Sajnos ebben még nincs megállapodás a tagállamok között. A másik fontos elemet, amely már most is rendkívül komoly forrást biztosít a régiónak, a nemzetközi pénzintézetek jelentik, amelyekkel együttműködünk. Próbáljuk a forrásokat a lehető legnagyobb hatásfokkal fölhasználni és a legnagyobb eredményt elérni a helyszínen.

Május elején videokonferencián tartottak Európai Unió–Nyugat-Balkán-csúcsot. Mikor és milyen tárgyalási keretben kezdődhet tárgyalás Észak-Macedóniával és Albániával?

A tárgyalások megkezdéséről már megszületett a döntés márciusban, majd az Európai Tanács is megerősítette, hogy megkezdhetők a tárgyalások. A bizottságnak javaslatot kell tennie a csatlakozási tárgyalások eljárására, menetére, tematikájára. Mi ezzel ugyanúgy júniusra készülünk, ahogy azt eredetileg is elterveztük. Ehhez szükség lesz a tagállamok ismételt támogatására, és ezt követően tudjuk az első tárgyalási fordulókat megrendezni a két országban.

A tagállamok támogatása töretlen?

Erősödő támogatásról beszélhetünk. Sikerült visszaállítani a tagállamok oldalán is a bizalmat, nagyon komoly és mély politikai munkát követően született konszenzus. Én ennek hiszek az erejében. Úgy látom, hogy ez egy erősödő konszenzus és erre fogunk tudni építeni.

A legnehezebb akadályt kell először megugraniuk a csatlakozni kívánó országoknak?

Nincs ilyen sorrendiség. Egyetlen sorrendiség van, hogy a jogállamisággal és a demokráciával, a demokratikus intézmények működésével kapcsolatos területekkel kell megkezdeni a tárgyalásokat és azzal is zárjuk le, hiszem ez jelenti azt a garanciát, hogy mindazok a jogi föltételek mindvégig fenn fognak állni a csatlakozási folyamat során is, illetve a csatlakozást követően is a tagjelölt országokban, ami szükséges az uniós jog végrehajtásához.

Van valamilyen világos minta, amelybe egy csatlakozni kívánó országnak be kell illeszkednie, amikor jogállamiságról meg jogállami intézményekről beszél?

Nem gondolom, hogy ez egy egységes modell, ezt esete válogatja. Elég, ha arra gondolunk, hogy vannak olyan országok, amelyek szövetségi berendezkedésű államok, vannak olyanok, amelyek nem. Ugyanakkor nyilvánvalóan van egy rendkívül részletes követelményrendszer, konkrét elvárások a demokratikus intézményrendszerekkel kapcsolatban, specifikusan abban a bizonyos országban, amit teljesíteni kell.

Bosznia-Hercegovina és Koszovó esetében ehaladnak a tárgyalások?

Ezek az országok még nem tartanak ott, hogy csatlakozási tárgyalások folyhatnának velük. Bosznia-Hercegovina esetében született már bizottsági vélemény a beadott csatlakozási kérelemről, és 14 területet jelölt ki még az előző bizottság, ahol feltétlen előrelépésre van ahhoz szükség, hogy tagjelöltté nyilvánítható legyen Bosznia. Most már van egy világos menetrend is, hogy ezt hogyan kívánják elérni. Én a magam számára azt a feladatot jelöltem ki, hogy próbáljuk meg az év végéig azt a helyzetet előállítani, hogy javaslatot tudjak tenni a tanácsnak arra, hogy Bosznia váljon tagjelölt országgá. Ez nagyon nagy politikai eredmény lenne.

És Koszovó?

Ott más a helyzet, egyelőre a legnagyobb feladatnak azt tartom, hogy próbáljuk meg a tagállamok támogatását megszerezni a vízumliberalizációhoz. Ugyanakkor ez még nem reális, több tagállamban is komoly akadályokba ütközik. Nekem most ez talán a legfontosabb feladatom.

Nyugat-Balkán beemelése az Európai Unióba a feszültségeket le fogja vezetni? Vagy csak a határainkon belülre fogja hozni? Ezeken a területeken élnek olyan emberek, akik fegyverrel harcoltak nem is olyan nagyon rég még egymás ellen.

Az európai építkezés azért azokat a kétoldalú konfliktusokat is fel tudja oldani, amelyeknek komoly történelmi háttere van. Most elég itt a német–francia történelmi időkre utalni, a közös történelemre, de tudnék utalni a francia–spanyol történelemre is. Az európai építkezés hozzájárul ahhoz, hogy ezeket a konfliktusokat mind történelmivé tegyük. Egyben egyébként feltétel is a csatlakozásnak, hogy az adott tagjelölt ország, mielőtt belépne, a kétoldalú konfliktusait rendezze, nemcsak a tagállamokkal, hanem a vele határos osztrákokkal is. Az európai integráció egyik legfontosabb értelme a Nyugat-Balkánon, hogy elhozza azt a békét és hosszú távú stabilitást, prosperitást, ami a a régióban talán sosem volt jelen.

Más bővítési tárgyalások a Nyugat-Balkánon túl zajlanak most?

Nem, nem zajlanak.

Tervben sincs?

Elvileg Törökországban zajlana, de ott az Európai Tanács azt a döntést hozta, hogy egyelőre felfüggeszti a tárgyalást Törökországgal.

Milyen más feladatai vannak a konkrét bővítési feladatkörökön túl? A gazdasági együttműködésben, speciális partnerségben van-e önnek osztott feladat?

Ezekben a partnerországokban legfontosabb feladatom az, hogy azokat az együttműködési területeket mélyítsem, bővítsem, amivel a gazdaság jobban együtt tud működni, ugyanakkor vannak humanitárius típusú feladataim. Tehát sokrétű a feladat. Gazdasági együttműködés, tudományos együttműködés és egyáltalán minden, ami ezekkel az országokkal való kapcsolattartást érinti, az ide tartozik.

Fogja bírni az unió az újonnan csatlakozókat?

Az egész nyugat-balkáni régióban egy nagyjából 15 milliós közösségről beszélünk, az Európai Unió jelenleg egy 500 milliós közösség, tehát én nem gondolnám ezt megküzdhetetlen akadálynak, főleg úgy, hogy egyelőre nem beszélhetünk még arról, hogy mind a hat ország egyszerre tudna csatlakozni. Egyelőre két ország halad elöl, és szerintem Európának bírnia kell ezt a feladatot, főleg úgy, hogy primér érdekei, gazdasági, politikai, biztonságpolitikai érdekei kapcsolódnak ahhoz, hogy ez a régió ismét Európa része legyen.

Az Európai Unió polgárainak támogatását bírja ez a bővítés?

Akkor fogja bírni a bővítés az európai polgárok támogatását, ha ezt hitelesen, számukra is vállalható módon végezzük. Ha azt érzik, hogy van befolyásuk a folyamatok felett, ha láthatók. Ezért kellett megújítsuk a bővítési politikát és erről szól ez az új metodológia, amire még januárban tettem javaslatot.

Meg lehet azt világosan és egyszerűen fogalmazni, hogy egy jelenlegi európai uniós polgárnak mi érdeke fűződik ahhoz, hogy újabb országok csatlakozzanak?

Az európai polgároknak azért érdeke ez, mert földrajzilag a régió Európa szívében foglal helyet, és történelmileg mindig is ehhez a kontinenshez kapcsolódott. Komoly gazdasági potenciállal rendelkező régióról beszélünk, ahová érdemes lesz befektetni, beruházni, és amely egyébként az uniós polgárokat is ki tudja szolgálni. Turisztikai szempontból egyre felkapottabb lesz ez a régió, ahogy tudjuk stabilizálni akár a gazdasági, politikai, biztonságpolitikai viszonyokat. Ha nem ide tartoznak, akkor tartozhatnak majd máshová, és ismerjük azt, amikor a Balkánon nincsen béke, annak hatásai Európán is meg fognak látszani és az európai polgárokat is eléri sokszor ez a negatív befolyás.

Ukrajna státusát az unió elfogadta?

Nem, nem fogadjuk el, hiszen egyoldalúan megszállták Ukrajnát az orosz vagy szakadár csapatok, éppen ezért ezt a helyzetet soha nem fogja sem az Európai Unió, sem a tagállamai elfogadni, hiszen ezért vannak uniós szankciók Oroszországgal szemben. Azt tudjuk azonban, hogy a megszállt területeken rendkívül nehéz a helyzet és segíteni kell azokat a polgárokat, akik ott maradtak ezeken a területeken, ezért nyújtunk humanitárius támogatást. De ez csak az együttműködésünknek az egyik szelete, nemcsak humanitárius támogatásról van szó, hanem gazdasági, pénzügyi és politikai, biztonságpolitikai együttműködésről is.

Mi a feladata Moldovában?

Annak a társulási megállapodásnak a végrehajtása az én feladatom, amely az uniós és Moldávia között létrejött. Ugyanilyen megállapodása van Ukrajnának és Georgiának is az unióval. A megállapodás végrehajtása elvezethet oda, hogy akár az uniós joganyag hetven százalékát át tudják venni ezek az országok, ezzel lényegesen javítva saját piacra jutási lehetőségeiket az unióban.

Az észak-afrikai területekkel van-e a bizottságnak dolga?

Ezeknek az országoknak is szinte mindegyikével társulási megállapodása van az uniónak. Ezek végrehajtása jelenti a kapcsolatok alapját, de ugyanúgy igyekszünk támogatni a pandémia elleni küzdelmüket. Itt is új megközelítéssel próbálkozunk, a gazdasági együttműködést helyezzük a középpontba. Ugyanez a helyzet a déli államokkal is. Igyekszünk olyan gazdasági építkezésbe kezdeni ezekben a régiókban is, amelyek garanciát jelentenek arra, hogy helyben tudnak az emberek boldogulni és arra is, hogy ezek az országok meg tudnak erősödni és egy sokkal erősebb, ellenállóbb gazdaságot tudnak építeni maguknak.

A bizottság most hogyan számol, mikorra állhat vissza a normális rend Európában, amikor újra együtt lehet ülni, és minden megy a normális kerékvágásban?

Nehéz lenne most egységes európai választ adni, azt lehet látni, hogy eltérőek nagyon a fertőzöttségi mutatók. Most a legfontosabb az emberi életek és az egészségügyi rendszerek védelme. Amikor ezen a szakaszon túljutottunk, és elindulhat végre mindenhol a gazdaságok újraindítása, akkortól tudunk elkezdeni komolyan beszélni a visszatérésről. Nekem csak személyes találgatásaim lehetnek ebben az ügyben. Nyilván remélem, hogy a nyár közepére, végére már azt tudjuk mondani, hogy mögöttünk van a nagyja, a gazdaság megy, és a nyári szünetet követően minden vissza tud állni a normál kerékvágásba. Ugyanakkor látni kell, hogy vannak komoly káraink, nyilván a turizmus a legnagyobb veszteséget fogja elszenvedni, de meg kell nézni, hogy a gazdaság többi területe hogyan vészeli át ezt az időszakot. Nagyon remélem, hogy ez egy rövid zuhanás lesz, amit egy nagyon gyors felpattanás fog követni.