A klímaváltozás következtében az idei aratás is a korábbi évtizedekben megszokottnál korábban kezdődött, miközben a hőség és az aszály egyszerre gyorsítja az érést és rontja a terméskilátásokat – mondta az InfoRádióban Petőházi Tamás

A nyári betakarítás hagyományosan az őszi árpával indult – június 8-án, 9-én 10-én –, amelynek aratása sok térségben már a befejezéséhez közeledik. A múlt hét elején-közepén már az őszi búza is sorra került, amit általában a repce, a tritikálé, a rozs és a zab követnek.

A búza várható hozamát illetően a szövetség elnöke úgy fogalmazott: a tavaszi aszály miatt az ország kettészakadt:

• az Alföldön nagyon gyengék az eredmények, két-három tonnát teremtek a búzák,
• míg a Dunántúlon az 5 tonnák is megvannak.

Ez csalódást keltő, de nem meglepetés, mert már az országos fajtabemutatók során is lehetett látni, hogy a bemutató parcellák sem voltak maradéktalanul szépek, tökéletese, az árutermelő parcellák pedig még inkább „szenvedtek”. Ebből következően egy

nagyon komoly terméskieséssel kell számolnunk

– hangsúlyozta Petőházi Tamás, aki szerint még most sem lenne késő, hogy essen az eső, bár inkább a kapásnövények szempontjából. Mint mondta, a kalászos növények viszont az elmúlt napok 38-40 fokos hőségben tejesen összesültek, „mintha langyos sütőbe tettük volna”, úgyhogy nincs most olyan, hogy a hosszú és a középhosszú tenyészidejű búzák később érnek be, mindegyik leszáradt egyszerre a trópusi melegtől.

Az InfoRádió érdeklődésére hozzátette: az őszi kalászosok termésbiztonsága még mindig magasabb, mint mondjuk a nyári kapásnövények közül a kukoricáé, de alternatív növényeket kell keresni az Alföldre. A búza esetében sok olyan változtatásra lesz szükség, ami az új klíma körülmények között alkalmazkodási segítséget nyújt a növény számára – mondta.

Repce, napraforgó és kukorica

A legnagyobb probléma a repcével van, ami az éghajlatváltozás miatt lassan kiszorul az Alföldről, miközben a Dunántúlon drasztikusan csökkentették a növény területét, mert a termelők nyilván a termelési biztonságot nézik, és ebből a szempontból a repce hátrébb szorul – mondta a szakember.

A másik vesztes növény a kukorica: Magyarországon több évtizeden át 1,2 millió hektáron termesztettek kukoricát, jelenleg viszont nem éri el a 600 ezret a vetésterülete. Petőházi Tamás elmondása alapján a klímaváltozás a kukoricát érintett a legjobban, aminek a termelési éghajlata északabbra húzódott, tehát amilyen ütemben csökken nálunk, úgy növekszik mondjuk Lengyelországban a vetésterülete. És ez a tendencia az egész északi féltekén megfigyelhető – mondta.

Alternatív növényfajok

Amikor lehetséges alternatív növényfajokról esik szó, rendre felmerül a cirok, ami egy Afrikából származó növény. Sok helyen próbálgatják, pozitív és kevésbé pozitív tulajdonságai, de végső soron ez sem tud majd víz nélkül teremni, de takarmányozási szempontból nagyon érdekes lehet – fogalmazott a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, arra is felhívva a figyelmet, hogy a gluténmentes reformétkezésben a cirokélelmiszerek nagyon komoly százalékban vannak jelen, úgyhogy a következő agráros nemzedéknek nem ártana majd tudnia, hogyan kell cirokot termelni.

Az erős forint sem kedvez

A belpiaci árakat az exportárak határozzák meg; az agráriumban most úgy számolnak, hogy az őszi árpaárak esetében 7-9 ezer forinttal kevesebbet fognak kapni tonnánként, miután 380-ról 350-re erősödött a forint az euróval szemben az utóbbi hetekben, hónapokban.

„Nagyon sokak közül, akik euróban vásárolnak input anyagot, eszközt, nekik ugye ez nem olyan rossz, azoknak a rádióhallgatóknak is jók, akik külföldre készülnek nyaralni, de minekünk, akik exportba euróért adjuk el az árpánkat, búzánkat, nekünk ez sajnos most kedvezőtlen” – fogalmazott.

A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette.