Az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése óta az ukrán gazdaság számos mélypontot élt meg, mára azonban a háború ellenére visszatért a külföldi tőke Ukrajnába – mondta az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

„A jelenlegi adatok alapján azt láthatjuk, hogy a külföldi tőke főképp az újrabefektetett jövedelmek révén van jelen az országban, ez azt jelenti, hogy a korábban már ideérkezett vállalatok az újra befektetett jövedelmeiket hasznosítják. Újabb tőkevonzás azért nem tud megvalósulni, mert a jelenlegi gazdasági és geopolitikai környezet mindezt nem teszi lehetővé, ugyanakkor nagyon fontos jelenség az, amit láthatunk az adatokból, hogy a meglévő vállalatok folyamatosan bővítenek, illetve megpróbálnak a nehéz gazdasági helyzet ellenére is helytállni az ukrán gazdaságon belül” – vázolta.

Szerinte elég sokat változott a befektetések célágazati szerkezete az elmúlt években, például a megújuló energiaforrások mellett az energetikai szektorban is megjelentek a külföldi finanszírozások. Az energetikai szektorban az államnak van többségi tulajdona, ráadásul ez egy stratégiai ágazat, ezért itt a külföldi befektetők tőkebefektetéseket nem tudnak végrehajtani. Ám nagyon sok támadás érte az energetikai infrastruktúrát Ukrajnában, és a külföldi vállalatok hitelekkel, illetve különböző kölcsönökkel elő tudják segíteni ezek helyreállítását. Emellett a megújuló energetika területén is látni lehetett több új szereplő piacra lépését, ami diverzifikálja a piacot.

Az elemző szerint nagyon fontos, hogy

a mezőgazdaságban – amely az ukrán gazdaság egyik húzóágazata – jelentős a külföldi tőke szerepe, 8-10 százalékos,

továbbá a szolgáltatási szektorban és infokommunikációs területen is jelen vannak más országok befektetői.

Szigethy-Ambrus Nikoletta arról is beszélt, hogy a háború megnyitott bizonyos lehetőségeket is Ukrajna számára.

„A háborús helyzet, illetve az elhúzódó konfliktus a védelmi és a katonai technológiai felépítmény esetében is új kategóriát teremtett, hiszen korábban nem volt jellemző az, hogy ebben az ágazatban külföldi szereplők jelentek volna meg, most viszont európai fegyvergyártókkal közös vegyes vállalkozások alakultak. Emellett a helyi termelési kapacitás kiépítésével is próbálkoznak külföldi szereplők ukrán vállalkozókkal közösen, a drón- és katonai technológiai fejlesztések is így valósulnak meg” – mutatott rá.

2024-ben például három ilyen típusú uniós-ukrán közös vállalkozás jött létre a védelmi iparban, így ez később is kitörési pont lehet, mivel a már megszerzett tapasztalatukkal, akár a nyugat-európai technológiák beépítésével versenyképes ágazattá fejleszthető majd ez.

Az elemző hozzátette: Ukrajna esete jól mutatja, hogy egy elhúzódó háború vagy geopolitikai konfliktus milyen új helyzetet képes teremteni a befektetési piacon is, és mennyire képes megváltoztatni a korábbi trendeket.

A cikk Szabó Gergő interjúja alapján készült.