Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: MNB/YouTube

Varga Mihály az év első kamatdöntéséről: más javaslat nem is került a tanács elé

Januárban új inflációs adatok érkeznek, ezeket várja következő kamatdöntése előtt a jegybank Monetáris Tanácsa. A születésnapos jegybankelnök válaszolt az arannyal kapcsolatos aktuális kérdésre, dicsérte a forintárfolyamot, a tarifaháború miatt viszont figyelmeztetett: nagyobb folyamatok kezében vagyunk.

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,50 százalékos szintjén idei első, januári ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Nem módosult a kamatfolyosó két széle sem: az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt. Az előző, tavaly decemberi ülésén sem változtatott a testület sem a jegybanki alapkamaton, sem a kamatfolyosón. Legutóbb 2024 szeptemberében változott a jegybanki alapkamat, akkor 25 bázispontos csökkentésről határoztak a tanácstagok.

Varga Mihály jegybankelnök a döntés hátterét ismertetve elmondta, a stabilitás jegyében döntöttek így, más javaslat nem is került a tanács elé.

Elkötelezettek az inflációs cél elérése mellett; decemberben 3,3 százalékra csökkent a pénzromlás üteme, de most a vállalati átárazásakat figyelik.

Továbbra is körültekintően és adatvezérelten hozzák meg döntéseiket.

A globálisan meghatározó jegybankok várakozásai nem változtak, így onnan nem érkeztek új impulzusok.

Ami az olaj és a gáz árának változását illeti, azok a közelmúltban jelentősen emelkedtek, emögött a globális hideg idő állhat, a nyersanyagexportőrök voltak nyeregben az ár meghatározásakor, hisz látták a betározottsági adatokat.

Itthon a kiskereskedelmi forgalom bővül, az ipar teljesítménye viszont visszafogott, ez kettősséget okoz a gazdaság növekedésére nézve.

Az infláció összességében már a toleranciasávban van, az infláció tehát 3,3, a maginfláció 3,8 százalékos mértékű Varga Mihály beszámolója szerint.

Ami a kilátásokat illeti, februárban láthatjuk majd az átárazások következményeit, a januári inflációs adatok alapján.

Ami az élelmiszerárakat illeti, együtt csökkennek a hazai és a nemzetközi árak.

A piaci szolgáltatások inflációja azonban továbbra is magas (7,6 százalék), nem így az ipari termékeké (2,5).

A háztartások inflációs várakozásai továbbra is stagnálnak, meghaladják azt a szintet, amit az MNB üdvösnek tartana, ezért továbbra is óvatosságra van szükség, „szükség van az inflációs várakozások horgonyzására” – mondta Varga Mihály.

Kérdések, válaszok

NGM-vezetőként kívánt-e volna ma alapkamat-csökkentést a születésnapjára?

Mi a jegybank szempontja alapján hozzuk meg a döntéseinket. Természetesen figyeljük a piaci környezetet. A törvényi mandátumunkra kell koncentrálni.

Ajánlott befektetési eszköz-e az arany?

110 tonna aranya van tartalékban a magyar államnak. Nincs olyan javaslat, amely növelni kívánná ezt, de gondolkodunk azon, hogy ennek a mértékét akár növelnénk is. A szerepe felértékelődik. Nem tartanám ördögtől valónak a növelést.

Erősítik a forintot? Mesterséges az árfolyamszint?

Nincs árfolyamcélunk. Inflációs célunk van.

Amennyiben nem lesz javulás a szolgáltatásinflációban, elképzelhető lesz-e egy kamatcsökkentés? Erősödik a forint, több teret kaphatna a jegybank.

Januárban elmondtam, a decemberi inflációs adatok irányadóak lesznek. Ülésről ülésre hozunk döntéseket, közben elemezzük a döntést meghatározó folyamatokat. A 3,3 százalékos infláció valóban magasabb, mint a jegybank várta.

Szóba kerültek a pénzügyi indikátorok, melyik a legnagyobb hatású?

Ami a globális kockázatokat illeti, mintha a tarifaháborúk határoznák meg, mi az, ami leginkább hathat akár az árfolyamokra, akár az inflációra. A forintárfolyam most felülteljesítenek.

Hitelminősítői döntés esetén várható-e a bóvli kategóriába taszítás?

A hitelminősítők most hazamentek, de sok minden történhet. Együttműködünk mindenkivel, tisztelettel megköszönjük az észrevételeket.

A következő kamatdöntő ülés február 24-én lesz.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. november 22. 21:00
2026. november 22. 19:51
×
×