A bejelentett 11 intézkedésből 8 adócsökkentés, 3 adóadminisztráció-egyszerűsítés jellegű. Hozzátette: 840 ezer aktív vállalkozás működik Magyarországon, ezek egyharmada társasági adóalany, 12 százaléka kivás, 126 ezer cég katás, a legnagyobb számban az átalányadózók vannak. Az intézkedésekkel minden szektort elérik, legnagyobb mértékben a kisvállalkozókat - mondta.

Új társaságiadó-kedvezményt vezetnek be a legalább 100 millió forint értékű kármentesítési beruházásoknál, barnamezős beruházásoknál, példaként említette a régi ipari területek lakóparkká alakítását, ezt hat adóévben lehet igénybe venni. Ösztönzik az energia-és iparszektor dekarbonizációját segítő beruházásokat a fejlesztési adókedvezmény keretében elérhető támogatások bővítésével. Kitért arra, hogy az energiaellátók jövedelemadójának alanyai közül az elosztóhálózat-üzemeltetők 2027. januártól adókedvezményt vehetnek igénybe a 2026-ban megkezdett energetikai infrastruktúra korszerűsítési beruházásaik iránt. Megemelik a kiskereskedelmi adó jelenlegi 0,5, 30, és 100 milliárdos sávhatárait 1 milliárd, 50 milliárd, és 150 milliárd forintra, az adókulcsok változatlansága mellett, ezzel a kiskereskedelmi szektor terheit csökkentik. Ez 3500 céget érint, ebből 15-20 esik a felső sávba, a költségvetési hatása 26 milliárd forint jövőre.

Közölte: az üzemanyagok jövedéki adó valorizációjának eltolása 2026 július elsejére intézkedésben potenciálisan mindenki érintett, ezzel segíteni tudják, hogy a hazai üzemanyagárak a szomszédos országok átlaga alatt maradjanak. Az intézkedés költségvetési hatása jövőre 15-20 milliárd forint, január elsején ezzel 8-9 forintos drágulást halasztanak el.

Adóegyszerűsítésekről elmondta: 20 százalékkal emelik a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó értékhatárokat, ezzel egyszerűsödik a beszámolási kötelezettség, mindez 5-10 ezer mikrogazdálkodót érint. Kérdésre közölte: a szocho további csökkentése a bérmegállapodás függvénye.

Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke azt emelte ki, hogy a kamara üdvözli a megállapodást, amely hosszú munka eredménye. A testület a jövőben a miniszterelnöki tájékoztatón elhangzottak szerint a gazdaságirányításában is részt szeretne venni, ami részben tudásmegosztást, részben új feladatokat jelent - tette hozzá.

Szabados Richárd, az NGM kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára elmondta: a támogatási programok, adócsökkentések elindításához közteherviselés szükséges. Példaként említette az egyes szektorok hozzájárulását, mint amilyen a bankszektor. A bankszektor három mérőszáma - konszolidált adózott eredménye, a tőkearányos jövedelmezősége, valamint a nettó kamatmarzs - alapján mondták azt, hogy "helye van a közteherviselésnek", hogy hozzájáruljanak a vállalkozásokat érintő támogatási programokhoz - ismertette.

A szektor konszolidált adózott eredménye 1900 milliárd forint volt 2023-2024-ben, a 17,7 százalékos tőkearányos megtérülés az unióban a 3. legmagasabb, a 4,4 százalékos nettó kamatmarzs pedig az EU-ban a 2.legmagasabb volt Magyarországon idén a legutóbbi negyedévben. "Az a bankadó emelkedés, amiről beszélünk, és a kkv-k támogatására tudjuk fordítani, bőven megengedő" - fogalmazott.

A fix 3 százalékos kkv-hitelprogram messze a várakozások felett teljesít, 5 hét után 7 ezer igény érkezett 387 milliárd forint értékben. A magyar vállalkozások számára elérhető pénzügyi források összege a különböző támogatási (Széchenyi-kártya program, EU-társfinanszírozású programok, Demján Sándor Tőkeprogram) programokban 2800 milliárd forint, és évente 50 ezer támogatói okiratot állítanak ki - sorolta.

Orbán Viktor miniszterelnök délelőtt a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökével, Nagy Elekkel írt alá megállapodást, és 11 pontos intézkedéscsomagot jelentett be.