Orbán Viktor miniszterelnök Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Házban tartott találkozója után, a Budapest felé tartó repülőúton a pénzügyi megállapodásról azt mondta, hogyha bármilyen külső támadás érné Magyarországot vagy az ország pénzügyi rendszerét, akkor az amerikai védőpajzs a magyar pénzügyi stabilitást meg fogja védeni. A kormányfő szerint az egyezmény súlyát a forint árfolyamán és később a hitelfelvételeknél is tapasztalni lehet, ugyanakkor megítélése szerint a nemzetközi pénzügyi piacon Magyarország pozíciója már a tárgyalások másnapján sokkal erősebb.

„A konstrukció szerint a két jegybank, - Amerikában a Federal Reserve, Magyarországon pedig a Magyar Nemzeti Bank - egymásnál nagy összegű betéteket helyeznek el: a magyar állam a Fednél forintot, az amerikai jegybank pedig dollárt helyez el az MNB-nél" - ismertette az InfoRádióban a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Palócz Éva elmondta, hogy a készenléti keretet a magyar kormány külön hiteltárgyalás nélkül felhasználhatja, ugyanakkor az még mindig ismeretlen, hogy milyen összegben egyeztek meg és a konstrukció feltételeit sem közölték.

A szakértő fedezett készenléti hitelkeretnek nevezte az úgynevezett deviza swap ügyletet, az eszközzel Magyarország devizatartalékait lehet növelni, illetve a forint árfolyamában is kedvező hatást jelenthet.

„Az ilyen konstrukciók nem szabadon felhasználhatók, nem számítanak saját pénznek, hiszen egy hitelnek a részei" - figyelmeztetett Palócz Éva.

Felidézte, hogy a miniszterelnök szerint ezzel ki van váltva a blokkolt Európai Uniós támogatások kérdése, de szerinte ez nem fedi a valóságot, mert a hitelt kamatostul vissza kell fizetni, míg az uniós források ingyenesek. A pénzügyi mentőcsomag és védőpajzs között lényegében nem lát különbséget szakértő, mivel mindkettő fedezett hitelkeretnek számít.

Miben különbözik az IMF-től?

„Ha egy ország gazdasági, pénzügyi stabilitása bajba kerül, akkor elsősorban a valutaalaphoz szoktak fordulni, az IMF rendelkezik kifejezetten ennek megfelelő tevékenységi csomaggal" - hangsúlyozta a vezérigazgató hozzátéve, hogy a magyaroknak nyújtott segítség szabadabb felhasználású, mintha a valutaalapnak a hitelét venné igénybe egy ország. „Az IMF hitelt feltételek kísérik, a valutalap elvárja , hogy tegyen lépéseket az igénylő kormány a költségvetési hiány és a kiadások csökkentésére" - magyarázta.

Kitért arra is, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hónapokon keresztül állította: 3-4 százalék lesz a költségvetési hiány, de most elismerte, hogy idén is és jövőre is 5 százalék lesz a hiány. A 2025-ös adatra vonatkozó megemelt adatot (a kormány eredetileg 3,7 százalékos hiánycélt tervezett) nem tartja meglepőnek, hiszen a szakértők eddig is ezt jósolták, míg a minisztérium tagadta. „Ugyanakkor a jövő évi hiány megemelése fontos bejelentés, amivel nyilvánvaló válik, hogy nagyon sok pénzt tervez elkölteni az Orbán-kormány a választási évben" - hívta fel a figyelmet a Kopint-Tárki vezérigazgatója.