Háttérbeszélgetést tartott hétfőn Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, ahol az amerikai–magyar megállapodás pénzügyi vonatkozásainak ismertetése mellett részletesen beszélt a költségvetés aktuális állapotáról és kilátásairól. Felidézte, hogy a magyar fiskális politika alapelvei nem változtak: csökkenő hiány, fenntartható államadósság-pálya, túlzottdeficit-eljárás elkerülése – számolt be a Portfolio.

A tárcavezető az eseményen bemutatta, hogy mennyiben romlott a makrogazdasági pálya ahhoz képest, amit a nyáron várt a kormány és ez a rosszabb makrogazdasági pálya áthúzódik jövőre is. Magyarázata szerint az alacsonyabb GDP-növekedés jövőre hatással van a költségvetésre, hüvelykujjszabály szerint egy 1 százalékpontos GDP-növekedés elmaradás 0,4 százalékponttal rontja a költségvetés egyenlegét.

Arról is beszélt, hogy az elmúlt hónapokban időközben a kormány új gazdaságpolitikai lépésekről döntött, amelyek nem szerepeltek a májusban benyújtott 2026-os költségvetésben. Elmondása szerint nem könnyű dolog megtalálni ezekre a fedezetet, és ezek miatt is lesz magasabb a költségvetés hiánya jövőre a tervezettnél, de leszögezte, hogy a fenti 3 fiskális alapelvnek teljesülnie kell.

Jelenleg azzal számol a minisztérium, hogy jövőre a 14. havi nyugdíjból egy heti részt fizet ki a kormány. A gazdasági lap megjegyzi, hogy ez új információ az eddigiekhez képest, mert eddig kérdéses volt az ütemezés. Amennyiben ez így valósul meg, akkor a jövő év elején 150 milliárd forintos extra kiadás terheli majd meg az állami büdzsét, ugyanis a 14. havi nyugdíj teljes éves kiadása várhatóan 600 milliárd forint körül van.

A háttérbeszélgetésen az egyik legfontosabb üzenet a fenti folyamatokból levezetve, hogy

mind a 2025-ös, mind pedig a 2026-os hiánycél 5 százalékra emelkedik.

Majd hozzátette: ennek nyomán három éven át keresztül (2024–2025–2026) stagnálhat a GDP-arányos hiány, de az államadósság is (73,5 százalék). Kiemelte: ebben a makrogazdasági helyzetben és új gazdaságpolitikai lépések mellett „nem tudunk hiányt csökkenteni, de nem is emeljük a hiánycélt”. „A költségvetés stabilitását így garantáljuk” – fogalmazott a tárcavezető.

Nagy Márton szavaiból azt lehetett kiolvasni, hogy a fiskális elvek között is van prioritás (a hiány csökkentési szándék nem valósul meg idén és jövőre sem, az államadósság csökkentési célja sem, mert mindkét mutató stagnálhat 3 éven át), és a jelek szerint elsőbbséget élvez az, hogy a kormány mindenképpen elkerülje, hogy az ország visszakerüljön a túlzottdeficit-eljárás (EDP) alá – teszi hozzá a lap.

Nagy Márton tájékoztatása szerint az 5 százalékos hiánycéllal a kormány teljesíti az EDP-eljárás alóli mentességet, de 5,1 százaléknál már visszakerülhetne Magyarország a túlzottdeficit-eljrárás hatálya alá jövőre. Ez is indokolja azt, hogy miért kell a költségvetés stabilitása érdekében új fiskális intézkedéseket hozni.

A Portfolio érdeklődésére a miniszter azt is részletezte, hogy az idén már 4774 milliárd forintra megemelt éves pénzforgalmi hiányterv 5055 milliárd forintra emelkedik tovább, és a 2026-os eredeti 4218 milliárd forintos pénzforgalmi hiányterv 5445 milliárd forintra emelkedik. Vagyis

jövőre a nominális pénzforgalmi deficit 1227 milliárd forinttal lenne magasabb a minisztérium új javaslata szerint, mint eredetileg volt.

Nagy Márton ezen a ponton arról is beszélt, hogy a többlet finanszírozás biztosítása érdekében várhatóan devizakötvény-kibocsátsára lesz szükség még a jövő év elején.

Két fontos költségvetési lépés

A miniszter azt is ismertette, hogy a hiánycél emelése mellett a minisztérium javaslata két új intézkedést is tartalmaz a megemelt 2026-os deficitcél tartása érdekében, ezek hatása összesen közel 400 milliárd forint lesz:

• 192 milliárd forintos általános tartalék zárolása.
• a banki extraprofitadó emelése, ami plusz 185 milliárd forintot jelenthet.

180-185 milliárd forintot vár a kormány jövőre a jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint, ami abból fakad, hogy a banki extraprofitadó fele leírható állampapírvásárlásokkal (vagyis a teljes bevételi várakozás valahol 360 milliárd forint körül lenne). A minisztérium új javaslata értelmében ez a bevétel jövőre duplázódna, úgy emelné tehát az NGM a banki és pénzügyi vállalkozások extraprofitadóját, hogy ne 180 milliárd forint érkezzen be 2026-ban ezen a soron az államkasszába, hanem 360-365 milliárd forint.

Nagy Márton szerint a banki extraprofitadó emelésére van tér, a bankok nagyon magas profitabilitása erre lehetőséget ad. A miniszter hangsúlyozta a banki extraprofitadó új szabályai kapcsán, hogy

ezek egyelőre a minisztérium javaslatai, a kormány erről még nem döntött.

A részleteket ismertetve kifejtette: a banki és egyéb pénzügyi vállalkozások extraprofit-adó alapja 2024-ben a 2022. évi, 2025-ben a 2023. évi, míg 2026-ban a 2024. évi adózás előtti eredmény. Azt lehet tudni elmondása szerint, hogy a korrigált konszolidált adóalap így jövőre valahol 1600-1700 milliárd forint körül van.

A költségvetési bevételek növelése érdekében felmerül a banki extraprofitadó-kulcsok, valamint az állampapírvásárlás nyomán felmerülő levonhatóság módosítása 2026-ban - hangzott el a háttérbeszélgetésen. A jelenleg érvényben lévő szabályozás értelmében jövőre az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalék a kulcs, ez emelkedik 10 százalékra az NGM javaslata alapján, míg a 20 milliárd forint feletti részre vonatkozó jelenleg tervezett 20 százalékos kulcs ugrana 30 százalékra, az állampapír vásárlás leírhatósága pedig 50 százalékról 30 százalékra csökkenne.

A nemzetgazdasági miniszter a beszélgetés során elismerte, hogy

ha a jelenleg 3,1 százalékra módosított jövő évi növekedés megint elmarad a várakozásoktól, akkor nincs szabadon mozgatható tartalék már a költségvetésben,

és ez kockázatot jelent, de a minisztérium gondolkodik még azon, hogy hol áll még rendelkezésre puffer. További kockázatot nem lát a jövő évi deficitre nézve, mert szerinte újabb fiskális lazító lépések nem várhatóak.

Azt is részletezte, hogy a kieső bevételek elsősorban a társaságok esetében érezhetőek (tao, kiva, iparűzési adó), a lakosság által teljesített adóbefizetéseknél nem látnak elmaradást, úgy érkezik például az áfa- és az szja-bevétel, mintha a gazdasági növekedés idén 3 százalékra teljesülne – olvasható egyebek mellett.