Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
office with logo Nestle, Anglo-Swiss condensed milk company, food manufacturer, instant coffee, chocolate, ice cream, dairy products, baby, pet food, pharmaceuticals, Frankfurt - October 1, 2023A Nestlé élelmiszeripari konszern központja és a cég logója
Nyitókép: Victor Golmer/Getty Images

Kemény döntést hozott az új vezérigazgató: 16 ezer embertől válik meg világszerte a Nestlé

„A világ változik, és a Nestlének még gyorsabban kell változnia” – jelentette ki Philipp Navratil. Magyarországon több mint 2400 munkavállalót foglalkoztat a cég.

Globálisan a munkaerő 6 százalékát le fogja építeni a Nestlé a következő két évben. A cég összesen 16 ezer embertől, ebből 12 ezer „fehérgallérostól”, és négyezer, a gyártási és ellátási láncban dolgozó munkavállalótól válik meg. A cél 2027-ig a 3 milliárd svájci franknyi megtakarítás elérése.

Philipp Navratil, a vállalat új globális vezérigazgatója úgy kommentálta a döntést, hogy „a világ változik, és a Nestlének még gyorsabban kell változnia”. A létszámcsökkentés egy nehéz, de szükséges döntés, ugyanakkor ezt „tisztelettel és átláthatósággal” fogják végrehajtani. Elődje, Laurent Freixe már szintén bejelentett egy költségmegtakarítási tervet. Navratil múlt hónapban váltotta Freixe-t, akinek bukását az okozta, hogy nem hozta nyilvánosságra egy beosztottjával folytatott romantikus kapcsolatát.

A Häagen-Dazs, a KitKat, a Nescafé, és a Purina márkákat is gyártó svájci központú cég 2025 első kilenc hónapjában éves szinten globálisan 1,9 százalékos bevételcsökkenésről jelentett. Saját értékelésük szerint ez a devizaárfolyamok 5,4 százalékos negatív hatásának is köszönhető. Organikus alapon az értékesítés mindeközben 3,3 százalékkal nőtt. A globális bevétel 66 milliárd svájci frank volt (28 ezer milliárd forint). Az értékesítési számok növekedése ugyanakkor jelentős részben az inflációs hatásoknak köszönhető, reálértéken mindössze 0,6 százalékot nőttek az eladások éves alapon – olvasható a vállalat sajtóközleményében.

Európára fókuszálva látható, hogy a reálértéken vett növekedés hasonló volt a globális átlaghoz, 2025 első kilenc hónapjában 0,5 százalékos volt az értéke. Az infláció hatása erősen megjelent a kontinensen, az értékesítési bevételek 4,3 százalékos organikus alapú növekedéséből 3,7 százalék az áremelkedés hatása. Az európai árbevétel közel 13 milliárd svájci frank volt, jelenlegi árfolyamon ez hozzávetőlegesen ötezer-milliárd forintnak felel meg.

Európában a kávé termékkategóriában az eladásból származó bevételek növekedése főleg az árak emelkedésének volt köszönhető. Hasonló a helyzet a cukrászipari termékekkel. Az állateledelek termékszegmense ezzel szemben valós növekedést tudott felmutatni – írja a közlemény.

Magyarországon a Nestlé három gyárral is jelen van. Bükön található Kelet-Európa legnagyobb állateledelgyára, Diósgyőrben pedig a cégcsoport egyetlen, kizárólag üreges csokoládéfigurák gyártására specializált üzeme. Szerencsen kávé- és kakaóitalporok készülnek, az itt gyártott termékek közel 30 országot látnak el. A vállalatnál több mint 2400-an dolgoznak hazánkban.

A Nestlé Hungária Kft. 2025 első félévében 170 milliárd forintos nettó árbevételt ért el, ez az előző évhez képest 13 százalékos nominális növekedést jelent – olvasható a társaság beszámolójában. A fogyasztói árak 2025 júniusában itthon 4,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

Jelentős növekedés volt tapasztalható a kávé és konyhai termékek területén, viszont „a csökkenő születésszám miatt” a gyermektápszerek forgalma visszaesett. Az exportértékesítés értéke 14 százalékkal nőtt, köszönhetően a kávé, és csokoládéfigurák iránti megnövekedett keresletnek.

A globális leépítési tervekkel kapcsolatban a német Handelsblattnak nyilatkozott a Nestlé szóvivője. Elmondta, hogy még nem egyértelmű, az országokra lebontva mit jelentenek ezek a tervek. Úgy fogalmazott, „jelenleg nem vagyunk olyan helyzetben, hogy specifikus számokat nevezzünk meg az egyes piacokra vonatkozóan”

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×