2007-ben egy gyulai család 20,5 millió forint értékben vett fel devizahitelt. Azóta összesen 61,2 millió forintot fizettek vissza az UniCredit Banknak. A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint 40,7 millió forint visszajárna a családnak – írta meg a 24.hu alapján az Economx.

A per során a család azt állította, a hitelfelvételkor nem kaptak teljes és tisztességes tájékoztatást az árfolyamkockázatról. A bank nem tudta azt bizonyítani, hogy ez megtörtént volna. A tanúként beidézett banki ügyintézők nem emlékeztek a 18 évvel ezelőtti szerződés részleteire, így nem tudtak hiteles bizonyítékot szolgáltatni.

Az ítélet értelmében „helyre kell állítani az eredeti állapotot”, tehát a családnak az eredetileg folyósított összegen felül minden visszajár. Leírja továbbá, hogy a hitelintézet szóbanforgó, több részletben kötött, devizaalapú kölcsönszerződései, és azok módosításai is érvénytelenek. Az adósok csak a kapott összeg után tartoznak elszámolással, az árfolyam-különbözet összes terhét a banknak kell viselnie.

Ugyanakkor a döntés nem jogerős, a bank fellebbezhet.

Idén nyáron hozta meg a Kúria jogegységi határozatát a devizahiteles szerződések ügyében, miután tavasszal ítélet született az Európai Unió Bíróságán. Ez kimondja, ha az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezés tisztességtelen jellege miatt a szerződés érvénytelen, akkor azt csakis a fogyasztó kifejezett kérésére lehet érvényessé nyilvánítani.

Tisztességtelen ez a rendelkezés, amikor nem volt megfelelően tájékoztatva az ügyfél az árfolyamkockázatról. Ezt főként akkor lehet bizonyítani, ha a bank nem íratta alá, vagy elvesztette ezt a dokumentumot. „Előfordultak olyan esetek az elmúlt tíz évben”, amikor ugyan alá volt írva a tájékoztató, de a szövegezése nem volt a bíróság szerint megfelelő – írta a Telex ezzel kapcsolatban. Érvénytelen szerződés esetén pedig az adósnak visszajár minden pénz, amit a folyósított kölcsön összegén túl fizetett a banknak.

A nagyobb magyar bankok is megnyilvánultak akkor a témában, az Erste Bank közölte, több ezer esetben megállapították a bíróságok, hogy eleget tettek a tájékoztatási követelményeknek. Az OTP Bank is úgy nyilatkozott, az árfolyamkockázat bemutatásának módja megfelelő volt. Ezt közleményük szerint több száz bírósági ítélet támasztja alá. Az MBH Bank hangsúlyozta, hogy minden ügyet egyedileg kell vizsgálni, és a bíróság jogosult egy ilyen szerződés érvénytelenségének megállapítására.

Ritka eset az, amikor a bankok nem tudják igazolni a bíróságon, hogy megfelelő tájékoztatást adtak az árfolyam-kockázatról – értékeli a Portfolio a témát. Több ezer bírósági ügyben ezt általában az ügyfél által szerződéskötéskor aláírt kockázatfeltáró nyilatkozat vagy árfolyamkockázati tájékoztató alapján bizonyítani tudták.