Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
325.77
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
Nyitókép: Pixabay

Korányi G. Tamás: részvénykibocsátásra készülhet az MBH, de nagy kérdés az ár

Kedden volt jelentési szezon utolsó napja. A DunaHouse, a Magyar Bankholding és a Nap Nyrt. eredményeiről és terveiről kérdezte az InfoRádió Korányi G. Tamás tőzsdei szakértőt.

A beszélgetésben kezdésként a DunaHouse került terítékre, amelyről elhangzott, hogy egyre kevésbé ingatlanközvetítő cég és egyre inkább hitelközvetítő, amelynek ráadásul nagyon erős az "olasz lába", ugyanis a 22 milliárdos féléves árbevételből 15 milliárdot az olasz piac, az ottani hitelközvetítés jutalékai hoztak. A magyar piac körülbelül 3,5 milliárdot fialt, illetve van még egy jelentős lengyel piaci részesedés is – mondta Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő. A DunaHouse 90 százalékban hitelközvetítéssel foglalkozik, ez jól megy, az árbevétel mintegy 20 százalékkal nőtt. A cég pénzügyi eredménye is javult az erős forint miatt – vannak eurós kötelezettségei még az olasz cég volt tulajdonosai felé, ezek nyilván kevesebbet jelentenek most forintban –, úgyhogy az egy részvényre eső eredménnye a tavalyi 29 forint helyett 51 forintra nőtt.

A befektetők nagyjából arra számítanak, hogy a második félév ennél még egy kicsit jobb lesz,

és akkor nagyjából 10-es P/E mutatóval (árfolyam-nyereség hányadossal) fog forogni a részvény.

A DunaHouse hitelközvetítőként beszállhat az Otthon Start program hiteleinek közvetítésébe. A szakértő szerint ez a pörgés jót tesz a cégnek Magyarországon, de azért a fő piac Olaszország, ahol ingatlant nem, hanem csak hitelt közvetít, viszont a piemonti hegyektől Szicíliáig mindenhol.

A Magyar Bankholding féléves számairól Korányi G. Tamás azt mondta, első ránézésre baljósak. A tavalyi félév nagyon jó volt, 108 milliárdos, míg az idei félév számviteli eredménye 53 milliárd, tehát feleakkora. Az egész éves bankadót és egyéb terheket a bankoknak mindig az első negyedévben kell elszámolniuk, az ezekkel korrigált adat a tavalyi 140 milliárdról 93-ra csökkent, ami harmadával kevesebb. A kamatszintek nyilván csökkentek, ugyanakkor most zajlik a három bank összegyúrása és egy közös számítógépes rendszer létrehozása, ami növeli a költségeket.

"A közkézhányad nagyon alacsony, ami miatt nagyon kevéssé likvid a papír, ezért ez a 6000 körüli tőzsdei ár, ami abszolút nem irányadó, és ezt persze a bank is tudja. Viszont a leendő kibocsátásról magáról semmit nem mondhatnak egy befektetői tájékoztatón, mint amilyen a minap is volt, hiszen nagyon szigorúak a szabályok, de utaltak arra, hogy a következő hat hónapban a közkézhányad emelését tervezi a bank. Magyarul ez azt jelenti, hogy

a részvények 7 százaléka – 20 millió részvény – a bank tulajdonában van, és nagy valószínűséggel ezt kívánják eladni egy nemzetközi és hazai IPO-val, első nyilvános részvénykibocsátással,

de erről hivatalos bejelentés akkor lesz, hogyha megvan a jóváhagyás. Ugyanakkor nagy kérdés az árazás, mert ha van egy tőzsdei ár, akkor ennél sokkal alacsonyabb, tehát fele áron nem szokás kibocsátani. Ugyanakkor ez egy teljesen irreális tőzsdei ár, ezen a 6000 forintos árszinten a könyvérték dupláját érné a bank, szemben az OTP-vel, ami 1,4-es szorzóval forog. Az OTP P/E mutatója 6-7 közötti a várható eredménnyel számolva, a Magyar Bankholdingnál ez bőven 10 fölötti, hogyha ezekkel az adatokkal számolunk. Úgyhogy meglátjuk, hogy milyen áldozatot vállal föl a kibocsátó" – mondta a tőzsdei szakértő.

Szó volt még a Nap Nyrt.-ről, amelyben Korányi G. Tamás május óta igazgatósági tag. Akkor változott a tulajdonosi szerkezet, a Matolcsy Ádámhoz kötődő cégek eladták a részvényeiket és a képviselőik lemondtak az igazgatótanácsi tagságukról. Ám legutóbb az MNB-alapítvány lengyelországi tőzsdén forgó ingatlancége, a GTC, amely 15 százalékos tulajdonos volt a Napban, szintén bejelentette, hogy eladta a tulajdonrészét.

Ennél a cégnél jó gyorsjelentés volt, a tavalyi részvényenkénti 78 forint helyett 142 forint volt az eredmény.

"Részben időjárási okok segítettek, sütött a nap, tehát jó volt ez a fél év, de több erőmű is van valamivel, és körülbelül 50 százalékkal nőtt az árbevétel. Most a fő cél az, hogy

az új erőművek vásárlása helyett nagy akkumulátorokat, energiatárolókat építsen a cég az erőművei mellett, amihez kapott is egymilliárd forint állami támogatást,

ezt fogja felhasználni" – mondta a tőzsdei szakértő. Hozzátette: a számokat a piac is visszaigazolta, ugyanis a Nap Nyrt. részvényeinek jegyzése hétfőn 1180-ról 1350 forintra ugrott, de itt is nagyon pici a likviditás, ezért ezek az árak nem igazán irányadók a mennyiségek miatt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Sokkal bátrabb költségvetési tervezetre lenne szükség 2027-ben ahhoz, hogy 2032-re be lehessen vezetni az eurót Magyarországon – mondta Surányi György volt jegybankelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott, „A forinttól az euróig: úton a közös valuta felé” című kerekasztal-beszélgetésen. A közgazdász hozzátette, a rezsicsökkentéshez, a fiatalok és az édesanyák adómentességéhez is hozzá kell nyúlnia a kormánynak az eurózónához való csatlakozás érdekében.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×