Az amerikai elnök az ENSZ közgyűlésén tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy szerinte Európának azonnal fel kell hagynia az orosz energiaimporttal, mert amíg az EU orosz gázt és olajat vásárol, addig gyengíti saját pozícióját a Moszkvával szembeni konfliktusban. Donald Trump továbbá azt is mondta, hogy nem örül annak, hogy Magyarország nem hajlandó leállítani az orosz olaj vásárlásával. Az elhangzottakra Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reagált, közölve: „Mi mindenben támogatjuk az amerikai elnök erőfeszítéseit a béke érdekében. A földrajzi helyzetünkből fakadó valóságot azonban nem tudjuk megváltoztatni”.

Később Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megígérte, hogy az utolsó csepp olajtól is megszabadítja az Európai Uniót. Ehhez az Európai Bizottság vezetője vámokat ígért az orosz olaj és gáz importjára, amivel ellehetetlenítenék a magyarok és a szlovákok orosz energiaimportját. Mintha az a két kis ország lenne a felelős az orosz olajexport sikeres piacváltása miatt, amely az orosz olajexport 2-3 százalékát veszi fel.

Az üggyel kapcsolatos elemzésében a Klímapolitikai Intézet azt írta, hogy Donald Trump az EU-val szemben megfogalmazott kritikájában nem arra célzott, hogy két valós alternatíva nélküli országban, Magyarországon és Szlovákiában még mindig vásárolnak orosz kőolajat.

Miközben India 25-30-szorosára növelte az orosz kőolaj importját az orosz-ukrán háború kitörése óta, az EU dízel- és repülőgépüzemanyag-behozatala 3,5-szeresére ugrott Indiából ugyanezen az időtávon. Közben Törökország is jól keresett az orosz olaj átcsomagolásán: négyszeresére növelte az orosz olaj importját és kétszeresére az EU-ba irányuló olajtermék-exportot 2021-25 között. Eközben Kína orosz kőolajimportja 30 százalékkal emelkedett – de itt már olyan óriási mennyiségekről van szó, hogy ezzel a növekménnyel Kína elvitte az orosz olajexport 47 százalékát. A Klímapolitikai Intézet elemzése emlékeztet:

A kínaiak felajánlották Indiának, hogyha a jövőben engedniük kellene az amerikai nyomásnak, ne aggódjanak, mert ők megveszik a szükséges olajmennyiséget nekik is, és majd továbbítják, persze nem ingyen.

De az Európai Unió közvetlenül is vásárol orosz kőolajat, a részesedése 6 százalék volt 2024-ben.

Külön kiemelik Németországot, amely a Barátság kőolajvezetéken Kazahsztántól vásárolt olajat importál, amit az orosz Urals típusú olajokra optimalizált schwedti finomítóban dolgoz fel és Berlin környékét látja el vele. A kazah kőolaj főként Tengízből érkezik az EU-ba, ahol a kitermelési konzorciumban részesedése van az orosz Lukoilnak. Tehát aki kazah kőolajért fizet, fizet az oroszoknak is. Ezen túl a németeknek sok milliárd eurónyi tranzitdíjat kell fizetni a kazah olaj Barátság vezetéken való többezer kilométeres utaztatásért szintén az oroszoknak. Hozzáteszik: a kazah és az orosz kőolaj-vezetékrendszer még a szovjet időkből származik, és olyan szinten összekapcsolt, hogy szinte lehetetlen megmondani, hogy honnan is jön a szállítmány.

Donald Trump elnök a Klímapolitikai Intézet szerint elsősorban a fentiekre célzott az EU-val szemben megfogalmazott kritikájában, illetve ha Donald Trump és Orbán Viktor jó kapcsolatán múlt volna, már körvonalazódnának az alternatív megoldások.