Infostart.hu
eur:
385.35
usd:
331.71
bux:
121997.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pexels.com

Dráma az európai acéliparban

Májusig a vállalkozások egyharmada váltott acélbeszállítót, augusztusban pedig nagy bizonytalanságot keltett a berendezés- és gépvásárlók körében, hogy több száz származékos termék került amerikai vámlistára.

Az amerikai importvámok miatt az érintett vállalatok egyharmada leállította vagy elhalasztotta rendeléseit rozsdamentes acélból, több mint a felük pedig újraértékeli beszerzési stratégiáját – írja a Portfolio a finn Outokumpu acélgyártó vállalat közleménye alapján.

Kati ter Horst, az Outokumpu elnök-vezérigazgatója a Reutersnek azt mondta, hogy az egyre inkább visszaeső globális kereslet is hozzájárult ahhoz, hogy nagyon magasak lettek az uniós importkvóták. Várakozásai szerint az Európai Bizottság októberben intézkedéseket jelent be az acélimport korlátozására a hazai gyártók védelme érdekében. Az új szabályozás a jövő nyáron lejáró védintézkedéseket váltotta volna fel, de

a rendkívüli helyzetre való tekintettel már akár negyedévvel korábban életbe léphet.

A vezérigazgató közölte: 2025 májusáig a vállalkozások egyharmada váltott acélbeszállítót, augusztusban pedig nagy bizonytalanságot keltett a berendezés- és gépvásárlók körében, hogy több száz származékos termék került amerikai vámlistára.

Az Outokumpu működteti az egyetlen olyan bányát Európában és Észak-Amerikában, amely krómot termel. A króm kritikus fontosságú ásvány, amelyet a rozsdamentes acélgyártásban használnak, és mentesül az amerikai vámok alól. A vállalat kifejlesztett egy alacsony kibocsátású ötvözetet, amely 99 százalék krómot tartalmaz a korábbi 53 százalék helyett, továbbá azt is tervezi, hogy kísérleti üzemében a termelést napi egy tonnára emeli a jelenlegi egy kilogrammról. Kati ter Horst szerint egyértelműen a rozsdamentes acélé lesz a jövő, mivel a vásárlók fenntarthatóbbnak és erősebbnek tartják a hagyományos acélnál.

Címlapról ajánljuk

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×