Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Nyitókép: TritonLife/Mohai Balázs

Zsíros üzlet idehaza a magánegészségügy? Egyre kevésbé

A hazai magánegészségügyi szektorban az árbevételek növekedése ellenére romlanak a nyereségességi mutatók. „A szektornak volt néhány jó éve az elmúlt évtizedben, de ennek vége” – mondta az egyik legnagyobb itthoni magánkórházlánc vezetője.

A legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatók az árbevétel alapján 2024-ben átlagosan 18 százalékos növekedést tudtak felmutatni, ugyanakkor a nyereségesség oldaláról vizsgálva más kép rajzolódik ki – írja szeptember 18-án megjelent elemzésében a Portfolio.

A Heal Partners befektetési tanácsadó cég által megvizsgált, legnagyobb járó- és fekvőbetegellátást nyújtó intézmények esetében 2023-hoz képest 2024-re romlás látható. A szektor EBITDA-fedezete a 2023-ban látott 7 százalékos átlagos értékről 6 százalékra változott, annak mediánértéke 9 százalékról 6 százalékra csökkent. Az EBITDA (Earnings before Interest, Taxes, Depreciation, Amortisation) azt mutatja meg, hogy az adott cég milyen eredményt ért el, a kamatokat, adókat, értékcsökkenési leírást figyelmen kívül hagyva.

Kedvező hír, hogy az EBITDA-növekedés átlagos üteme a 2021–24-es időszakban tapasztalt mínusz 26 százalékhoz képest a 2023–24-es időszakban mínusz 7 százalékra javult. Ez azt jelenti, hogy lassabban csökken az EBITDA, de nem növekedik. Ez ugyanakkor „távolról sem” fenntartható – állapítja meg az elemzés.

A viszontagságok közepette jobban védettek a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatók

– derül ki a Portfolio által megvizsgált cégek adataiból.

A kilenc legnagyobb cégnél a nominális EBITDA értéket nézve öt esetében javult az eredménytermelés (TritonLife, Doktor24 Csoport, Affidea, Dr. Rose Csoport, Wáberer Medical Center), kettő esetében romlott, a Swiss Medical esetében pedig stagnált. A Medicare (korábbi Medicover) 2024-es adatai egyelőre nem ismertek. Az EBITDA-fedezet tekintetében csak négy szolgáltatónál lehet javulásról beszélni.

Vannak egyedi történetek, például a török üzemeltetőhöz került Liv Duna Medical magánkórházé. Innen csoportos leépítéssel kapcsolatos hírek is kiszivárogtak. 2023-ban 1,2 milliárd forintos veszteséget jelentett, ami 2024-ben 2,67 milliárd forintosra nőtt. A magánkórház működtetését két évvel korábban vette át a török Liv Hospital Group, jelzésértékű azonban, hogy a magyar piacon a megjelenése után alig fél évvel már új operatív vezetője volt a kórháznak.

A Budai Egészségközpont EBITDA-mutatójára jelentős befolyással volt a 2024-ben megkezdett beruházás, a Királyhágó utcai „kórházi ökoszisztéma” fejlesztése. A fejlesztés időtartama alatt a társaság jelentős átmeneti többletköltséggel működik, így például „több lokalizációt érintő bérletidíj-költséggel”. A beruházás miatt az ellátási volumen is csökkent. A 2023-as 1,6 milliárd forintos pluszról 2024-re mínusz 510 millió forintra romlott az EBITDA.

Az elemzés kiemeli, az orvosok jövedelme a legfontosabb tényező, ami a magánszolgáltatók működését leginkább meghatározza. Ez a költségoldalon a legnagyobb tétel. Fábián Lajos Károly, a VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) egészségügyi tagozatának elnöke, egyben a TritonLife alapító-társtulajdonosa egy, a Portfoliónak adott 2024 szeptemberi interjújában mutatott rá a jelenségre.

Úgy fogalmazott, határt kellene annak szabni, hogy

„bizonyos [...] szakmákban valaki egyetlen 60-70 perces műtétért annyit követel, mint [...] az állami rendszerben egy havi nettó [bér]”

Hozzátette, ezekben a kurrens operatív szakmákban van, aki akár évi 400–600 műtétet is elvégez. Úgy véli, semmi nem indokol évi 500–600 millió forintos orvosi jövedelmeket, ilyenek tőlünk nyugatra sincsenek, de még az USA-ban is ritkák.

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár 2025 júliusában, az InfoRádió Aréna című műsorában a témával kapcsolatban ismertette, a Covid alatt volt egy „történelmi léptékű” béremelés, az állami orvosi havi bruttó átlagkereset a 2,2 millió forintos szintet közelíti. Ebbe beleértendőek a „mozgó bérelemek”, mint az ügyeleti pótlék, szakterületi pótlék, és egyebek.

Lényegében most dől el, hogy a legnagyobb szolgáltatók mennyire állnak stabil lábakon, mennyire tőkeerősek, és mennyire hajlandóak „benyelni” a következő időszak gyengébb megtérülését – fogalmaz a Portfolio elemzése. A Heal Partners befektetési tanácsadó cég elemzése megemlít csendes sikersztorikat is. A Swiss Clinic továbbra is kiemelkedően profitábilis, a Dr. Rose nyereségessége folyamatosan javul. Egyre jelentősebbek az egyetemi háttérrel működő szolgáltatók, bár ezeknél nem a nyereségesség a fő prioritás.

Az elemzés idézi a Belügyminisztérium állásfoglalását is az ügyhöz kapcsolódóan: „Ahogyan már számtalanszor elmondtuk, egy robusztus állami egészségügyi rendszer létrehozásában, illetve a magán és állami egészségügyi szektor éles szétválasztásában hiszünk.”

A több profillal rendelkező magánegészségügyi szolgáltatók árbevétel tekintetében tovább növekedhetnek. Ugyanakkor kérdés, ez mennyire lesz profitoldalon fenntartható, hiszen főleg az orvosi jövedelmek miatt stabilan emelkednek a költségek. A betegek felé „fájóak az áremelések”, a nyereség pedig kezd eltűnni a szektorból. Egyes nagyobb piaci szereplők amellett érvelnek, az állam ne csak a megrendelői oldalon, hanem olcsó források biztosításával is hozzon változást a piacon – foglalja össze a helyzetet a gazdasági lap elemzése.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×