Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Krakkolóüzem a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában 2022. május 24-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Szeizmikus mérésekkel kutat zöldenergia után a Mol Százhalombattán

Geotermikus energia után kutat és ehhez 3D szeizmikus méréseket végzett a Mol a Dunai Finomító területén és környezetében, hogy megvizsgálja a geotermikus energiahasznosítás lehetőségét. Jelentős segítség a szénhidrogén kutak lefúrásában megszerzett tudás a geotermikus energia hasznosításában – számolt be a InfoRádióban Kapes Dávid, a Mol Csoport Kutatás- Termelés divíziójának zöld energiaátmenetért felelős vezetője

A mérések célja, hogy megvizsgálják, rejt-e a Dunai Finomító környezete olyan geotermikus adottságokat, amelyek hasznosítása fenntarthatóbbá teheti a finomító működését. Amennyiben megfelelő helyen, és mélységben sikerül azonosítani kellő mennyiségű és hőmérsékletű rétegvizet, az hozzájárulhat a finomító energiafelhasználásához.

„Egyfajta föld alatti térképet készítünk a szeizmikus mérésekkel, berendezésekkel” – mondta el az InfoRádióban a Mol Csoport Kutatás- Termelés divíziójának zöld energiaátmenetért felelős vezetője. Kapes Dávid felhívta a figyelmet, hogy többfajta módja van a szeizmikus méréseknek, amit a Dunai Finomítónál illetve a Százhalombatta finomítókörnyékén végeztek. A folyamat során teherautókról mesterséges rezgéseket indítanak és a visszaverődések készítik el a földalatti háromdimenziós térképet.

„Kétfajta hasznosítása ismert a geotermiának: áramtermelésre, illetve hőtermelésre lehet használni, a vizsgálatok ennek eldöntésében segítenek, hogy pontosan mire lehet felhasználni a föld alatt rejlő energiát” – magyazázta Kapes Dávid hozzátéve, hogy Ócsa-Nagykáta, illetve Kálócfa területen is rendelkezik a Mol Csoport geotermikus kutatási licenccel, ahol szintén szeizmikus méréseket, illetve kutatófúrásokat fognak végezni.

Jövő májusban lehetnek eredmények

A százhalombattai régióban a szeizmikus mérést már lefolytatták, mostantól 4-6 hónap az adatfeldolgozás, majd a Mol szakemberei értelmezik az adatokat, így a jövő év második felében, május-júniusra várhatók a végleges eredmények, ekkor derül ki pontosan a rendelkezésre álló víztömeg mennyisége és hőmérséklete – ismertette a kutató.

„A kutatástermelés, vagyis az upstream területén dolgozunk, rengeteg szénhidrogén kutat már lefúrtunk az évek során, és az itt megszerzett tudást próbáljuk a geotermikus energia hasznosításába átültetni. A stratégia része a kutatás-termelés divíziónak, hogy geotermikus energiát hasznosítsuk a régióban. Az új irodaépületünkben – a budapesti Mol Campusban – már geotermikus energiát hasznosítunk” – tudatta a Mol Csoport Kutatás- Termelés divíziójának zöld energiaátmenetért felelős vezetője

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Európa megállíthatatlanul melegszik, az átlagnál is jobban – éghajlatkutatók az Arénában

Európa megállíthatatlanul melegszik, az átlagnál is jobban – éghajlatkutatók az Arénában

A globális felmelegedés mellett Európa még az átlagosnál is jobban melegszik, méghozzá megállíthatatlanul, az 1980-as évek óta – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából, amelynek vendége volt Kis Anna éghajlatkutató, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársa és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszék doktorandusza, akik a miértekről is részletesen szóltak.

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Tisza-kormány: marad válsághelyzet, döntés született a Bayer Construct csődjéről is

Tisza-kormány: marad válsághelyzet, döntés született a Bayer Construct csődjéről is

A Tisza-kormány stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a Bayer Construct és a ZVK Development csődeljárását, lehetővé téve állami vagyonfelügyelő kirendelését a vagyonkimentés megakadályozására. Az oktatásban is jelentős fordulat várható: 2026/2027-től újra elérhető lesz az Erasmus-program minden magyar egyetem számára, 2027-től pedig megszűnnek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok. A kormány emellett több döntésről is beszámolt: 10 százalékkal emelkednek a megváltozott munkaképességűek ellátásai, tízmilliárd forintos kríziskezelő alap jön létre a gyermekvédelemben, illetve meghosszabbodik a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×