A tájékoztatás szerint a mérések célja, hogy megvizsgálják, rejt-e a Dunai Finomító környezete olyan geotermikus adottságokat, amelyek hasznosítása fenntarthatóbbá teheti a finomító működését. Amennyiben megfelelő helyen, és mélységben sikerül azonosítani kellő mennyiségű és hőmérsékletű rétegvizet, az hozzájárulhat a finomító energiafelhasználásához.

Az elemzések eredményei várhatóan mintegy fél év múlva állnak rendelkezésre. Ha az eredmények biztatóak, akkor további megvalósíthatósági vizsgálatokat végeznek - írták.

A modern technológiára épülő, már számos alkalommal bevált 3D szeizmikus eljárás hasonlóan működik, mint ahogy az orvosi ultrahang mutatja a szervezet belső részeit. Mesterségesen rezgéshullámokat gerjesztenek, amelyek a föld mélyebben fekvő különféle rétegekről visszaverődnek. Ezt érzékelve megalkotható egy 3 dimenziós kép a felszín alatti geológiai szerkezetekről, azaz a szakértők a föld alá "pillanthatnak" - ismertették.

A közleményben kitértek arra is, hogy a régióban úttörőnek számíthat a geotermikus energia finomítói alkalmazása, de világszinten is kevés ilyen projekt működik.

Kapes Dávid, a Mol-csoport kutatás- termelés divíziójának zöld energiaátmenetért felelős vezetője a közleményben kifejtette, a Mol által elnyert geotermikus kutatási terület magában foglalja Százhalombattát és a Dunai Finomítót. Így kézenfekvő, hogy a teljes terület feltérképezése mellett célirányosan megvizsgálják a finomító környezetének geotermikus lehetőségeit.

Pulay Krisztián, a Mol csoport downstream termelés és fejlesztés ügyvezető igazgatója a közleményben kiemelte, a zöld átmenet azzal kezdődik, hogy a saját működésük károsanyag-kibocsátását csökkentik. A Dunai Finomítóban a napelempark építése és a zöld hidrogén üzem átadása után most a föld hőjének hasznosítására tesznek kísérletet.