Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 6. szombat Cintia, Norbert
Old man counts euros banknotes sitting at table with unpaid utility bills and laptop, mature male customer plans budget for monthly household expenses in office, cash finances
Nyitókép: Olga Demina/Getty Images

A legtöbb bank alig fizet kamatot a devizabetétekre, de akad kivétel

Egy devizában tartott megtakarításnál már a forint gyengülésén is lehet keresni, a lekötött betétek pedig még kamatot is fizetnek – ezeknek az aktuális kamatait gyűjtötte össze a money.hu szakértője euróban, dollárban, angol fontban és svájci frankban tartott lekötések esetén

A devizaalapú lekötéshez előbb devizaszámlát kell nyitni valamelyik banknál – írja cikkében a money.hu szakértője. Ha csak forint áll rendelkezésre, akkor azt a számlára helyezés során előbb át kell váltani devizára. Ilyenkor lényeges, hogy az átváltás mennyire kedvező vagy drága árfolyamon történik.

A bankon múlik, hogy mik az elérhető devizanemek, és hogy ezek közül melyik köthető le betétként. A legtöbb pénzintézetnél a devizabetétek kamata a 0,1 százalékot sem haladja meg. A money.hu szerzője emiatt csak olyan hazai bankokat vizsgált, amelyeknél az euró, dollár, angol font vagy svájci frank alapú devizabetétek közül legalább egynél 0,1 százalék feletti kamatot adnak a lekötésre (Gránit Bank, MagNet Bank, K&H Bank, KDB Bank).

Az euró alapú devizabetéteknél a Gránit Egyszerű lekötött betétje 1,25 és 2 százalék közti éves kamatot fizet időtávtól függően, amihez minimum 350 eurót kell lekötni. A kamatot a lekötési idő végén fizetik ki, ennél korábbi feltörésnél a mértéke 0,01 százalék. A MagNet Banknál 3 és 6 hónapos időtávon a Prizma EUR betét 1,50 százalék kamatot fizet, a minimum lekötés 200 euró. Korai feltörésnél a kamat 0 százalék. Egy és 12 hónapos távon csak a Standard EUR betét érhető el, minimális kamattal. A KDB Bank 1000 euró minimális lekötést vár el a Standard lakossági deviza lekötött betét nevű konstrukciójuknál, de a legmagasabb kamat is csak 0,7 százalék.

A Gránit Egyszerű lekötött betét USD alapon bankon belül és kívül is a legmagasabb, akár 3,5 százalékos kamatot fizeti a dollár alapú devizabetétek között. Ehhez minimum 500 dolláros lekötést várnak el. A K&H Banknál 2,15 és 3,35 százalék közötti kamatot lehet elérni dollárban időtávtól függően. A MagNet Bank dollárlekötésre minimális kamatot fizet, ezzel szemben a KDB Banknál 1,3–2,6 százalékot lehet elérni.

Angol fontnál a Gránit Egyszerű lekötött betét 1–1,25 százalékot fizet legalább 350 angol font lekötése esetén. A K&H Bank kamata 0,6 és 2,92 százalék fontban. A MagNet nem forgalmaz font alapú betétet, a KDB igen, de lényegében nem fizet kamatot rá.

Bár tavaly év végén még egy százalék kamatot fizetett az egyéves lekötésre, a svájci frank alapú lekötést átmenetileg felfüggesztette a Gránit. A MagNet és a KDB elenyésző kamatot fizet, a K&H-nál nem lehet frankot lekötni.

Kamatot az olyan fintech cégeknél is lehet szerezni devizabefektetések után, mint a Revolut, a Wise vagy a Lightyear. Ezek a szolgáltatók azonban a banki lekötött betétekhez képest sokszor magasabb kockázatú pénzpiaci alapokba, azaz befektetési jegyekbe helyezik a pénzt, és így érnek el hozamot. A kockázatot az jelenti, hogy ezeknél nemcsak a kamatból, de a tőkéből is veszíteni lehet. További kockázatot jelenthet, hogy határon átnyúló pénzügyi szolgáltatókról van szó, így nem feltétlen vonatkoznak rájuk azok a szigorú szabályok, mint a többi magyar bankra.

Címlapról ajánljuk
Így rondít bele Irán helyzete az Európának kitett magyar ipari termelési adatokba

Így rondít bele Irán helyzete az Európának kitett magyar ipari termelési adatokba

Áprilisban az ipari termelés havi alapon 1,1 százalékkal csökkent, míg éves alapon 0,9 százalékkal bővült. Az 1,1 százalékos csökkenés első ránézésre nem kedvező adat, de az előző hónap 3,1 százalékos növekedése után nem meglepő a korrekció – mutatott rá az InfoRádiónak nyilatkozva Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Bürokratikus aktacsomagba rejtette az EU az új szuverenitási háborúját

Bürokratikus aktacsomagba rejtette az EU az új szuverenitási háborúját

Az Európai Bizottság átfogó technológiai szuverenitási csomagot mutatott be Brüsszelben, amellyel csökkenteni kívánja Európa függőségét a chipek, a mesterséges intelligencia, a felhőszolgáltatások és a nyílt forráskódú technológiák terén. A javaslatcsomag két új jogszabályt – a Chips Act 2.0-t és a Cloud and AI Development Actet –, valamint egy nyílt forráskódú stratégiát és az energiaszektor digitalizációjáról szóló útitervet tartalmaz. A Bizottság nem az európai piac bezárását, hanem a kezelhető függőségek kialakítását célozza, hogy az EU kulcstechnológiákban ne legyen kiszolgáltatva külső szereplőknek. A finanszírozásban a közpénz elsősorban magvető és kockázatcsökkentő szerepet kapna, miközben a beruházások nagy részét a magántőkének kellene biztosítania.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×