Infostart.hu
eur:
386.64
usd:
331.93
bux:
119656.67
2026. január 14. szerda Bódog
I. Mátyás korabeli aranyforintok az újlengyeli éremleletből a gödöllői Ferenczy Múzeumi Centrumban 2021. január 18-án. Mintegy hétezer ezüstpénzből és négy aranyéremből álló középkori leletegyüttes került elő Újlengyelben. Eddig ez a legnagyobb értékű késő középkori éremkincs Pest megyében.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ma dupla születésnapot ünnepel a forint – Károly Róberttől Várszegi Gizella nyomdai berakóig

Egyszerre 79 és 700 éves a forint, a magyar fizetőeszköz születéséről és történetéről Bódai Dalma muzeológus, a Pénzmúzeum éremtárvezetője beszélt az InfoRádióban.

79 évvel ezelőtt, 1946 augusztus elsején vezették be a forintot Magyarországon, leváltva a hiperinfláció sújtotta pengőt. A névválasztás nem véletlenül esett a forintra, hiszen 1325-ben is az egyre kaotikusabb politikai és gazdasági viszonyok megszilárdítása érdekében döntött úgy Károly Róbert, hogy új pénzt, aranyforintot veret. A 700 évvel ezelőtti döntés jónak bizonyult, stabil fizetőeszköz jött létre, nem mellesleg a Magyar Királyság – a bányareformnak köszönhetően – két évszázadra a korabeli Európa arany.nagyhatalmává vált.

Az 1300-as évek végének bőségéről még csak nem is álmodhattak a háború utáni Magyarországon: 1946-ban az új magyar forint verő szerszámaihoz a hiányzó alapanyagokat a kilőtt német harckocsik tengelyeiből nyerték ki, a fémpénzekhez szükséges alumíniumot pedig szakadt távvezetékekből biztosították. Így született meg az új magyar forint – szó szerint a romokból.

„Nemcsak a forint volt az egyetlen elnevezés, amely felmerült 1946-ban, hanem például a máriás is, mert nagyon sokáig Szűz Mária képe meghatározó volt a magyar érméken, de felmerült például a turul, a bertás vagy a turán is, sőt a tallér is nagyon sokáig versenyben volt” – mondta Bódai Dalma, és hozzátette, a szakirodalmi hagyomány szerint 1325-ben bevezetett, a Károly Róbert-féle aranyforint annyira jó emlékű és meghatározó volt évszázadokon keresztül Európa-szerte, hogy végül a forint elnevezésre esett a választás.

A muzeológus felidézte, hogy Károly Róbert firenzei mintára vezette be az aranyforintot, Firenzében 1252-ben kezdét el a magyarul forintnak nevezett aranypénzt verni. Károly Róbert pénzügyi reformjával az Árpád-ház utolsó évtizedeinek nagyon zavaros politikai időszakán túllépett Magyarország, és ismét bekapcsolódott az európai és a távolsági kereskedelem vérkeringésébe – magyarázta a Pénzmúzeum m unkatársa, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar aranyforinton is Firenze város védőszentje, Keresztelő Szent János, illetve a firenzei liliom jelent meg, és csak Károly Róbert fia, Nagy Lajos cserélte le több lépcsőben Szent Lászlóra és a magyar címerre, és így alakult ki a középkori Magyar Királyságra jellemző aranypénz éremképe.

Bódai Dalma elmondta, Károly Róbert pénzügyi reformjának a bányareform volt az alapja, a földtulajdonosokat érdekeltté tette a kiaknázásban, ugyanis tizedet, illetve nyolcadot kellett beszolgáltatni a királynak, a többivel a földesúr rendelkezhetett. „A középkori Magyarország jó pár évtizeden keresztül Európa nemesfém-kitermelésének a nagy részét adta, főleg a Körmöcbánya környékén virágzott az aranybányászat” – mondta.

A következő átfogó reform Mátyás király nevéhez köthető: 1467-ben, hogy a korábbi pénzrontást megállítsa, megváltoztatta az éremképet, ekkor kerül rá a Madonna-ábrázolás, az 1470-es évektől ténylegesen forogtak a máriás aranyforintok. Arra is felhívta a szakember a figyelmet, hogy a most forgalomba lévő 500-as bankjegy alján van egy II. Rákóczi Ferenc által kibocsátott érem, és azon is Madonna-ábrázolás látható, Szűz Mária a karjában tartja a kis Jézust. Az is érdekesség, hogy 1848-ban V. Ferdinánd bocsátotta ki az első magyar nyelvű érmét, és azon még Mária-ábrázolás látható.

Az 1946. augusztus elsején kibocsátott új forint alapja a második világháborúban kimentett jegybanki aranykészlet volt, a nagyjából harminc tonna arany tette lehetővé a váltást, és egészen 1982-ig aranyalapú volt a magyar fizetőeszköz. 1946-ban csak két bankjegycímletet bocsátottak ki: 10 és 100 forintost. „Ennek a két bankjegynek az az érdekessége, hogy a 10 forintoson Pfeffer Mihály látható, aki gépmester volt a bankjegynyomdában, a 100 forintoson pedig Várszegi Gizella, aki nyomdai berakó volt. Egy munkás férfit és nőt jelenítettek meg, a nyomda dolgozói álltak modellt, aztán persze lecserélték ezeket a bankjegyképeket, és a 10 forintoson már Petőfi Sándor, 100 forintoson később Kossuth Lajos jelent meg” – mondta a muzeológus.

1946-ban bocsátottak ki nagyon magas ezüsttartalommal 5 forintost Kossuth Lajos ábrázolásával, és a peremén rá volt írva, hogy A munka a nemzeti jólét alapja. Bódai Dalma elmondta, hogy ezzel is az volt a cél, hogy bizalmat keltsenek az új fizetőeszköz iránt. Ez az 5 forintos nagyon rövid ideig volt forgalomban, mert megugrott a nemesfém ára a világháború után, ezért kisebb ezüsttartalommal bocsátották ki. Egyébként érdekesség, hogy a rendszerváltás után, 1992-ben is bocsátottak ki magas ezüsttartalmú 200 forintost, a Lánchíd, illetve a Nemzeti Bank épülete van rajta.

Pénzmúzeumban az elmúlt hétszáz év forintjai közül szinte mind megtalálható, még Károly Róbert 1325-ben kibocsátott aranyforintjából is van kettő az állandó kiállításon, és láthatók sorban a középkori aranyforintok, valamint az 1946-ban kibocsátott forintok is. A kiállításon csaknem kétezer műtárgy látható, egy hatalmas numizmatikai falon több mint 9 méter hosszú vitrinben tekinthetők meg a Magyarország korábbi fizetőeszközei.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×