Az első félévében 5129 új lakás épült, 15 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 12 830 volt, 43 százalékkal több, mint 2024 azonos időszakában - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A fővárosban 14, a megyei jogú városokban 34, a községekben 17 százalékkal kevesebb lakás épült. Csak a kisebb, nem megyei jogú városokban emelkedett kissé (1,1 százalékkal) az átadott lakások száma.

A jelentés kiemelte, hogy a fővárosban továbbra is erős a lakásépítés területi koncentrációja. Budapest 1821 új lakásának csaknem fele három kerületben épült fel: a VIII. kerületben 319, a IX. kerületben 379, a XI. kerületben 195 új lakást vettek használatba.

Pest régió 1,0, továbbá Nyugat-Dunántúl 5,7 százalékos növekedésén kívül minden más régióban csökkent az átadott lakások száma.

A természetes személyek által épített lakások aránya 38 százalékról 33 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 60 százalékról 67 százalékra nőtt az előző év azonos időszakihoz képest.

A KSH közölte: az új lakóépületekben használatba vett lakások 48 százaléka családi házban, 41 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 7,1 százaléka lakóparkban található.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,9 négyzetméterrel 93,5 négyzetméterre mérséklődött a 2024 első fél évihez képest. A fővárosi lakások mérete átlagosan 68 négyzetméter volt.

A jelentésből az is kiderül, hogy az értékesítési céllal épített lakások aránya 66, a saját használatra építetteké 32 százalék volt, a megoszlás az eladásra építettek felé tolódott el, 6,7 százalékponttal.

Az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 12 830 volt, 43 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A növekedés hátterében elsősorban nagy léptékű fővárosi beruházások álltak. Budapesten 5992 lakás építésére adtak engedélyt, ami az előző év azonos időszaki 3,8-szerese. Az engedélyezett fővárosi lakásépítések 80 százaléka négy kerületben fog megvalósulni. Csupán a XI. kerületben mintegy 3400 engedélyt adtak ki, ezt a XIII., a X. és a XXI. kerület követi, együtt több mint 1300 lakással.

A megyei jogú városokban 3,3 százalékkal növekedett az engedélyezett lakások száma. A kisebb településeken azonban csökkent a kiadott lakásépítési engedélyek száma: a nem megyei jogú városokban 17, a községekben pedig 6,1 százalékkal. A megyei jogú városok közül kiemelkedik Szeged, több mint 550 engedélyezett lakással, és bő 200 lakást engedélyeztek Székesfehérváron, Debrecenben, Nyíregyházán és Pécsen is.

Budapesten kívül még Közép-Dunántúl és Dél-Alföld régióban nőtt az építési engedélyek száma, 22, illetve 122 százalékkal. A többi régióban az előző év azonos időszakinál kevesebb lakás építését engedélyezték. A legnagyobb mértékű visszaesés Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon történt, ahol 41, illetve 39 százalékkal kevesebb lakás építését kezdeményezték, mint 2024 első fél évében.

Az esetek 31 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével az építtetők.

A kiadott új építési engedélyek alapján a korábbinál 3,2 százalékkal több, összesen 4451 lakóépület építését tervezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek száma országosan 1396 volt, 20 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban - közölte a KSH.