Infostart.hu
eur:
386.67
usd:
328.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Donald Trump amerikai elnök (j3) ukrán partnerét, Volodimir Zelenszkijt fogadja J. D. Vance amerikai alelnök (j) jelenlétében a washingtoni Fehér Ház Ovális Irodájában 20025. február 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo

Öt gazdasági lehetőség, amit a háború vége hozna el Magyarországnak

Az amerikai elnök 50 napos határidőt szabott Oroszországnak. Ha addig nem születik megállapodás a békéről, Donald Trump ígérete szerint 100 százalékos büntetővám sújtaná az összes orosz terméket. De mi történne akkor, ha éppen ez az ultimátum hozná el a régóta vágyott fegyvernyugvást? Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, milyen gazdasági következményekkel járna Magyarország számára a béke megkötése.

1. Olcsóbb energia, megfizethetőbb élet

Ha véget ér a háború, annak első, szinte azonnali hatása az energiaárak mérséklődése lenne. Magyarország az egyik legsebezhetőbb ország ezen a téren, hiszen az energiájának nagy részét importálja, jelentős mértékben Oroszországból.

A háborús kockázati felár eltűnése gyors árcsökkenést hozna. Emiatt a vállalkozások is fellélegezhetnek, ugyanis csökkennének az energiaköltségeik. Ez pedig több pénzt hagyna a cégek kasszájában. Ezek a folyamatok segítenék az infláció csökkenését is, ami egyben alacsonyabb kamatokat is eredményezne.

2. Olcsóbb és gyorsabb szállítás

A háború lebénította Európa keleti áruforgalmát. Egy békés megállapodás felszabadítaná a logisztikai útvonalakat, amit Magyarország azonnal megérezne. Újra zavartalan lenne a közlekedés a keleti piacok felé. Egyben olcsóbb lenne a szállítás a Dunán, vasúton és közúton is.

Mindez csökkentené a fuvardíjakat és gyorsítaná a szállítást, ami kedvezőbb árakat jelentene a fogyasztóknak is. Egyben erősödne a magyar feldolgozó- és agráripar is, amely a fentiek miatt gyorsabban és olcsóbban juttathatja el termékeit a külpiacokra.

3. Kisebb kockázat, stabilabb forint

A háború alatt Közép- és Kelet-Európa megítélése romlott a tőkepiacokon, emiatt a magyar állam is drágábban jutott pénzhez. A béke ezt a terhet is csökkentené. Mérséklődne a magyar állampapírok kamattere, stabilizálódna, sőt, erősödne a forint, ami még inkább elősegítené a Magyar Nemzeti Bank kamatvágását.

Ezen folyamatok egyben fékeznék az importált inflációt, és növelnénk hazánk vonzerejét a külföldi befektetők között. Az FDI beruházások felpörgése jó hír lenne a magyar GDP, foglalkoztatás és bérek tekintetében is.

4. Újabb esély a keleti nyitás folytatására

A béke optimista forgatókönyve szerint feloldanák az Oroszország elleni szankciókat is. Ez Magyarország számára is új kapukat nyithatna. Visszatérhetne a magyar agrárexport Oroszországba, ami jelentősen támogatná a vidéki foglalkoztatást. Erősödhetne a magyar gépipar és gyógyszeripar keleti piaci részesedése is.

Mindez erős diverzifikációs hatással is járna, hiszen jelentősen csökkentené a magyar cégek függését a nyugati piacoktól. Ez pedig növelné hazánk válságállóságát is.

5. Részvétel Ukrajna újjáépítésében

Az ukrajnai háború vége egy új gazdasági korszak kezdetét is jelentheti, ahol az újjáépítés óriási lehetőségeket hozna Magyarországnak. A háború kárainak felszámolásában ugyanis komoly szerep hárul az építőipari és energetikai cégekre.

Magyarország kulcsszereplővé válhat a beszállítók terén is. Mindez új piacokat nyithat a környékbeli cégek számára. Az így keletkező új munkahelyek, ipari fejlődés, pedig egyértelműen segíthetné Kelet-Magyarország felzárkózását.

Összegezve egy békemegállapodás Magyarország számára egyértelműen fellendülést hozna. A biztos előnyök – olcsóbb energia, újraéledő kereskedelem, erősödő forint – már rövid távon is érezhetőek lennének. A hosszú távú kilátások pedig még ígéretesebbek: keleti exportpiacok visszatérése, magyar cégek aktív részvétele az újjáépítésben, és erősebb gazdasági pozíció a térségben. A kérdés már csak az: kihasználjuk-e ezt az egyszeri történelmi lehetőséget, vagy elszalasztjuk.

A cikk szerzője Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője és a BCE docense

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×