Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Nyitókép: Unsplash

Gabonatermesztők: ilyen szárazság Magyarországon eddig nem nagyon fordult elő

Az őszi árpa után már aratják az őszi búzát is. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint lesz elegendő gabona, de a csapadékhiány nagyon nehéz helyzet elé állította a termelőket, különösen a kapásnövények, vagyis a kukorica és napraforgó esetében.

A június 16-i héten elkezdték az aratást 276 ezer hektáron az őszi árpával, a napokban be is fogják fejezni ezt a munkát. Az aratás azonban a kánikula miatt összecsúszott, így már javában zajlik az őszi búza betakarítása is – mondta az InfoRádióban Petőházi Tamás, hozzátéve, hogy Magyarországon 976 ezer hektáron termesztenek őszi búzát, és az aratási folyamat 15-20 százaléknál tart.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke elmondta, a gabonára már a vetés időszakában kedvezőtlenül hatott a rendkívül csapadékszegény időjárás, ennek ellenére 4,5 millió tonna jó minőségű búza teremhet itthon. A 2024-es őszi vetéstől a mostani aratásig tartó időszakot nagyon nehézként, a növények számára rendkívül kedvezőtlenként jellemezte, ugyanis

„ősszel porba kellett vetni, egész télen alig volt csapadék, nem töltődtek fel a talaj vízkészletei, és ezt követően a tavasz is száraznak bizonyult”.

Az elnök azt is kiemelte, hogy májusban, amikor a növényeknek a legnagyobb ütemben kellett volna növésnek indulniuk, jött két-három hét hideg, júniustól pedig jelentkezett a nagyon meleg és száraz idő, így finoman szólva sem volt optimális a gabona szempontjából az elmúlt időszak időjárása.

A GOSZ elnöke azt mondta, számos kérdőjel van még azzal kapcsolatban, hogy milyen lesz az idei kukorica- és napraforgótermés. Most leginkább ezek a haszonnövények vannak rászorulva a csapadékra, és ezekben okozza a legnagyobb kárt a kánikula. A gazdák tavasszal elvetették a kukoricát és a napraforgót egy olyan helyzetben, amikor a talaj felső 60 centimétere erősen vízhiányos volt.

„Eddig Magyarországon nem nagyon fordult elő, hogy legalább a talaj alsóbb rétegeiben ne lett volna valamennyi nedvesség”

– emelte ki Petőházi Tamás. Mint mondta, a várt csapadék nem érkezett meg, ráadásul a tavaly júliusban tapasztalt forróság idén már júniusban bekövetkezett, aminek a tavaszi vetésű kapásnövényekre nézve katasztrofális következményei is lehetnek. Az már most látszik, hogy optimális termés sem kukoricából, sem napraforgóból nem várható, azt pedig a következő napok és hetek időjárása dönti el, hogy ezekből a haszonnövényekből mekkora lesz a veszteség.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×