Infostart.hu
eur:
394.4
usd:
343.99
bux:
0
2026. március 19. csütörtök Bánk, József
Nyitókép: Unsplash

Gabonatermesztők: ilyen szárazság Magyarországon eddig nem nagyon fordult elő

Az őszi árpa után már aratják az őszi búzát is. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint lesz elegendő gabona, de a csapadékhiány nagyon nehéz helyzet elé állította a termelőket, különösen a kapásnövények, vagyis a kukorica és napraforgó esetében.

A június 16-i héten elkezdték az aratást 276 ezer hektáron az őszi árpával, a napokban be is fogják fejezni ezt a munkát. Az aratás azonban a kánikula miatt összecsúszott, így már javában zajlik az őszi búza betakarítása is – mondta az InfoRádióban Petőházi Tamás, hozzátéve, hogy Magyarországon 976 ezer hektáron termesztenek őszi búzát, és az aratási folyamat 15-20 százaléknál tart.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke elmondta, a gabonára már a vetés időszakában kedvezőtlenül hatott a rendkívül csapadékszegény időjárás, ennek ellenére 4,5 millió tonna jó minőségű búza teremhet itthon. A 2024-es őszi vetéstől a mostani aratásig tartó időszakot nagyon nehézként, a növények számára rendkívül kedvezőtlenként jellemezte, ugyanis

„ősszel porba kellett vetni, egész télen alig volt csapadék, nem töltődtek fel a talaj vízkészletei, és ezt követően a tavasz is száraznak bizonyult”.

Az elnök azt is kiemelte, hogy májusban, amikor a növényeknek a legnagyobb ütemben kellett volna növésnek indulniuk, jött két-három hét hideg, júniustól pedig jelentkezett a nagyon meleg és száraz idő, így finoman szólva sem volt optimális a gabona szempontjából az elmúlt időszak időjárása.

A GOSZ elnöke azt mondta, számos kérdőjel van még azzal kapcsolatban, hogy milyen lesz az idei kukorica- és napraforgótermés. Most leginkább ezek a haszonnövények vannak rászorulva a csapadékra, és ezekben okozza a legnagyobb kárt a kánikula. A gazdák tavasszal elvetették a kukoricát és a napraforgót egy olyan helyzetben, amikor a talaj felső 60 centimétere erősen vízhiányos volt.

„Eddig Magyarországon nem nagyon fordult elő, hogy legalább a talaj alsóbb rétegeiben ne lett volna valamennyi nedvesség”

– emelte ki Petőházi Tamás. Mint mondta, a várt csapadék nem érkezett meg, ráadásul a tavaly júliusban tapasztalt forróság idén már júniusban bekövetkezett, aminek a tavaszi vetésű kapásnövényekre nézve katasztrofális következményei is lehetnek. Az már most látszik, hogy optimális termés sem kukoricából, sem napraforgóból nem várható, azt pedig a következő napok és hetek időjárása dönti el, hogy ezekből a haszonnövényekből mekkora lesz a veszteség.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ez tartja a lelket az olajpiacban – szakértői forgatókönyvek a Hormuzi-szoros jövője ügyében

Ez tartja a lelket az olajpiacban – szakértői forgatókönyvek a Hormuzi-szoros jövője ügyében

A Hormuzi-szoros lezárása a globális olajtermelés mintegy 15 százalékát és a cseppfolyósított földgáztermelés ötödét érinti; Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa szerint a gázpiac képes alkalmazkodni a helyzethez, az olajpiac azonban nem. Úgy látja, ha az ígért 4-5 hétnél tovább húzódik az iráni konfliktus, akkor akár el is szabadulhat a pánik, és soha nem látott magasságokba emelkedhet a kőolaj ára.

A Mol és a Shell korlátozta a tankolható üzemanyag mennyiségét Szlovéniában

Ideiglenesen korlátozták a Mol és a Shell szlovéniai töltőállomásain a tankolható üzemanyag mennyiségét a megnövekedett kereslet miatt – közölték szerdán a vállalatok.
inforadio
ARÉNA
2026.03.19. csütörtök, 18:00
Borvendég Zsuzsanna
a Mi Hazánk EP-képviselője, a párt képviselő-jelöltje
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×