Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Csaba László közgazdász beszél Thomas Piketty A tőke a 21. században című könyve magyar nyelvű kiadásának bemutatóján Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában 2015. április 22-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Az 1930-as éveket idézik a mostani gazdasági folyamatok - Csaba László előadása

Azok a folyamatok, amelyek a világgazdaságban történnek, az 1930-as éveket idézik – mondta Csaba László, az MTA rendes tagja egy tudományos ülésen tartott előadásában.

Ritkán van úgy, hogy az ember látja azt, hogy a történelem fordul, most pedig valóban van egy fordulópont – mondta a Globális illiberalizmus arculatai című előadásában a Világgazdasági Tanács tudományos ülésén Csaba László, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Közép-európai Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa.

„A kormányfő ezt úgy szokta megfogalmazni, hogy egész mostanáig azt mondták, mi vagyunk a történelem mellékutcája, de mi valójában a történelem főutcája vagyunk. Én ehhez a gondolathoz csatlakozva csak annyit teszek hozzá: jó nekünk, elvtársak? Van a világban egy ilyen fordulat, ez a fordulat mérhető a 30-as évekhez” – ecsetelte.

Ez a változás Csaba László szerint már nem a posztkommunista átmenettel hozható összefüggésbe, hanem szélesebb alapokon nyugszik.

Az átalakulás az intervencionizmusra, vagyis a stabilitás biztosítására támaszkodik,

amely a 30-as években világszerte általánossá vált abban az extrém formában, hogy az állam mindent jobban tud, még a saját polgárainál is jobban. A 30-as években ez paradigmaváltást jelentett, nemcsak a gyakorlatban, hanem a közgazdasági elméletben is – összegezte.

Csaba László felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a változássorozatot például, ami Donald Trump második elnökségével is elindult, többen előre jelezték, az irány pedig nem más, mint a fékek és ellensúlyok rendszerére épülő amerikai rendszernek az alapvető átalakítása.

„Donald Trump második elnökségével elkezdődött egy új korszak, ami nagyjából mindent megkérdőjelez, amit korábban gondoltunk a világról, értve ezen a szabályalapú trendeket, mind az Egyesült Államokon belül, mind nemzetközileg.”

A professzor kifejtette: a folyamatok az Európai Uniót is elérték. „Az uniós politikában is megfigyelhető egy ilyen etatista fordulat; a politika elment az ellenkező irányba, a szuverenisták térnyerése irányába, és a szuverenisták ahhoz ugyan nem elég erősek, hogy szétverjék az EU-t, de ahhoz igen, hogy a jelentős pénzköltéssel járó fordulatokat befagyasszák. Ennek következtében viszonylag könnyen előre jelezhető a meglévő elemzések alapján, hogy

az Európai Unió nem tud egy növekedési góccá válni.”

Összességében ez a paradigmaváltás együttesen egy olyan világgazdaságot hoz létre, amelyben a bizonytalanság a meghatározó tényező – mondta előadásában Csaba László.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×