Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Nyitókép: Getty Images

Sokan visszaválthatják az állampapírjukat kamatfizetés után, de mennyibe fog ez nekik kerülni?

Májusban közel 100 milliárd, az év hátralévő részében pedig további 140 milliárd forint kamatot fizetnek ki a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP). A kamatfizetés után jelentősen lecsökken a kamatuk, így sokan dönthetnek a visszaváltás mellett. A money.hu összefoglalta, hogy milyen visszaváltási díjra lehet számítani a kincstárnál, illetve azoknál, akik banknál vásároltak állampapírt.

Ha elérkezik egy állampapír lejárati dátuma, akkor a befektetett tőke 100 százaléka garantáltan, kamatostól visszajár. Visszaváltási díjat csak a lejáratnál korábbi eladásnál kell fizetni. Az idén kamatot fizető PMÁP állampapírok többsége viszont csak évek múlva jár le – hívja fel a figyelmet a money.hu szakértője. Éppen ezért azoknak, akik a kincstárnál vásárolták meg, egyszázalékos díjat kell fizetniük. Ezt a díjat a tőkére (névértékre) kell vetíteni, azaz a kamatot nem befolyásolja. Ha a névérték egymillió forint, akkor a visszaváltási díj 10 ezer forint, amit a kapott kamat sok esetben kompenzál.

Állampapírt azonban bankokon keresztül is lehet venni, ahol saját visszaváltási árfolyamot alkalmaznak lejárat előtti eladásnál. Ez azt jelenti, hogy a visszaváltási díj akár drágább is lehet, mint a kincstárnál, de ebben is van kivétel.

A vizsgált nyolc hazai bank közül egyedül a Gránit Banknál váltják vissza az állampapírokat a kincstáréval megegyező árfolyamon. Vagyis a PMÁP-nál ugyanúgy egyszázalékos díjat kérnek el a korai eladásnál. A Raiffeisen egy helyett másfél százalékos díjat számol fel, a CIB, az Erste, a K&H, az MBH, az OTP és az UniCredit pedig két százalékot. Nem tűnik olyan soknak, ha egy százalék helyett kettőt kell fizetni a PMÁP-nál, ám valójában megduplázza a visszaváltás költségeit: egymillió forintos befektetés esetén ez 10 ezer forint helyett 20 ezer forint levonást jelent – hívja fel a figyelmet a money.hu szakértője. A visszaváltási árfolyamba épített árrésen kívül is lehetnek banki költségek, például ilyen lehet az értékpapírszámla vezetésének díja vagy az állampapírok eladási díja.

Ugyan a korábbi PMÁP-sorozatok kamata 7,9–19,1 százalékról 3,95–5,20 százalékra csökken, ez nem azt jelenti, hogy az állampapíroknak egyáltalán ne lenne helyük a befektetési portfólióban, mivel lehet találni jobban kamatozó alternatívákat. Az állampapírok közti váltásnál azonban szintén lényeges a visszaváltási díj, amit a régi sorozatok eladásánál számolnak fel.

Akár a PMÁP egy új, 10 éves sorozatát is lehet választani, melynek a kamata az első időszakban fixen 6,5 százalék. Mivel az infláció ismét nő, és 2025-ben az átlagos szintje 5 százalék körül is lehet, így az új, inflációkövető PMÁP-nak 5,5-6 százalék körüli kamata is lehet jövőre. Ezenkívül a BMÁP most 7,32 százalékon, a FixMÁP 6,5, a MÁP Plusz 5,75–6,75 százalékon kamatozik.

Mind a lekötött betétek, mind a lekötés nélküli megtakarítások kisebb kamatot fizetnek ennél. Csak magasabb kockázattal lehet elérni ennél nagyobb kamatot, ám jelenleg annyi változás történik a világgazdaságban, hogy a szakértők is inkább óvatosságra intenek, és a biztonságosabb befektetéseket részesítik előnyben.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×