A Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint április végéig az államháztartás központi alrendszere 2930,5 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2851,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 44,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 123,0 milliárd forintos hiányt mutattak. Jelentőset nyomott a mérlegen a korábbiaknál jóval magasabb kamatkifizetés és az év elején esedékes extra nyugdíjkiadások. Áprilisban a központi alrendszer 376,4 milliárd forintos hiánnyal zárt – közölte az NGM.

Másfelől viszont a tervezetnek megfelelően alakulnak a költségvetés bevételei áprilisban a minisztérium által kiadott információk szerint. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 10,9 százalékkal magasabban alakultak. Szintén az előző év azonos időszakához viszonyítva a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 10,9 százalékkal nőttek, itt az előző év azonos időszakához viszonyított növekmény mintegy 13 százalék.

„Áprilisban 376,4 milliárd forintos mínuszt mutatott az államháztartás egyenlege az önkormányzatok nélkül, ami első ránézésre nagyon magas szám, és a korábbi évekkel összevetve is jelentősnek mondható, hiszen az elmúlt 24 évben csak egyszer, 2023-ban volt magasabb, amikor 600 milliárd volt a költségvetési hiány” – mondta az InfoRádióban Csiki Gergely. A Portfolio elemzője a kedvezőtlen adatok hátterével kapcsolatban elmondta, eddig is tudni lehetett, hogy az idei költségvetés is „orrnehéz” lesz, vagyis az év első néhány hónapjában keletkezik majd az éves hiány jelentős része. Ez be is következett április végéig, az első négy hónap alatt teljesült az éves hiánycél 71 százaléka. Ennek két fő oka van:

• erre az időszakra koncentrálódnak az extra nyugdíjkiadások, például a 13. havi nyugdíj;
• az állami kamatkifizetések tétele is magasabb összegben teljesült év elején, mint az elmúlt években.

Utóbbi kapcsán Csiki Gergely hozzáfűzte, mostanra már 1900 milliárd forint feletti összegben fizetett kamatot az állam április végéig, ami éves szinten 408 milliárd forinttal magasabb, mint az előző évek első négy hónapjában – ez tehát lényegesen rontja a költségvetés teljesítményét a korábbiakhoz képest.

A bevételek tekintetében az elemző elmondta, a Nemzetgazdasági Minisztérium a közzétett részleges adatokkal azt üzeni, hogy ez az oldal a várakozásoknak megfelelően teljesül, ez pedig „támaszt nyújt” a költségvetésnek. Ennek ellenére van egyfajta elcsúszás a büdzsében a vártnál rosszabb GDP-növekedés miatt – tette hozzá a szakértő. Megjegyezte, „ez nem meglepetés, tekintve, hogy emiatt kellett a 2025-ös költségvetési hiánycélt 3,7 százalékról 4,1 százalékra módosítani, és az államháztartásért felelős államtitkár egy korábbi nyilatkozatából is kiderült, hogy jelentős zárolásokra volt szükség a minisztériumoknál annak érdekében, hogy ne szálljon el még jobban a hiány”.

Azzal kapcsolatban, hogy a gyengébb gazdasági teljesítmény miatt mely bevételek lettek kisebbek a vártnál, Csiki Gergely elmondta, a részletes, pontos adatokat csak két hét múlva fogja közölni a Nemzetgazdasági Minisztérium, addig nem alakítható ki teljes kép.