Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
fotó: Voxinfo Kft. sajtó
Nyitókép: Voxinfo Kft. sajtó

Hamarosan új autópálya vezet majd Horvátországba

Júniusig elkészül a Budapest és Eszék közötti utolsó autópályszakasz, és ezzel az észak-déli európai közlekedési folyosó, az úgynevezett korridor 5C teljes horvátországi szakasza kész lesz - írta a Vecernji List című horvát napilap.

A Budapestről induló és Pélmonostoron (Beli Manastir), Eszéken (Osijek), valamint Szarajevón keresztül az Adriai-tengerig, Ploceig tartó közlekedési folyosó horvátországi szakasza 88,6 kilométer, amelyből 83,6 kilométer már elkészült. A fennmaradó öt kilométer, amely Pélmonostortól a magyar határig húzódik, júniusig lesz kész - közölte a horvát tengerészeti, közlekedési és infrastrukturális minisztérium.

Az utolsó szakasz megépítésére 2023 augusztusában szerződött a minisztérium az Osijek Koteks vállalattal. A munkálatok értéke 46 millió euró, és a projektet teljes egészében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) finanszírozza. Az említett öt kilométeres szakaszon nyolc objektum épült, köztük egy viadukt, két felüljáró és öt híd. A leghosszabb közülük a Karasica-viadukt, amely 318 méter hosszú, és a Karasica folyót, valamint a Pélmonostor-Magyarbóly vasutat íveli át.

A munkálatok befejeztével az útszakasz műszaki ellenőrzésen esik át, ezután átadják a forgalomnak.

A magyarországi autópálya-szakaszt (M6) a horvát határig már tavaly befejezték. A horvát szakasz megépítésével Eszékről Budapestre most kevesebb, mint két óra alatt lehet majd eljutni, amivel így a magyar főváros utazási időben közelebb kerül a kelet-szlavóniai városhoz, mint Zágráb - írta a lap.

Hozzátették ugyanakkor, hogy a vállalásokat teljes egészében csak a két ország teljesítette, Bosznia-Hercegovinában a munkálatok még javában váratnak magukra. A 325 kilométerből, amely a páneurópai folyosó boszniai szakaszán húzódik, eddig 138 kilométer autópálya épült meg, teljes egészében pedig 2030-ig fejeződhet be.

A terepviszonyok bonyolítják a boszniai autópálya-építést. A dél-boszniai Prenj hegységen átvezető alagút kivitelezése pedig műszakilag a legnagyobb kihívás lesz az országban. A 10,45 kilométer hosszú járat a különböző összeköttetésekkel együtt eléri majd a 12 kilométert, amellyel Európa kilencedik leghosszabb közúti alagútjává válik - hangsúlyozta a lap.

Horvátország húsz évvel ezelőtt, 2005-ben kezdte meg a korridor 5C építését.

Az első néhány kilométeres szakaszt Gyakovó (Dakovo) és Sredanci között 2007-ben adták át a forgalomnak, két évvel később pedig elkészült a Gyakovó-Eszék autópályaszakasz is. Sredancit a boszniai határral összekötő szakaszt 2015-ben adták át, a Száva folyót átívelő híd nélkül; a Svilaj-híd 2021-ben készült el.

2022-ben az Eszék-Pélmonostor közötti, 24,5 kilométer hosszú autópályaszakaszt is átadták a forgalomnak. Ezen a szakaszon épült meg a Dráva-híd is, amely 2507 méter hosszúságával Horvátország leghosszabb hídja.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×