2025-ben paradigmaváltást hajt végre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adóellenőrzésekben. Ehhez idén már egy új jogintézmény, az adategyeztetési eljárás is a hatóság rendelkezésére áll. Az adóhivatal idei ellenőrzési stratégiája az adatvagyon hatékony felhasználására, az ellenőrzési tapasztalatok beépítésére és az adózói életutak nyomon követésére alapoz. A NAV elnöke az InfoRádióban elmondta: a jogkövető adózókat továbbra is támogató eljárással segítik, de azoknál az eseteknél, amelyeknél felmerül a visszaélés gyanúja, a korábbinál korszerűbb eszközökkel lép fel az adóhatóság.

Vágujhelyi Ferenc kiemelte: az adategyeztetési eljárás bevezetésével egy radikális változás lépett életbe. Tájékoztatása szerint egész Európában a NAV gyűjti be az adózóktól a legtöbb tranzakciószintű adatot, amelyek egyebek mellett az alábbiak:

• online pénztárgépek,
• online számlák,
• a közúti árutovábbítási és árufuvarozási rendszer,
• az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR),
• a 0,8-as bevallás M-lapos adatai,
• foglalkoztatási adatok.

A NAV elnöke hozzátette: mivel ennyiféle adat áll a rendelkezésükre, könnyen és hatékonyan tudják ellenőrizni, hogy konzisztensek-e azok, továbbá azt is, hogy a bevallásnál megfeleltek-e az adózók az előírásoknak. „Ha pedig valaki nem adott be bevallást, akkor nem rendelünk el utólagos revíziót vagy támogató eljárást, hanem

értesítjük a kockázatot mutató adatokról az adózót, hogy saját maga értékelje azokat, és ha egyetért azzal, hogy inkonzisztensek, akkor maga javíthatja ki a bevallást vagy pótolhatja az esetleges mulasztásokat”

– magyarázta Vágujhelyi Ferenc.

Az adóhatóság elnöke szerint bár ez a jogintézmény idén került a NAV eszköztárába, a tapasztalatok eddig nagyon kedvezőek. A bevezetés után rögzített első adatok alapján az érintett adózók több mint 90 százaléka azonnal beadja a javító vagy az önrevíziós bevallását, illetve kijavítja a hibákat. Vágujhelyi Ferenc arra számít, hogy ez a partneri viszony jelentősen megjavítja a NAV kapcsolatait a gazdálkodókkal, növeli a bizalmat, továbbá az is nagy előnye, hogy ingyenes konzultációs szolgáltatást biztosít, valamint a szabályos gazdálkodás feltételeit is hatékonyabban teremti meg a gazdálkodók számára.

Az adóhatóság elnöke elmondta: az eddig is kiemelt figyelemmel kísért kockázatos ágazatok – így például az építőipar, a személy- és vagyonvédelem, a zöldség- és gyümölcskereskedelem – mellett ellenőrzéseik fókuszában lesznek a rendszeresen importáló cégek, a külföldi vagy belföldi webhelyen értékesítők, illetve ezen platformok üzemeltetői is.