"Éves átlagban 2,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az eurózónában, a maginfláció pedig 2,9 százalékos volt" – mondta az InfoRádióban Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője. A szakértő felidézte azt is, hogy az eurózónában 2023-ban indult el egy meglehetősen markáns dezinflációs folyamat, és 2024 nagy részében kicsivel 2 százalék felett volt éves szinten a fogyasztói árak növekedési üteme. Tavaly az energiaárak alakulása is legtöbbször a dezinflációt segítette, az élelmiszer-infláció is viszonylag mérsékelt volt, az inflációhoz leginkább a szolgáltatások drágulása járult hozzá. A vezető elemző elmondta,

a 2024-es adatok vegyesen alakultak az egyes országokban attól függően, hogy a dezinflációs trend, illetve a negyedik negyedévi emelkedő inflációs trend melyik szakaszán tartózkodott az adott ország.

"Belgiumban és Németországban például viszonylag magas volt az infláció, ahogyan Horvátországban is elég jelentősen növekedtek a fogyasztói árak, ami talán nem is olyan nagy meglepetés, tekintve, hogy Horvátország az eurózónán belül egy feltörekvő gazdaságnak számít" – magyarázta Nyeste Orsolya. Ezzel szemben aránylag mérsékelt infláció volt tapasztalható Ausztriában, Olaszországban, illetve Szlovéniában.

A belga inflációs ráta az év nagy részében 4 százalék körül mozgott, Németországban 2,5-3 százalék között, Horvátországban 3-4,5 százalék környékén. Az alacsonyabb inflációt tapasztaló országok közül például Olaszország esetén a mutató az év nagy részében az eurózóna 2 százalékos célja alatt maradt, 1-1,5 százalék körül, hasonlóan Szlovéniához.

A régiós országok közül Szlovénián kívül Horvátország és Szlovákia tagja a monetáris uniónak, mindkét országban kicsit magasabb lett az infláció, mint az uniós átlag, de Nyeste Orsolya kiemelte, hogy a feltörekvő gazdaságokban természetes jelenség, hogy az árkonvergencia folytatódik, és emiatt magasabbak az inflációs mutatók.