Ahogy arról az Infostart is beszámolt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2024 októberében éves alapon 3,2 százalékot ért el az infláció mértéke, havi alapon pedig minimális (0,1 százalékos) elmozdulást mutatott. Az élelmiszerek ára ugyanakkor tavaly októberhez képest 4,5 százalékkal nőtt.

A Gránit Alapkezelő vezető elemzője a legfrissebb inflációs adattal kapcsolatban azt mondta az InfoRádióban, hogy a vártnál kedvezőbb szám jött ki, hiszen az előzetes piaci konszenzus szerint 3,5 százalékos inflációt jeleztek előre az elemzők októberre. Mint fogalmazott, a „meglepetésszámba menő” adat elsősorban azzal magyarázható, hogy havi alapon 0,9 százalékos árcsökkenés történt a különböző szolgáltatásoknál. „Erre szerintem senki sem számított.

Főleg a telefonos- és internetszolgáltatások árának csökkenése vitte lejjebb az árakat”

– tette hozzá Regős Gábor.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az élelmiszerek átlagosan 0,7 százalékkal drágultak szeptemberhez képest, és ebben a termékcsoportban az első őszi hónapban éves alapon még 3,7 százalék volt az infláció. A közgazdász kiemelte, hogy volt jó néhány olyan termék, amelyeknél elég komoly mértékű drágulás volt 2023 októberéhez viszonyítva. Külön megemlítette a lisztet (38,9 százalék), a tejet (16,8 százalék), a gyümölcs- és zöldséglét (12,1 százalék), valamint az étolajat (9,9 százalék). Ugyanakkor a háztartási energia 4,8, ezen belül a vezetékes gáz 9,5, míg az elektromos energia 0,7 százalékkal lett olcsóbb egy év alatt, de a szakértő megjegyezte, hogy „ebben részben az összetételhatás is érvényesül”.

Regős Gábor kitért a tartós fogyasztási cikkekre is, melyekért tavaly októberhez képest 0,3 százalékkal kell kevesebbet fizetni idehaza, amiben megítélése szerint szerepet játszik az is, hogy a kereslet nem túl magas. A számok alapján megállapítható, hogy mindazok, akiknek a teljes fogyasztói kosarában nagyobb tételt jelentenek az élelmiszerek, kevésbé érzékelik az elemzők által kedvezőnek nevezett októberi inflációs adat hatásait. A közgazdász azt mondta, az átlaghoz képest természetesen mindig lesznek eltérések, „egyszer felfelé, egyszer lefelé”. Emlékeztetett, hogy augusztusban például éves alapon 2,4 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak, az infláció pedig 3,4 százalék volt.

„Reprezentatív fogyasztó nem létezik, mindig egy átlagszámot közöl a KSH.

Az alacsonyabb jövedelműeket általában jobban sújtja az élelmiszerek drágulása, most azonban némileg kiegyensúlyozottabb a helyzet.

Emlékezhetünk, hogy két-három évvel ezelőtt jóval magasabb volt az infláció, és akkoriban sokkal markánsabb volt az élelmiszerek drágulása is, ami nagy problémákat jelentett” – fejtegette Regős Gábor.

Kiemelte, hogy most már egyértelműen megfigyelhető az idei aszály hatása, és arra lehetett számítani előzetesen is, hogy ez felfelé húzza majd az élelmiszerárakat.

A Gránit Alapkezelő vezető elemzője szerint a következő hónapokban „vélhetően felfelé fog mozdulni az infláció”, ugyanakkor hozzátette: „nem várható drasztikus, brutálisan magas‚ áremelkedés”. Hangsúlyozta: továbbra is a bázishatás és a forintárfolyam befolyásolja leginkább az infláció mértékét, de nemcsak az euróval, hanem a dollárral való összevetés is, elég csak az olaj hordónkénti világpiaci árára gondolni, amely döntően meghatározza az üzemanyagok árát. Regős Gábor elmondta: bár utóbbi csak körülbelül 6 százalékos súllyal szerepel az inflációban, a közvetett hatások viszont megjelennek az adatokban. „Ha az üzemanyag drágul, akkor előbb-utóbb más termékek ára is emelkedni fog, a további importtermékről nem is beszélve. A 2024-es év egészére 3,7-3,8 százalék körüli inflációt várunk” – összegzett a közgazdász.