A nemzetközi hitelminősítő a péntek éjjel Londonban bejelentett osztályzati megerősítéssel együtt érvényben hagyta a minősítés stabil kilátását is.

A magyar szuverén osztályzatot a másik két globális hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Moody's Ratings is a befektetési kategóriában, de az S&P osztályzatánál eggyel jobb, "BBB/Baa2" fokozaton tartja nyilván. A Fitch magyar osztályzatának kilátása negatív, az S&P és a Moody's azonban egyaránt stabil kilátással tartja nyilván Magyarországot.

Az S&P Global Ratings a pénteki osztályzati megerősítéshez fűzött indoklásában kiemeli: a besorolás stabil kilátása tükrözi azt a várakozását, hogy a magyar gazdaság kilábalása, a folytatódó dezinfláció és a hitelköltségek stabilizálódása középtávon segíti a kormány költségvetési konszolidációs erőfeszítéseit, lehetővé téve a hazai össztermékhez (GDP) mért államadósság-ráta stabilizálódását is.

Az S&P előrejelzése szerint a GDP-arányos magyar államháztartási hiány 2025-től csökkenésnek indul, és a 2027-ig terjedő időszakban évente átlagosan 3,7 százalék lesz.

A cég ehhez a prognózisához a reálgazdasági kilátások erősödését és az idei évre előirányzott aktív - a hazai össztermék hozzávetőleg 1,3 százalékának megfelelő - konszolidációs intézkedéseket vette számításba.

A hitelminősítő ugyanakkor hangsúlyozza azt is, hogy a hazai össztermék arányában mért magyar államadósság-ráta a legmagasabbak között van térségi összehasonlításban. A cég közölte: előrejelzése szerint a GDP-arányos államadósság az idén 74,6 százalék lesz, és a 2025-2027 közötti időszakban a kamatkiadások a költségvetési bevételek átlagosan 9 százalékának felelnek majd meg.

Az S&P alapeseti várakozása ugyanakkor az, hogy az infláció továbbra is lefelé tartó pályán marad, a folyómérleg-egyenleg pedig mérsékelt többleteket mutat majd.

Mindez lehetővé teszi, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) óvatos lépésekkel normalizálja monetáris politikáját - áll a hitelminősítő elemzésében.

Az S&P Global Ratings közölte: az idei évre 1,6 százalékos, jövőre azonban már 3 százalék körüli ütemre gyorsuló reálnövekedést vár a magyar gazdaságban, tekintettel arra, hogy várhatóan a beruházások bővülési üteme és a külső kereslet is élénkül, mindemellett a hazai magánszektor is "kitartóan fogyaszt".

Jövőre az erősödő fogyasztói bizalom, valamint a magyar háztartások eddig visszatartott, magas szintű megtakarításai is hajtóerőt adnak a növekedési lendületnek, és ehhez hozzájárul a monetáris enyhítési ciklus is. A kormány konszolidációs erőfeszítéseiből eredő költségvetési visszahúzó erő mindezt csak részben ellentételezi - fogalmaz pénteki elemzésében az S&P.

A cég szerint ugyanakkor a növekedési kilátást valamelyest bizonytalanná teszi, hogy a nyitott, a kereskedelmi folyamatoktól intenzíven függő magyar gazdaság fogékony a külső fejleményekre, köztük a kulcsfontosságú kereskedelmi partnernek számító német gazdaság növekedési teljesítményére, valamint a geopolitikai feszültségek bármilyen esetleges átgyűrűző importköltség-hatásaira.

Emellett Magyarország és az EU kapcsolatrendszerében mutatkozó feszültségek az uniós finanszírozások késedelméhez vezethetnek, egyes finanszírozások el is maradhatnak - vélekedik a hitelminősítő.

Az S&P hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az EU a 2021-2027-es időszakra 12,2 milliárd euró - a magyar hazai össztermék hozzávetőleg 6 százalékának megfelelő - folyósítást szabadított fel, ráadásul a közvetlen külföldi tőkebefektetések is várhatóan élénkülnek az elektromos járműveket gyártó szektorban zajló jelentős beruházások révén.

Jutott egy jó hír a hétvégére

– kommentálta Facebook-bejegyzésében a fentieket Varga Mihály. A pénzügyminiszter videós üzenetében – egyebek mellett emlékeztet: az elmúlt időszakban az orosz–ukrán háború kitörése óta közel húsz esetben készült hitelminősítői jelentés Magyarországról, mindegyik megállapította, hogy a magyar gazdaság válságálló, a növekedés feltételei adottak, és befektetésre ajánlott kategóriában van.

„Fontos eredmény tehát, hogy a hitelminősítők döntései, mérései után a magyar gazdaság idén és jövőre már visszaáll arra a tartós növekedési ahol a Covidot megelőzően volt” – szögezi le a tárcavezető.