Idén szeptemberben 234 milliárd forintos többletet hozott össze a költségvetés. Az elemző szerint nem szokatlan a többlet az év kilencedik hónapjában, azonban ez magas szufficitnak tekinthető a költségvetésben, ugyanis az elmúlt 23 évben ez volt a második legmagasabb szeptemberi egyenleg.

Hogy minek köszönhető, és segíti-e egy ilyen adat a költségvetést, hogy teljesüljön a hiánycél, arról Csiki Gergely, a Portfolio elemzője az InfoRádióban azt mondta, most a kormány amellett érvel, hogy teljesíthető a cél, a 4,5 százalékos idei költségvetési - eredményszemléletű - hiánycél nincs veszélyben annak ellenére, hogy a pénzforgalmi hiányt egyébként megemelte a kormány nemrégiben.

"Sem a nyugellátás, sem a gyógyító-megelőző kassza nem nőtt látványosan szeptemberben tavaly szeptemberhez képest. Amit viszont ki kellett gazdálkodnia az államnak, az a kamatkiadás. Idén csak szeptemberben majdnem 200 milliárd forint volt, ami 43 százalékos növekményt jelent tavaly szeptemberhez képest, viszont cserébe az uniós programok egyenlege javította a költségvetés teljes egyenlegét, ugyanis itt jelentős összeg érkezett be: 243 milliárd forint. Ez duplázódásnak tekinthető. És közben szeptemberben csak 65 milliárd forint értékű, uniós programokkal kapcsolatos kiadás teljesült a költségvetésben, tavaly ugyanezzel 178 milliárd forintos kiadás valósult meg" – ecsetelte Csiki Gergely.

Az uniós programok egyenlege idén majdnem 180 milliárd forintot javított a költségvetés helyzetén, míg tavaly ugyanez 60 milliárd forinttal rontotta az egyenleget, tehát ez fontos egyedi magyarázó tényező az elemző szerint.

Hogy kell-e attól tartani, hogy ennek a kedvező adatnak az ismeretében "elengedi a kormány a gyeplőt", hiszen szükség van a gazdaság élénkítésére, arról azt mondta, ez a következő hetekben eldőlhet, de hatása inkább a 2025-ös költségvetésre lehet inkább.

"Az idei költségvetés az utolsó néhány hétben dőlhet el, hogy pontosan hol is fejezi be a teljes évet, ennek pedig az a függvénye, hogy a kormány az év utolsó hetében milyen egyedi kiadásnövelő intézkedéseket hoz, ez nem is inkább beruházásösztönzéssel, -növekménnyel fog összefüggni, inkább egyedi kiadásokról szokott ilyenkor szó lenni. Az év utolsó szakaszában már érdemi növekedésösztönzést nem tud gyakorolni a kormány ilyen intézkedésekkel" – mondta Csiki Gergely.