Az emelés csak az adott évi inflációtól függ, más tényező - mindenekelőtt az országos nettó keresetek alakulása - a nyugdíjemelés mértékét nem befolyásolja. Emiatt a nyugdíjasok relatív elszegényedése minden olyan évben elkerülhetetlen, amikor az országos nettó átlagkereset növekedése nagyobb, mint az inflációé - olvasható az írásban amlyet a hrportal.hu is átvett.

A nyugdíjak keresetektől való leszakadása - a nyugdíjasok relatív elszegényedése - minden olyan évben nő, amikor a keresetek gyorsabban nőnek, mint az infláció.

Ilyen például az idei év is (a várható keresetnövekedés 10 százalék körüli mértéke a duplája az infláció éves szinten 5 százalék körül várható mértékének).

Idén a KSH legutóbbi (2024. augusztus 8-án közzétett) inflációs gyorstájékoztatója szerint 2023. júliusához viszonyítva az általános és a nyugdíjas infláció egyaránt "mindössze" 4,1 százalékos volt - vagyis az év eleji 6 százalékos nyugdíjemelés bőven elegendő az áremelkedés fedezetére.

Az átlagszámok azonban mást mutatnak. A nyugdíjas vásárló a boltban ugyanis egyáltalán nem 4,1 százalékos áremelkedéssel, hanem sokkal magasabb árakkal kénytelen szembesülni.

Egyetlen év alatt, 2023. júliusához viszonyítva

• a cukor 46,3%-kal,
• a liszt 12,4%-kal,
• a sertéshús 10,7%-kal,
• az étolaj 6,5%-kal,
• a tej 4,8%-kal

lett drágább.

Szóval mire lesz elég a januári 6%-os emelés? - teszik fel a kérést? Az átlagadat szerint (egyelőre 4,1 százalék a mért infláció) még jól is járnak a nyugdíjasok idén a 6 százalékos emeléssel. Ezért novemberben nem várható korrekciós nyugdíjemelés.

A legközelebbi nyugdíjemelés csak 2025. január 1-jétől várható.

Mindehhez érdemes felidézni Botos Katalin, az Antall-kormány miniszterének Felsőörsön, egy konferencián elmondott szavait. Szerinte úgy lehetne korrigálni a nyugdíjakat, hogy jó irányú ösztönzést kellene adni a képzett gyermekekhez köthető nyugdíj-csatorna. Csak a tanult- és természetesen itthon maradó - ifjúság oldja meg a problémát, hosszabb távon.

"Ez nem rasszizmus, ez a modern idők követelménye! Világos, hogy ehhez a leszakadó társadalmi rétegek extra segítsége is szükséges" - tette még hozzá augusztus 18-án elmondott előadásában.

A problémát ott látja, hogy a kormányzat csak a hagyományos parametrikus változásokban gondolkodik: a kötelező nyugdíjkorhatár emelésében. Más kérdés, hogy a járulékcsökkentéssel egy lehetőséget az egyensúlyra már „kilőttek”; emelni politikailag nagyon nehéz lenne.