eur:
401.18
usd:
365.84
bux:
0
2024. október 7. hétfő Amália
Ten Thousand Euro In Stack Against Euro Banknotes Background
Nyitókép: Elena Popova/Getty Images

Átalakítaná az EU a kohéziós politikát, Magyarország rosszul is járhat az egyik forgatókönyvvel

A kohéziós politika jövője is napirendre kerül a magyar uniós elnökség alatt. A jelenlegi problémákról, illetve a megoldási javaslatokról Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa beszélt az InfoRádióban.

Egyelőre tanácskozások és érdemi viták folynak a kohéziós politika jövőjéről, amelynek problémáit minden tagország ismeri – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa. A gondokat öt nagy kategóriába lehet sorolni.

Az elsődleges Máthé Réka Zsuzsánna összegzése szerint az, hogy a legalacsonyabb fejlettségű régiók tudják legkevésbé kihasználni azokat az uniós alapokat, amelyek célja épp e régiók felzárkóztatása lenne. Ehhez kötődő probléma, hogy a háztartásokat vizsgálva a lakosok többségének ugyan előnye származik a jövedelmek és a munkahelyek kohéziójából, de a magasan képzettek és a magasabb jövedelemmel rendelkezők jobban járnak, mint a kevésbé képzettek. Ehhez hozzájárul még az is, hogy az egyes befektetések leginkább rövid távon képesek javítani az egy-egy térség gazdasági és társadalmi jólétét mérő különböző mutatókon. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi kohéziós politikák nem egy fenntartható fejlődés irányába visznek, ugyanis ha az egyes programok leállnak, a fejlődés is visszaesik. Szorosan kapcsolódik ehhez továbbá, hogy a tagállamok között bár csökkennek a különböző fejlettségi különbségek, nagyon gyakori, hogy az egyes országok régiói közötti eltérések növekednek, holott a kohéziós politika elsődleges célja az lenne, hogy a kevésbé fejlett régiókat felzárkóztassák.

Az Európai Bizottság elképzelése szerint (ebben nem lehet különösebb irányváltásra számítani a most kezdődött ciklusban sem) az egyik megoldás a centralizáció lenne. Ez a szakértő szerint azt jelenti, hogy nem a tagállamokhoz kötnék a különböző kohéziós források kifizetését, hanem

valamilyen módon közvetlenül az Európai Bizottság felügyelné ezeknek a forrásoknak a kifizetését, felhasználását, elköltését.

Egy másik elképzelés pedig az – ami a német pénzügyminiszter szívéhez is közelebb áll –, hogy összességében csökkenteni kellene ezeket a forrásokat, illetve az egyes alapok pénzeit teljesen másként kellene felhasználni. A 2014-2020-as ciklusban ugyanis a tagállamok átlagban csak 52,5 százalékban tudták felhasználni a kohéziós forrásokat – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

Máthé Réka Zsuzsánna szerint ugyanakkor jelentős eltérések vannak a kohéziós források felhasználásában az egyes országokban és régiókban. Például Olaszország, Spanyolország, Görögország egyes régiói, Horvátország, Szlovákia, Málta vagy Bulgária átlagon aluli kifizetési mutatókkal rendelkeznek – épp olyan országok, amelyeknél nem gondolnánk, hogy nehezükre esne olyan programokat véghezvinni, amelyek finanszírozása ezen forrásokból megoldható. Ugyanakkor néhány kisebb ország, mint Magyarország, Románia vagy Csehország, sokkal eredményesebben tudja felhasználni a rendelkezésre álló pénzeket, így ezek a régiók a változás vesztesei lennének.

Magyarországra és más tagállamokra is igaz, hogy az egyes tagállamokon belüli régiók közti különbségek növekszenek. Szinte mindenhol a főváros és annak agglomerációja fejlődik a legjobban, és egyes vidéki régiók jóval kevésbé. Ennek, mint Máthé Réka Zsuzsanna elmondta, számos oka van, és többnyire mindenhol ugyanaz:

  • nincsenek olyan erős helyi önkormányzati struktúrák, amelyekk egy programot képesek alaposan, jól végiggondolva megtervezni, vagy nincs meg a régióban az ennek megvalósítására a megfelelő humán erőforrás.
  • a kohéziós alapokat úgy használják fel, hogy csak néhány vállalkozás nyer velük, csak az ő érdekeiket szolgálja, és nem "csorog le" a kohéziós források haszna a különböző társadalmi szintekre. Ezzel lényegében a kohéziós pénz elpazarlódik.
  • nem versenyképes iparágakat támogatnak az uniós pénzből. Ilyenkor lehet azt látni, hogy a program végeztével az adott iparág vagy cég már nem képes teljesíteni. Ez azért történik, mert igazán sosem volt versenyképes, de nem is volt rákényszerítve.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Máris itt az első parlamenti "B-hét"

Napirend előtti felszólalásokkal, kérdésekkel és azonnali kérdésekkel folytatja a munkát hétfőn az Országgyűlés, a törvényhozás bizottságai pedig kedden és szerdán minisztereket hallgatnak meg.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.07. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
Libanon fővárosát bombázta az izraeli légierő, kétállami megoldást sürget az európai hatalom – Híreink a közel-keleti konfliktusról hétfőn

Libanon fővárosát bombázta az izraeli légierő, kétállami megoldást sürget az európai hatalom – Híreink a közel-keleti konfliktusról hétfőn

A libanoni főváros, Bejrút déli külvárosait az éjszaka folyamán és vasárnap kora reggel példátlanul súlyos izraeli légitámadások érték. Ez volt a legintenzívebb bombázás azóta, hogy Izrael a múlt hónapban felpörgette az Irán által támogatott Hezbollah csoport elleni hadjáratát. A brit miniszterelnök szerint a közel-keleti konfliktus egyetlen életképes rendezési módja a kétállami megoldás, mert csak ez törheti meg az erőszak ördögi körét. Keir Starmer egyúttal azt is leszögezte: az Izrael ellen minap végrehajtott iráni rakétatámadás veszélyes fordulópontot jelent.  Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legfrissebb aktualitásaival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×