A tájékoztatás szerint a nemzeti bankra hivatkozó tavaly szeptemberi adathalász támadások után újabb telefonos csalási kampány zajlik a jegybank telefonszámaival visszaélve, az MNB ügyfélszolgálatán csak az elmúlt egy hét alatt 14 ügyfél jelzett emiatt.

A bűnözők az MNB egyes telefonszámait másolják le, és így hívnak fel magánszemélyeket. Valamelyik kereskedelmi bank ügyfélszolgálataként, vagy magának az MNB-nek a nevében jelentkeznek, mivel állításuk szerint gyanús tranzakciót észleltek az ügyfél számláján vagy bankkártyájánál. Konkrét, ám valójában nem létező személyeket is megneveznek, akik kibercsalókként épp támadják az ügyfelet.

A csalók az állítólagos támadás elhárítására állításuk szerint biztonságba helyeznék az áldozatok pénzét.

Ehhez bizalmas banki adatokat, például bankkártyaszámot, cvc kódot, PIN kódot, internet- vagy mobilbanki jelszavakat és megerősítő kódokat kérnek el, vagy megpróbálják rávenni az áldozatot, hogy utalja át biztonságosnak nevezett, de valójában a csalók által kezelt számlára a pénzét. Más esetekben vírusirtót, de valójában az ügyfél számítógépéhez és banki alkalmazásához távoli hozzáférést biztosító kémprogramot töltetnének le velük - ismertette az MNB.

Ha állítólagosan kereskedelmi banktól jött a hívás, és az ügyfél esetleg visszahívja a csalókat, azt tapasztalhatja, hogy a telefonszám valódi tulajdonosa, az MNB jelentkezik. A telefonbeszélgetéses csalások a személyes kontaktus miatt jóval hihetőbbnek tűnhetnek, mint az e-mail-es vagy sms alapú adathalász támadások, ráadásul olyanokat is elérnek, akik nem használnak internet- vagy mobilbankot. A jegybank közleményében kiemelte:

sem az MNB, sem a kereskedelmi bankok nem kérik el soha az ügyfelektől telefonon vagy elektronikus úton azok bizalmas, a banki rendszerbe történő belépésre szolgáló adatait.

Ilyen telefonhívásnál érdemes pontosító kérdéseket feltenni, gyanú esetén megszakítani a kapcsolatot és az ismert, az adott bank honlapján is feltüntetett banki ügyfélszolgálati telefonszámon, illetve az MNB ügyfélszolgálatán érdeklődni. Azonnali gyanúra adhat okot, ha a telefonáló állítólag állami hatóságnál, intézménynél vagy bűnüldöző szerveknél dolgozik, mégis fenyegető hangnemet használ, ha az ügyfél bizalmatlan vagy nem hisz neki.

Ha egy ügyfél mégis küldött pénzt a csalóknak, átadta adatait vagy letöltött egy kémprogramot, érdemes azt haladéktalanul bejelenteni a bankjának és a rendőrségnek - tanácsolja a jegybank. Ha az MNB a nevével való visszaélés kapcsán károsultakról szerez tudomást, minden esetben maga is büntetőfeljelentést tesz a nyomozó hatóságnál.