Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a SGH Warsaw School of Economics a Gazdasági és energetikai kihívások háborúk és globális turbulenciák idején címmel rendezett konferenciát, ahol a résztvevők egyebek mellett megvitatták a gazdasági kihívások és az energetikai nehézségek témáját.

Az elhangzottakat értékelve Pásztor Szabolcs az InfoRádióban kiemelte: bizonyos gazdasági és energetikai kihívásokra nem lehet felkészülni, ahogy a pandémiára sem. Ennek ellenére

a kelet-közép-európai régió, azon belül Lengyelország, illetve Magyarország összességében jól vizsgázott a háborúk és globális turbulenciák idején,

sikeresen elkerülve a nagy és mély, tartós recessziót – tette hozzá az Oeconomus kutatási igazgatója, rámutatva: a munkaerőpiac például hozzá tudott járulni a gazdaság növekedéséhez, újraindulásához vagy a recesszió elkerüléséhez.

Ami az energia területét illeti, első körben ugyan megrázta a válság Magyarországot és Lengyelországot, de jelentős átalakulások indultak el, és a diverzifikáció irányába tényleges lépések történtek – hívta fel a figyelmet, megjegyezve: vannak megörökölt struktúrák, és a függést egyik napról a másikra nem lehet levetkőzni, elindult azonban egy kedvező folyamat, és ezt mind Magyarországon, mind Lengyelországon igyekeznek katalizálni.

Mint mondta, mára egyértelművé vált, hogy új csatornákat nyitni, új technológiákat meghonosítani rövid távon is lehetséges, csak ennek nagy a költségigénye, ezért az átmeneti időszakot érdemes úgy menedzselni, hogy az a vállalatok, az ipar és a háztartások számára ne jelentsen „megrázkódtatást”. Magyarán, hogy ne növekedjék meg az energia ára drasztikusan, fenntarthatatlan mértékben, ami tulajdonképpen a legnagyobb kihívást jelenti – magyarázta.

Szerinte a két ország esetében már láthatók a lehetséges alternatívák, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy még nagyobb fokú legyen a diverzifikáció az energetika területén, csökkentve a függőséget,

a kérdés tehát inkább az, hogy hogyan sikerül majd alakítani az átmeneti időszakot.

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az orosz–ukrán háborún felül milyen lehetséges kockázatokkal kell számolnia a kelet-európai országoknak az energetikai piacon, Pásztor Szabolcs kifejtette: gyakran szóba kerül, hogy Ukrajnából kevesebb gáz érkezhet, illetve a tranzitdíjak is változhatnak, miközben orosz részről szerződéses teljesítési kötelezettség van a gázszállításra. „Nagyon szűk keresztmetszetnek” nevezte, hogy évtizedeken keresztül kialakultak a keleti irányú függést szolgáló struktúrák, és ennek a megváltoztatása óriási költségekkel jár.

„Mi, magyarok gondolhatunk a százhalombattai olajfinomítóra, amely az Ural típusú kőolaj feldolgozására, finomítására rendezkedett be. Ezt átállítani Brent típusú olajra időigényes és rendkívül költséges folyamat. Ez része lehet az energiastruktúra átalakításának, csak nyilván az átmeneti időszakot kell menedzselni, hatékonyan alakítani” – fogalmazott az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.