Infostart.hu
eur:
382.18
usd:
327.96
bux:
109218.56
2025. december 5. péntek Vilma
Nyitókép: Pexels.com

Áramexportőr szerepre készül Magyarország

Erről Lantos Csaba energiaügyi miniszter tett bejelentést kedden. Kulcsa lehet a napenergiapark fejlődése és Paks 2 átadása.

A már meglévő és a tervezett napelemparkok, valamint a paksi atomerőmű termelésével Magyarország elektromos áramot exportálhat a jelenlegi importfüggőség helyett - mondta az energiaügyi miniszter kedden, az energetikai fórumsorozat kisvárdai állomásán.

Lantos Csaba kifejtette: Magyarország még árambehozatalra szorul, a felhasznált villamos energia 25-26 százaléka import. Nagyon erőteljesen bővült ugyanakkor az elmúlt néhány évben a hazai napelempark, a legfrissebb adatok szerint már 6100 megawatt teljesítményű napelempark létesült, ennek mintegy 60 százaléka ipari, 40 százaléka háztartási - mutatott rá. Hozzátette: napos idő esetén ezek a létesítmények biztosítani tudják az ország teljes áramfogyasztását, míg korábban sosem fordult elő, hogy Magyarország képes volt előállítani a saját áramszükségletét.

A meglévő napelempark mellett még 5500 megawattnyi ipari méretű létesítményre kértek engedélyt, így a várakozások szerint 5-6 éven belül 12 ezer megawatt teljesítményű napelempark lesz az országban, ami meghaladja a hazai áramfogyasztási igényt. Ha az új paksi blokkok üzembe állnak, illetve a jelenlegi atomerőmű üzemidejét meghosszabbítják, Magyarország nettó exportőr lehet - emelte ki a miniszter.

Jelezte ugyanakkor, hogy az esti-éjszakai időszakban is szükség van áramra, emellett a téli-nyári szezonális ingadozást is kezelni kell. Ebben lesz fontos szerepe az energiatárolóknak, ami új korszakot jelent majd - fogalmazott.

Lantos Csaba hangsúlyozta: a magyar energiapolitika fontos törekvése az ország energiaszuverenitásának erősítése.

A miniszter ismertette, hogy Magyarország 2010 óta jelentősen fejlesztette energetikai infrastruktúráját. Míg 2010-ben két földgázbetáplálási pont volt Magyarországon, ma a hét szomszédos országból hattal van nagy áteresztő-képességű, általában kétirányú összeköttetés - mondta.

Különösen fontosnak nevezte, hogy Magyarországnak öt nagy földgáztárolója van, amelyekben összesen 6,5 milliárd köbméter földgáz tárolható, és a téli szezonra úgy készültek, hogy ezek teljesen fel voltak töltve. Az ország fogyasztása 8,5 milliárd köbméter, és tavaly növelték a belföldi kitermelést is, így szinte import nélkül is el lehet látni az országot - közölte.

Lantos Csaba elmondta: a közeljövőben két energia-korszerűsítési pályázatot is kiírnak majd. Az egyiket kifejezetten az 1945 és 1990 között épült családi házakra, "Kádár-kockákra", ezek szigetelésére, nyílászáróik cseréjére és fűtésrendszerük korszerűsítésére. Emellett középületekre is kiírnak majd hasonló célok megvalósítására pályázatot - hívta fel a figyelmet.

Címlapról ajánljuk

A szuperkomputer nem bízik Lionel Messiben? Este sorsolás!

Pénteken, magyar idő szerint 18 órától rendezik a washingtoni John F. Kennedy Centerben a 2026-os labdarúgó-világbajnokság sorsolását. Az Opta elemző cég elkészítette esélylatolgatását: kiderült, matematikai képletek alapján mely válogatottak számítanak favoritnak. Ennek alapján (is) nagy biztonsággal megállapítható: európai vagy dél-amerikai győztest avatnak majd.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

A magyar gazdaság egyik nagy lehetősége, ha az egyetemeken és kutatóintézetekben születő tudományos eredményekre épülő innovatív technológiákat sikerrel viszik piacra deep tech vállalkozások. Ebben a műsorban kiderül, hogy mit takar ez az elnevezés és hogyan tudnak az élettudományi vagy AI-alapú fejlesztések áttörni a globális piacon. Szó volt arról is, hogy Magyarországon milyen oktatási és finanszírozási programok segítik a tudományos eredményekből kinövő technológiai cégeket, miért vonzza Magyarország a nemzetközi nagyvállalatok K+F központjait, milyen szerepe van az egyetemeknek ebben a folyamatban és miért fontos a KKV-k számára is, hogy innovatívvá váljanak. Vendégünk volt Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×