Infostart.hu
eur:
379.26
usd:
319.39
bux:
126964.02
2026. február 14. szombat Bálint, Valentin
Védőmaszkot viselő járókelők egy fővárosi üzlet előtt 2020. április 27-én. A fővárosi operatív törzs korábbi döntése értelmében a közösségi közlekedés járatai mellett ettől a naptól a budapesti üzletekben, boltokban, piacokon, bevásárlóközpontokban, valamint a taxikban is kötelező az arc eltakarása.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Reagált a Spar panaszaira az NGM

A Sparnak a magyar fogyasztók érdekeit kellene szem előtt tartania – véli a Nemzetgazdasági Minisztérium, visszautasítva a vállalat - a tárca szerint - valótlan állításait.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Spar osztrák áruházlánc a magyarországi különadó bevezetése miatt a múlt héten panaszt tett az Európai Uniónál, felszólítva Brüsszelt, hogy avatkozzon be a működését érintő „pusztító” hatások enyhítése érdekében A cégcsoport azt állította, hogy a magyar kormánya által 2022-ben bevezetett különadó („extraprofitadó”) diszkriminatív volt, és számos uniós jogszabályt sértett, többek között az áruk szabad mozgásával kapcsolatosakat.

A fentiekre reagálandó a a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében tudatta: a valótlan és rosszindulatú állításokkal szemben a kormány a családok és a rezsicsökkentés megvédése érdekében azokban a szektorokban – így többek közt a kiskereskedelemben, az energiaszektorban és bankszektorban – vezette be az extraprofitadókat, ahol azok keletkeztek. Ezekben az ágazatokban az energiaválság és azt kísérő, megugró infláció okán olyan extra jövedelmek képződtek, amiért az érintett vállalatok nem dolgoztak meg. A kormány ezeket az extraprofitokat elvonta, az így keletkező bevételek biztosítják a Rezsivédelmi Alap finanszírozását. A magyar kormány elvi álláspontja ugyanis az, hogy a háború, a káros szankciók és az energiaválság árát nem a magyar családoknak kell megfizetniük – teszik hozzá.

A Nemzetgazdasági Minisztérium hangsúlyozza, hogy a kiskereskedelmi különadót az Európai Unió Bírósága jogszerűnek nyilvánította. Ezzel szemben minden más állítás alaptalan.

A magas élelmiszer-infláció visszaszorítása érdekében a kormány bevezette az alapvető élelmiszerekre vonatkozó árstopot, majd a kötelező akciózásról és az online árfigyelő rendszer elindításáról döntött. A célzott kormányzati intézkedések eredményesnek és hatékonynak bizonyultak, az előző évhez képest 2024 februárjára az infláció 3,7 százalékra, ezen belül az élelmiszer-infláció pedig 2,2 százalékra csökkent. A Spar – kommunikációja alapján – ezekkel a kormányzati intézkedésekkel nem ért egyet. Ez a magatartás szemben áll a magyar fogyasztók érdekeivel – fogalmaz az NGM

A Nemzetgazdasági Minisztérium kiemeli, hogy a kormányt érintő támadások hátterében nem a SPAR által megfogalmazott intézkedések állnak, annak valós oka az érintett kiskereskedelmi vállalat veszteséges gazdasági helyzete. A Spar Magyarország Kft. működése ugyanis nem hatékony, mivel piaci versenytársaihoz képest magasabb költségszerkezettel rendelkezik, emellett a piaci és az árversenyben is alulmarad. Ahelyett, hogy hatékonyságát és versenyképességét megerősítő lépéseket tenne, továbbá beszállna a piaci árversenybe, kétségbeesésében alaptalan álhíreket terjeszt – teszik hozzá.

A magyar piacon csak olyan vállalkozások maradhatnak, amelyek jogkövető magatartásuk mellett figyelembe veszik a hazai fogyasztók érdekeit, azaz jó minőségű és jó áron elérhető termékeket kínálnak a magyar családok számára – zárul a tárca közleménye.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.16. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
31,5-szeres ugrás a kormány által támogatott beruházásoknál, az akkugyárakhoz mentek a százmilliárdok

31,5-szeres ugrás a kormány által támogatott beruházásoknál, az akkugyárakhoz mentek a százmilliárdok

Tavaly látványosan visszatért a nagy volumenű iparpolitikai támogatások korszaka a szerény 2024-es év után. Az egyedi kormánydöntésekkel megítélt ösztönzőknél a hangsúly még inkább a tőkeigényes feldolgozóipari beruházások felé tolódott, különösen az e-mobilitási–akkumulátoros értéklánc körül koncentrálódva. Eközben a százalékos támogatási arányok összességében mérséklődnek. A munkahelyteremtés továbbra is része a narratívának, ám a támogatási logika mindinkább stratégiai kapacitásépítésről, beszállítói pozíciókról és technológiai jelenlétről szól a 2025-ös szerződések alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×