eur:
410.9
usd:
392.19
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Csaba László közgazdász beszél Thomas Piketty A tőke a 21. században című könyve magyar nyelvű kiadásának bemutatóján Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában 2015. április 22-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Csaba László az Arénában: már a 2,5 százalékos gazdasági növekedés is szép teljesítmény lenne

Tényleges recesszió és csökkenő, de magas infláció jellemezte a magyar gazdaságot 2023-ban – így összegzett Csaba László közgazdász, akadémikus az InfoRádió Aréna című műsorában. 2024-ben a kormány által vártnál jóval szerényebb növekedésre lát esélyt, ennek tényezőiről is beszélt. Helyeselte ugyanakkor, hogy a kormány végül mégis felveszi a helyreállítási hitelt.

Csaba László közgazdász úgy véli, 2023-ban a magyar gazdaság nem technikai, hanem valóságos recesszióba került.

"Nem számítási okokból történt visszaesés, hanem visszaesett a magyar gazdaság, benne a kereslet. Ez egy nagyon fontos eleme annak a sajátosságnak, hogy – miközben Európában most már csak a második legmagasabb az inflációs rátánk, az lefelé mozdult – ha nincs kereslet, nem lehet eladni, nem lehet árat emelni. Ilyen egyszerű. A szám, amit pedig az inflációról szoktak mondani, az az előző év azonos hónapjához viszonyított infláció. Természetesen az éves inflációt tekintve a 17,5 százalék a mérvadó, ez egy előzetes szám, a nemzeti bank előrejelzése. Lehet, hogy fél százalékkal több vagy kevesebb, de

a 17 százalékos infláció nem egy számjegyű, sokkal magasabb, mint sok-sok év óta bármikor,

és a visszaesése a kereslet visszaesésének, tehát a recessziónak volt köszönhető" – fogalmazott az akadémikus az InfoRádió Aréna című másorában.

Ezzel összefüggésben beszélt a kamatszintről is: ismét helyreállt a reálkamat, a Magyar Nemzeti Bank küldetését, az alaptörvényben meghatározott feladatát követve egy olyan szintre állította be a kamatot, amely az új hitelek esetében, ahol nincs kamatstop, magasabb az inflációnál.

"Ez az új hitelekre vonatkozik, de azért egy jelzés a tekintetben, hogy amikor elgondolkodunk a magánberuházások 2024-es lehetőségeiről, akkor ez meghatározó, bárki, aki gondolkodik bővítésen, felújításon, bármilyen tevékenységen, a pozitív reálkamatot figyelembe kell, hogy vegye. Ez mérséklőleg hat a beruházásokra, de nem elkerülhető, mert a magyar gazdaság nyitott; egy ilyen kis, nyitott gazdaságban nem lehet azt mondani, hogy a Magyar Nemzeti Bank gondol egyet, és kialakít egy ilyen-olyan szempontból optimális kamatszintet" – fejtegette.

Megítélése szerint "van pénz a piacon, de nem ingyen".

2024

A jövővel kapcsolatban szerinte mindenképp Németországot kell figyelni, mert az a mi meghatározó piacunk, de ugyanígy az euróövezeti, a V4-es és az olasz, valamint a francia piacot is nézni kell.

Közben viszont sokkal erősebb a magyar gazdaság 2024-es külső korlátja, mint amilyennel a kormányzat számol. "4-5 százalékos növekedésre gondolnak, és ez az alapváltozat még csak nem is a derűlátó. A keleti piacokra, ahová be akartunk törni, a kísérlet nem volt sikeres, a belső piac élénkítési lehetőségei pedig korlátozottak" – vázolta.

Az optimista kormányzati számok helyett 2,5 százalékos növekedés "szép teljesítmény lenne", az inflációt tekintve pedig osztja azt az elemzői várakozást, amely szerint

az ország többéves stagflációba kerülhet, de "egyelőre nem vagyunk benne ebben".

"A kormányzat nem költheti el a meg nem termelt jövedelmet következmények nélkül, ha mégis így tesz, akkor az infláció nem marad a 6-7 százalékos szinten, amelyet az MNB valószínűsít, hanem 8-9 százalékos jöhet, és ez előállhat abból is, ha a közel-keleti bizonytalan helyzet miatt az energiaárak ismét meglódulnak, a forint gyengül, a kamatszint magas marad" – figyelmeztetett Csaba László.

Felidézte, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a bérnövekedést fogyasztásösztönző intézkedésként tartja fontosnak, ezzel kapcsolatban viszont azt állította, hogy a 8-9 százalékos infláció egyáltalán nem borúlátó, "a folyamatokból automatikusan következik".

"Ha kisebb inflációt akar a kormány, szigorúbb politikát kellene folytatnia, de jelenleg a kormány egyik tagja ezt mondja, a másik tagja meg amazt" – vélekedett.

Uniós helyreállítási hitel

A koronavírus-válság után az EU közös hitelfelvételének egy részéből a tagállamok rendelkezésére bocsátottak a vissza nem térítendő támogatás mellett egy hitelrészt is, amelyet Magyarország végül mégis felvesz, felhasználási célja a válság utáni helyreállítás. Alacsony kamatok mellett ennek a hitelnek a felvételét Csaba László helyesnek tartja.

"Magyarországnak minden pénzre szüksége van, amely előnyösebb a piaci finanszírozásnál, következésképpen

jó dolog, ha utolsó pillanatban is, de megállapodtak az újjáépítési alap igénybevételéről

decemberben. Csomó olyan dologra futja, amelyre egyébként nem futná, zöld átállás, infrastruktúra" – húzta alá.

2028-tól kell majd törleszteni, 2058-ig tart a visszafizetési időszak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×