Infostart.hu
eur:
390.46
usd:
337.76
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Az első tíz Gidrán típusú, támogató feladatú páncélozott jármű átadása a 25. Klapka György Lövészdandár laktanyájában 2021. február 11-én. A török gyártótól hamarosan további negyven jármű érkezik Tatára.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Magyar-török hadiipari vállalat alakult

Gidrán Páncélozott Járművek Kft. néven jött létre az új cég, amely a Magyar Honvédség által megrendelt, több célú, páncélozott járműveket fogja gyártani.

A Rába Járműipari Holding Nyrt. üzleti portfóliójába tartozó Rába Jármű Kft., valamint a török Nurol Makina ve Sanayi A.S. magyar leányvállalata, a Nurol Makina Hungary Kft. közös cégének megalapításáról a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján adtak hírt.

A vegyesvállalat célja, hogy a Rába-csoportnál a 4x4 hajtásképletű Gidrán páncélozott harcjárművek magyarországi összeszerelési és gyártási képességét kialakítsák a lehető legmagasabb hazai hozzáadott értékkel, magyar beszállítói tartalommal, elsősorban a Magyar Honvédség számára.

A vegyesvállalati szindikátusi szerződést a Rába Nyrt., a Nurol Makina ve Sanayi A.S, az N7 Holding Zrt., valamint a Honvédelmi Minisztérium is ellenjegyezte.

A Rába október 31-én egyetértési megállapodást írt alá az N7 Holding Zrt.-vel, a Nurol Makina ve Sanayi A.S.-sel, valamint utóbbi magyarországi leányvállalatával annak érdekében, hogy megvizsgálják egy vegyesvállalat létrehozását kooperációs gyártási együttműködés céljával. Az együttműködésben résztvevők az egyetértési megállapodásban foglaltaknak megfelelően sikeresen megállapodtak a partnerség részleteiben.

A Rába Járműipari Holding Nyrt. az első három negyedévben 56 milliárd forint árbevételt és 1,6 milliárd forint adózott eredményt ért el.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×