Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Napelemtáblák a Mátrai Erőmű (ME) Zrt. bükkábrányi új, az ország legnagyobb fotovoltaikus létesítményében az átadás napján, 2019. április 10-én. A 22,6 megawattos naperőmű beruházási költsége 5,4 milliárd forint.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Részletek derültek ki az új napelemes pályázatokról

Nagyobb rendszerek kiépítésére is lehetőség lesz a szakmai szervezetek közlése szerint.

A korábbi bejelentéshez képest nagyobb kapacitású napelem és tároló együttes létesítéséhez is lehet majd támogatást igényelni – írja a Facebook-oldalán a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség (MNNSZ).

Korábban arról volt szó, hogy a háztartások 4 kW-nyi kapacitású napelemre és 8 kWh-nyi kapacitású akkumulátoros tárolóra kérhetnek 65 százalékos vissza nem térítendő támogatást az új Napenergia Plusz programban. A posztból kiderül, hogy újabb szakmai egyeztetés volt az Energiaügyi Minisztérium és az iparági szereplőinek képviselői között a 75 milliárd forintos keretösszegű napelemes pályázat kapcsán.
Steiner Attila államtitkár megerősítette, hogy a korábbi bejelentéshez képest nagyobb kapacitású napelem és tároló együttes létesítéséhez is lehet majd támogatást igényelni. (Ez a napelemes szövetségek korábbi észrevételének és javaslataik szerint várhatóan 5-10 kW-os inverter-tároló méretre változhat.)

A szakmai egyeztetések tovább folytatódnak a szövetségek és a minisztérium között, mert a határidő nagyon közeli és sok nyitott kérdés van még, ami érinti az új napelemes beruházásokat, a napelemtulajdonosokat és a szolárpiaci résztvevőket – áll a posztban.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában is beszélt az új napelemes pályázatokról, de csak annyit árult el, hogy három méretben lehet majd pályázni, kis, közepes és nagy méretű háztartási erőmű létesítésére.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×