Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Nyitókép: Pexels.com

Megváltoztatják a lakossági napelemes pályázat fontos szabályait

Megemeli a kormány a januárban induló lakossági napelemes pályázatnál a maximális rendszerméretet.

Az eredetileg tervezett 4 kilowattos helyett akár 5 kilowattos rendszert és 8 kilowattos tároló helyett akár 10 kilowattos tárolót is engednek telepíteni – jelentette be a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség pénteki konferenciáján tartott beszédében Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára.

Horváth Viktor előadásában a naperőművekkel és az energiatárolással kapcsolatos kormányzati tervekről többek között kiemelte, hogy a kormány hálózatfejlesztésre legalább 6-700 milliárd forintot tervez költeni 2029-ig bezárólag – írja a Portfolio. Emlékeztetett, hogy január 1-jétől feloldják a visszatáplálási tilalmat és visszaengedik az ország területének 94 százalékán a lakossági napelem telepítéseket, ez a háztartásoknak nagyjából a 86 százalékát fedi le.

A helyettes államtitkár bejelentette: a 75 milliárd forintos keretösszegű lakossági Napenergia Plusz Program paramétereiben változás lesz az eredetileg tervezetthez képest. Az eddigi korlátok értelmében a támogatási rendszerben maximum 4 kilowattos háztartási napelem mellé legfeljebb 8 kilowattórás tárolóegység telepítése szerepelt, ezt azonban kibővítik: a legfeljebb 5 kilowattos kapacitású háztartási napelem mellé legfeljebb 10 kilowattórás tárolóegységre lehet pályázni.

A beruházási költség kétharmadát fedezi a program a háztartások számára, a megtérülési idő pedig körülbelül tíz év lesz.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×