A Magyarországon működő vállalatok, hasonlóan EU-s társaikhoz, a Covid-járvány alatt beesett profitot próbálták hamar és látványosan kitermelni a lecsengés után; ez azt jelenti, hogy az árak emelkedésének volt egy masszív, profit hajtotta faktora. Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Alapítvány vezető kutatója a jelenségről elmondta, tulajdonképpen a korábbiaknál jóval nagyobb profitot akartak a kiskereskedelmi cégek.

"Volt, ahol sikerül, máshol azonban beesett a fogyasztói kereslet, ritkábban jelentek meg a fogyasztók a különböző üzletekben" – vázolta.

Magyarországon kiugróan magas (volt) az infláció, amelyet jelentős részben fűtenek az élelmiszerárak, emiatt értelemszerűen csökken a kereslet is, a vásárlók nagyon árérzékenyek lettek. Ezzel kapcsolatban elmondta, a magyar vásárlók "historikusan" ilyenek, ez csak fokozódott az utóbbi időszakban.

"A kiskereskedelmi egységekben növekedtek az árak, de addig tudtak növekedni, ameddig a vásárlóerő is megvolt, tehát ameddig a bérek növekedtek. Amikor a változó inflációs környezetben csökkenésnek indultak a reálbérek, természetesen a kiskereskedelmi forgalom is elkezdett csökkenni. A boltoknak már nem maradt mozgásterük arra, hogy tovább növeljék a termékeik árát" – magyarázta Pásztor Szabolcs.

A hazai láncok forgalmának alakulásáról elmondta, a 2020-as évek előtt látványosan növekedett a kiskereskedelmi forgalom, aztán jött az inflációs robbanás, és főként ez indukált változásokat.

"A forgalom növekedett, viszont a volumen, vagyis az értékesített termékmennyiség 2022 június óta korrigál, sok esetben látványosan csökken. Nagyon érdekes, hogy a hazai élelmiszer-forgalomban egy jól kitapintható koncentrációt is láthatunk, nincs vég nélküli versenyzőszám, néhány azonosítható kiskereskedelmi lánc bonyolítja a forgalom döntő részét" – mutatott rá Pásztor Szabolcs.