A vezeték Algyőtől a szerbiai Újvidékig tartana, és ezzel összekötnének két szerb finomítót, Pancsevót és Újvidéket a Barátság kőolajvezeték-rendszerrel. Így Szerbia közvetlenül kaphatna oroszországi kőolajat. Négy év alatt készülhet el, és 157 millió euróba kerülne, ami mostani árfolyamon 60 milliárd forintnak felel meg. A pénzt a magyar Mol és a szerb Transnafta adná össze, és az építést is ők valósítanák meg.
A szerb cég jelenleg egy horvátországi tengeri kikötőn keresztül kap orosz olajat és az Adria vezetéken keresztül is. A tényleges vásárló a NIS nevű szerbiai cég, amely egyébként az orosz Gazprom tulajdonában van, így a szankciók miatt most nem tudnak orosz olajat vásárolni. Négy év múlva azonban ez lehetővé tenné a közvetlen vásárlást – magyarázta a szakértő.
Pletser Tamás beszélt arról a szerződésről is, amely a gázról szól. Kiemelte, hogy Szerbiának egyre fontosabb szerepe van a magyar földgázellátásban, ugyanis a legfontosabb Oroszországból érkező vezeték, a Török Áramlat Szerbián keresztül érkezik Magyarországra. Ez azért fontos, mert
Magyarország négy és fél milliárd köbméter gázt vásárol a Gazpromtól,
és ebből három és fél milliárd ezen a vezetéken keresztül érkezik. A képet tovább árnyalja, hogy 2024 után megszűnik az ukrán–orosz gázszerződés, és utána logikusan a teljes négy és fél milliárd ezen az úton jut el majd hozzánk.
Szerbiának is nagyon fontos Magyarország jelenléte, hiszen komoly tárolói kapacitásunk van, míg a szerbeknek alig, ezért telente félmilliárd köbmétert Szerbia Magyarországon tárol. Itt kölcsönös előnyökről van szó.
Kérdésként merült fel, hogy a következő években hogyan alakul az orosz energiahordozókról történő leválás. Az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője úgy látja, hogy mind a kőolajban, mind a földgázban láthatóak bizonyos erőfeszítések.
A Mol már elkezdte a leválást az orosz kőolajról, hiszen például a pozsonyi finomítójában már 30-40 százalékban nem orosz olajat dolgoznak fel, és ez az arányt az év végére 60-70 százalékra kell növelni. A Mol azt is bejelentette, hogy ennek érdekében, jelentős beruházással, új üzemeket épít. Az orosz kőolaj ugyanis különbözik a többitől.
Ami a gázt illeti, itt kisebb lépésekkel haladnak, de az LNG-forrásokhoz is egyre jobban hozzáférünk majd, és Romániából is lehet hamarosan földgázt behozni. Itt most járultak hozzá a fekete-tengeri mezők kiaknázásához. Ez azt jelenti, hogy 2027-től kezdve Románia felől akár évi egy-kétmilliárd köbméter földgázt is kaphat Magyarország.